Soros szervezetei Észak-Macedónia után Magyarországot is bekebeleznék

2020. május 30. 21:03

Erdős Gergely
Origo
Az állami szabályozó funkciók kiszervezése a Soros-szervezetekhez a képviseleti demokrácia alapelveinek, és ezáltal a népakarat érvényesülésének megcsúfolását jelenti.

„Az elmúlt évek egyik legmeghatározóbb közéleti jelensége a globalista és nemzetállami elképzelések, koncepciók ütközése, mely kérdéskör tárgyalásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni a – leginkább Soros György amerikai milliárdoshoz köthető és a nyílt társadalom eszméjét hirdető – nemzetközi NGO-k szerepét. Ugyan a magyar kormányzat egyértelműen a nemzeti érdekeket előtérbe helyező, bevándorlásellenes, illetve a keresztény kultúra védelmére fókuszáló politika mellett tört lándzsát, ám egy gondolatkísérlet erejéig célszerű megvizsgálni, hogy milyen állapotok uralkodnának jelenleg hazánkban, ha az elmúlt időszakban a globalista politikai erők és a velük szövetségben álló Soros-szervezetek alakíthatták volna a belpolitikai viszonyokat.

A kérdés megválaszolásához elengedhetetlen az elmúlt évek észak-macedón történéseinek rövid áttekintése. Az ország évtizedeken keresztül nemzeti-konzervatív irányítás alatt állt, majd nem sokkal a 2015-ös migrációs krízis kirobbanását követően a balliberális erők és a határok megnyitását propagáló NGO-hálózat helyi bástyái tettlegességig fajuló demonstrációkba kezdtek, melyek eredményeként előrehozott választásokra került sor 2016-ban. E voksolás révén Észak-Macedónia irányítását Soros György szövetségese, az azóta megbukott Zoran Zaev vehette át a posztkommunista Macedón Szociáldemokrata Unió (SDSM) színeiben. Érdekesség, hogy az említett választás előtt a szociáldemokraták a médiahatóság feletti kontroll átadását követelték a Soros-birodalom szervezeteinek, így például a Macedóniai Helsinki Bizottságnak. 

A párt hatalomra kerülését követően végül egy olyan testület állt fel a médiaszolgáltatások kontrolljának területén, melynek tagjai többségét a baloldali erők nevezték ki a – korábban Soros-közeli NGO-k berkeiben tevékenykedő – jelöltek közül, majd a szóban forgó grémium politikai alapon kezdte el szankcionálni a balliberális vezetéssel szemben kritikus jobboldali médiumokat.

E történések számos kérdést felvetnek. Egyfelől az említett NGO-k nem rendelkeznek felhatalmazással a választópolgároktól, így politikai ügyek vitelére, valamint közhatalmi szabályozó szerep betöltésére illegitimnek tekinthetők. Az állami szabályozó funkciók (például a médiahatóság irányításának) kiszervezése a szóban forgó Soros-szervezetekhez a képviseleti demokrácia alapelveinek, és ezáltal a népakarat érvényesülésének megcsúfolását jelenti: a jogállamiság egyik legfontosabb kritériuma ugyanis a döntéshozók elszámoltathatósága a választók által, amely fogalmilag kizárt olyan szervezetek esetében, amelyek – ugyan a civilség leple alatt politikai tevékenységet folytatnak, viszont – a választásokon nem indulnak, politikai felelősséget nem viselnek.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 45 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés