Világszinten csökkenő népesség, egységes családmodell, vallásos Kína, demokratikusabb autokráciák, autoriterebb demokráciák – és a biotechnológia minden előtt. Milyen jövőt jósol 2050-re a világ legbefolyásosabb lapja?
A koronavírus okozta tömeglélektani, egészségügyi és gazdasági krízis alig néhány hét után már azt az érzetet keltheti bennünk, hogy a 21. század hátralévő részéről korábban alkotott előrejelzések egyszer s mindenkorra elveszítették relevanciájukat. Ennek matematikai esélye persze nem zárható ki, ám ha az ember könyvrecenziókra adta a fejét, szeret abból kiindulni, hogy az elmúlt évtizedekben közreadott tudás mégsem haszontalan. Idetartozik a világ talán legbefolyásosabb magazinja, a liberális The Economist összefoglaló kötete, melyben a lap szakértői felvázolják a 2050-re várható világ körvonalait. Bár a londoni székhelyű lap – mi, magyarok tudjuk ezt jól – távolról sem tévedhetetlen, erénye a kompakt újságírás, az erős szerkesztettség és hogy a baloldali médiavilág elsöprő többségével szemben nyíltan vállalja világnézetét. Lássuk tehát, hogyan képzeli a földet 2050-ben az információs elit.
2050-re egy kivétellel a világ legnépesebb országainak mindegyike túlesik a demográfiai csúcson, és polgárainak száma immár csökkenő tendenciát mutat. A kivétel India, ám 2060-ra a szubkontinens is eléri csúcspontját, s 1,7 milliárd főnél megkezdi az összehúzódást. Afrika népessége addigra Európáénak a háromszorosára hízik, a 2050-ig lezajló globális népszaporulat felét a fekete kontinens szállítja.
A világ népessége jóval öregebb lesz: a 65 év felettiek aránya a mai 8-ról 16 százalékra ugrik, a bolygó átlagéletkora 29-ről 38 évre nő. Afrikán kívül a reprodukciós ráta sehol sem haladja majd meg a jól ismert 2,1-es határértéket. Franciaország immár népesebb lesz Németországnál.
A század első felében a szociális ellátórendszer – különösen az egészségügy és a nyugdíjrendszer – növekvő költségei miatt az államszervezetek világszerte jelentős nyomás alá kerülnek, és számos esetben válságba jutnak. Erre reagálva az államok új képességeket sajátítanak el, és 2050-re ismét megerősödnek.
A nyugati modernitás problémáinak neurológiai gyökerei vannak. Amikor a jobb agyfélteke uralkodni tudott a bal fölött, azok a kreativitás és az élő tudás korszakai voltak, amikor az egyensúly felborult, elkezdtük géppé alakítani a világot – állítja az idei Brain Bar egyik legkarizmatikusabb gondolkodója.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Ez már nem csupán technikai bravúr.
Az admin csapat szerint a törlésre azért került sor, mert egy Blikk-felvételen azt mondta, hogy véleménye szerint két nem létezik.
A Bizottság szerint az Apple megsértette azt a jogszabályt, amely tiltja a platformoknak, hogy korlátozzák a fejlesztőket abban, hogy olcsóbb alternatívákra irányítsák a felhasználókat.
Ám szerencsére nem mindenütt lankad az éberség, Európa továbbra is marad a dedóban, szóval a Telex megnyugodhat.
De míg egyikük az értelmiségi szakma létező csúcsa, ám mégsem kotyog bele a közéletbe, addig a másiknak érettségije sincs, mégis mások értelmi képességeiről ítélkezik, a nullához konvergáló tudással.
Az EP döntését követően akár három különböző ügyben is büntetőeljárás indulhat az ellenzéki politikus ellen.
