Megtehettük volna, hogy nem írjuk alá a trianoni békeszerződést

2020. május 27. 16:41

Ablonczy Balázs
24.hu
A történészt nem azért tartja a magyar társadalom, hogy kifejezze az érzelmeit, hanem, hogy elmesélje a múltat. Interjú.

Lehet-e elfogult egy történész?

Az a helyzet, hogy minden történész érzelmileg elfogult. Szereti a témáját, vagy legalábbis érzelmileg viszonyul hozzá. Máskülönben nem megy a dolog.

De talán másképp viszonyul érzelmileg – mondjuk – a 18. századi gömöri jobbágyösszeírások témájához, mint Trianonhoz.

Nem hinném. A gömöri jobbágyösszeírásokhoz is lehet valamiféle érzelmi viszonyulást találni, ha mást nem, a jól végzett munka örömét. Hogy történészként új adalékkal szolgál valaki a 18. századi magyar társadalom történetéhez. Az más kérdés, hogy a laikusokat a jobbágyösszeírások kevésbé foglalkoztatják, mint a Trianon-problematika.

És mennyire kell háttérbe szorítania az érzelmeit egy történésznek, ha Trianonnal foglalkozik? Azzal, ami a mai napig a leghevesebb reakciókat váltja ki a magyar emberekből.

Meg kell próbálnia higgadtnak maradni. A történészt nem azért tartja a magyar társadalom, hogy kifejezze az érzelmeit, hanem, hogy elmesélje a múltat. Úgy, hogy közben történelmet farag belőle, azaz kellően eltávolítja magától.

De eltávolíthatja-e magától Trianont egy magyar történész?

Az egyensúly a lényeg. Ha egy történész minden érzelmét háttérbe szorítja, akkor nem tud hatni. Viszont muszáj tiszta lapokkal játszania, és feltárnia az olvasók előtt, ha bármilyen okból erősen kötődik érzelmileg a témájához. De még ilyenkor is illik hátralépni kettőt, mert történelmet írunk, nem pedig krónikás éneket. Ez mindig egy nagyon finom játék.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 70 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Olvasd el az egész cikket.

Persze azért a történész is ember, kifejezi az érzelmeit, még akkor is, ha törekszik azokat kontrollálni. Tovább, a múltat nem tudjuk maradéktalanul elmesélni, mert az adatok szűkössége, a tények értelmezése, és sok más tényező befolyásolja, hogy mely történész milyen múlt-konstrukciót alkot meg.

A szerződés amely erőszakkal született nem szerződés. Contract under duress is invalid.

Társadalmi rendszerünk teljesen a 67-es kiegyezés foglya volt. Magyarország politikai fogalomként mintha nem is létezett volna, annak védelmét 1918. őszén senki sem akarta vagy tudta megszervezni. A csehek és románok tudatosan törtek céljaik megvalósítására.

A történelmet az élet írja, a történész csak átformálja.

Ez ma ugyanúgy van, és gyanítom, 100 éve ugyanúgy:
" Nagyon élére állítva: vagy haza, vagy haladás. Vagy magyar nemzeti államot építünk, vagy ragaszkodunk a liberalizmushoz, hosszú távon a kettő együtt nem működik. Ha a jogkiterjesztés a nemzetiségekre is vonatkozik, abból súlyos problémák adódnak. Ráadásul nem csak az etnikai törésvonalak kezdtek mélyülni. Az 1867 utáni polgári fejlődés, miközben egy csodálatos fővárost és országot teremtett körénk, iszonyatos szociális feszültségekkel terhelte meg a magyar társadalmat.
- Vagyis a már létező törésvonalak hasadtak szét 1918–20 között?
Pontosan. Ez a fő oka, hogy nem sikerült összefognia a magyar társadalomnak ’18 őszére.
Mert a városi gyűlölte a vidékit, a vidéki a városit, a zsidó a keresztényt és fordítva, együtt gyűlölték a munkást, mert ő a fogyasztási szövetkezet révén hárommal több tojást kapott az üzemben, mint mások.
És ebben a gyűlölethálóban hihetetlen mozgások mentek végbe néhány évtized alatt. Aki ügyesebben kapaszkodott a szekérre, kiemelkedett, miközben a szomszédja, aki korábban feljebb volt, elszegényedett. A társadalmi átrendeződésnek ezt a sebességét még nálunk szerencsésebb történelmű országok is nehezen tudták volna menedzselni."
Ezt kell - sürgősen - túllépni, magunk mögött hagyni.
Ehhez első lépésként egy erkölcsi, morális államigyekezet láttatása elengedhetetlen.
Nulladik teendő: Helyszíni Közrend Védelem a BM-en belül.
Hogy az emberek, mindenki, érezze biztonságban a személyét, sőt, személyiségét.
A közterületeken, közjárműveken max. 2 percen belül legyen ott a rendvédelmi fegyveres erő, csakúgy, mint családi és minden más botrányokozásnál.
Nincs igazságszolgáltatási hierarchia, a rendvédelem 48 óráig bezárhat, kivonhat a forgalomból, aki rászolgál.
Később lehet fellebbezni, ha megtorlást valaki jogtalannak tartja.
De ha bíróságon kiderül: jogos volt, akkor megkapja ugyanazt a büntetést, duplán, triplán.
Ha az ego tombol a közterületeken, közjárművek fedélzetén: ez az, ami szétroncsol egy társadalmat, már kis gyerekkortól kezdődően.
Meg kell vizsgálni: 21 éven felüli, büntetlen előéletű polgár fegyverviselési jogosultságát. A tisztességes embereknek joguk van fegyvert hordani maguknál, - a mai világban. Mindaddig, míg helyreáll a természetes magyar rend.

Te nagyon erős ember lehetsz.
Mert nem szeretnéd, ha támadás ér, 2 percen belül ott legyen a segítség, a védelem.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés