Hogyan élünk majd 2050-ben?

II. évfolyam 17. szám | Meta - 50 könyv a jövőről
2020. április 23.

Böszörményi Nagy Gergely
Világszinten csökkenő népesség, egységes családmodell, vallásos Kína, demokratikusabb autokráciák, autoriterebb demokráciák – és a biotechnológia minden előtt. Milyen jövőt jósol 2050-re a világ legbefolyásosabb lapja?

A koronavírus okozta tömeglélektani, egészségügyi és gazdasági krízis alig néhány hét után már azt az érzetet keltheti bennünk, hogy a 21. század hátralévő részéről korábban alkotott előrejelzések egyszer s mindenkorra elveszítették relevanciájukat. Ennek matematikai esélye persze nem zárható ki, ám ha az ember könyvrecenziókra adta a fejét, szeret abból kiindulni, hogy az elmúlt évtizedekben közreadott tudás mégsem haszontalan. Idetartozik a világ talán legbefolyásosabb magazinja, a liberális The Economist összefoglaló kötete, melyben a lap szakértői felvázolják a 2050-re várható világ körvonalait. Bár a londoni székhelyű lap – mi, magyarok tudjuk ezt jól – távolról sem tévedhetetlen, erénye a kompakt újságírás, az erős szerkesztettség és hogy a baloldali médiavilág elsöprő többségével szemben nyíltan vállalja világnézetét. Lássuk tehát, hogyan képzeli a földet 2050-ben az információs elit.

Fotó: Brain Bar

2050-re egy kivétellel a világ legnépesebb országainak mindegyike túlesik a demográfiai csúcson, és polgárainak száma immár csökkenő tendenciát mutat. A kivétel India, ám 2060-ra a szubkontinens is eléri csúcspontját, s 1,7 milliárd főnél megkezdi az összehúzódást. Afrika népessége addigra Európáénak a háromszorosára hízik, a 2050-ig lezajló globális népszaporulat felét a fekete kontinens szállítja.

A világ népessége jóval öregebb lesz: a 65 év felettiek aránya a mai 8-ról 16 százalékra ugrik, a bolygó átlagéletkora 29-ről 38 évre nő. Afrikán kívül a reprodukciós ráta sehol sem haladja majd meg a jól ismert 2,1-es határértéket. Franciaország immár népesebb lesz Németországnál.

A század első felében a szociális ellátórendszer – különösen az egészségügy és a nyugdíjrendszer – növekvő költségei miatt az államszervezetek világszerte jelentős nyomás alá kerülnek, és számos esetben válságba jutnak. Erre reagálva az államok új képességeket sajátítanak el, és 2050-re ismét megerősödnek.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés