Lánczi: A Nyugat ma Isten helyett kislányváteszeket keres magának

2019. szeptember 28. 18:57
Meg kell fogni az emberi egészt, a világ egészét, mert „emberi mivoltunkat a gondolkodás igényessége garantálja” – hangzott el Lánczi András politikafilozófus új könyvének bemutatóján.

A Kiscelli Múzeumban került sor péntek este Lánczi András politikafilozófus, a Corvinus Egyetem rektora új könyvének bemutatására, melynek címe Antikok és modernek vitája. Késői észrevételek Pascalhoz volt. Az eseményt a Tranzit rendezvénysorozat keretein belül szervezték meg. A bemutatót Megadja Gábor eszmetörténész és publicista moderálta, Lánczi beszélgetőtársa pedig Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki református egyházkerületének püspöke volt.

Megadja bevezetésként elmondta, hogy ugyan Lánczival régóta ismerik egymást, ám személyében egy igen kritikus gondolkodót ismert meg, ugyanis doktori disszertációjának opponenseként nagyon megkritizálta munkájának Leo Strauss filozófussal foglalkozó részét. Straussra utalva Megadja kijelentette, hogy szerinte Lánczi új könyvében is sok szó esik a hitről, és feltette a kérdést, hogy vajon a szerző életére utalhat-e ez a vonatkozás, helyesen látja-e, hogy a szerző életében egyre fontosabbá válik a hit.

Lánczi – miután humorosan megjegyezte, hogy „megsemmisítő kritikáról” szó sem volt Megadja dolgozatánál, ráadásul azt a fiatal eszmetörténész még „meg is merte jelentetni” – kifejtette, hogy a hit és racionalitás viszonya valóban régóta foglalkoztatja. Feltette a kérdést, hogy valóban kell-e változtatnia a filozófusnak a hittel való viszonyán, ha egyszer a bölcsészethez szegődik. 

Mint Lánczi elmondta, a már említett Strauss esetében ez a kérdés igen komolyan előkerült: ugyan a fiatal Strausst még a judaizmus foglalkoztatta, később Heidegger hatására arra jutott, hogy a teológiával szemben a filozófiát választja. Blaise Pascal francia vallástudós Gondolatok című munkájában hasonlóan foglalkozott ezzel a szembenállással, mégpedig a hit oldaláról.

Lánczi kifejtette, hogy Pascal érzékelte ezt a problémát, miszerint

az ember szembefordult az igazi jóval.

Pascal előre látóan leírta a modern nihilista ember alaptípusát, akit az unalom jellemez, aki gyűlöli a másik embert, aki szembefordul a környezetébel, és aki persze nem találja a helyét. Mint Straussnak, úgy Pascalnak is alapvető problémája a hit kérdése, és hogy ha valaki filozófus, akkor mégis mit kezdjen a hittel. A szerző megjegyezte, egyszer még meg fogja írni Pascal és Strauss kapcsolatát egy tanulmányban, s utóbbiról szólva kijelentette, hogy a huszadik század legnagyobb politikai gondolkodói között tartja számon a filozófust.

A hit kérdéséről Lánczi azt mondta, hogy a kérdés egész életében foglalkoztatta, és ez közelebb is vitte őt a hithez, melyet a modern gondolkodók szisztematikus öltek ki. Pascal is felsorolja könyvében, hogy mi mindent próbálnak az emberek Isten helyére tenni, többek között olyan példákat hozva, mint a póréhagyma. Lánczi szerint ugyanilyen nihilista a mai nyugati világ, amely Isten helyett „14 éves kislányváteszeket keres magának”. Megadja ehhez ironikusan hozzátette: abban reménykedett, hogy majd a filozófus és a püspök ütköztetni az ész és a hit érveit, ám Lánczi túlságosan is megértő ehhez a hittel szemben.

Bogárdi Szabó István püspök arról beszélt, hogy már Pascal idejében is nagy hitviták voltak, nevezetesen arról, hogy miért is kell hit, mikor „itt van az ész, tiszta, világos, mindent áttekint, pontos válaszokat adó”. Ezzel kapcsolatban sok megjegyzést olvashatunk Lánczi könyvében, melyeknek lényegét úgy foglalta össze a püspök, miszerint

„az ésszel egy nagy baj van: elhiszi önmagáról, hogy önmagát tudja tételezni. Ezt régen hübrisznek nevezték”.

Mint a püspök fogalmazott, a Római Birodalom bukását követően a keresztények mentették meg azt az antikvitást, amit egyébként gyűlöltek: a filozófiát, a szellemet, a gondolkodást, a klasszikus embert akarták megmenteni. A püspök szerint a kereszténység lényege jót csinálni a rosszból, és ez a 21. század legfontosabb gondolata is.

Lánczi Megadja kérdésére, miszerint a tömör megfogalmazás egyfajta régi twitterezésre emlékezteti őt, kijelentette, hogy a tömörséggel nincsen gond, a kérdés inkább, hogy nem lapos-e az eszmefuttatás, mert „a lapos politikai eszmefuttatásnál rosszabb nincsen”. Lánczi szerint viszont a modern filozófia a radikalizmust választotta, „gondol valamit, aztán az az igazság”. Példaként Heller Ágnest és Lukács Györgyöt idézte, akiknek világnézete „tényszerűen egy zsákutca volt”. Mint hozzátette, ezt „nem bántásból” mondja, hanem mert „közhelyes, lapos”. A lényeg, hogy meg kell fogni az emberi egészt, a világ egészét, mert „emberi mivoltunkat a gondolkodás igényessége garantálja”. 

Összesen 91 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Olyan hazudós vagy mint a balliberális média egyes firkászai, akik egy részt idézve hazug állítást magyaráznak az idézetbe.

Hogyan szól a teljes ídézet kérdés és szövegkörnyezet?

"Ha már a választások szóba kerültek: az már világosan látszik, hogy az ellenzék egyik fő csapásiránya az állítólagos korrupcióra való hivatkozás lesz. Hogyan lehet ez ellen védekezni?

Vajon korrupció volt az 1948 utáni kommunista államosítás vagy az 1989 utáni rendszerváltás privatizációja? Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája. Ezen azt értem, hogy olyan célokat tűzött ki a kormány, mint a hazai vállalkozói réteg kialakítása, az erős Magyarország pilléreinek a kiépítése vidéken vagy az iparban. Például minden külföldit, aki termelő beruházást valósít meg, tárt karokkal várunk. Erre mondják azt, hogy »de hát ez maga a korrupció!«. Ez politikai nézőpont, itt valójában a korrupció szó mitikussá tételéről van szó.

Ez egyfajta jelentéstágítás?

Mára olyan jelentésbővítésen ment keresztül a fogalom mind a balliberális, mind a radikális jobboldali ellenzék szóhasználatában, hogy az orbáni politika teljes elutasításának a szinonimája lett. A korrupciónak van 13-14 kidolgozott társadalomtudományi értelmezése. Ám az nem szerepel köztük, ha a nemzeti érdekért tesszük ezt vagy azt, az eleve korrupció. Lehet korrupciónak nevezni, de aki ezt mondja, az valójában önmagát is becsapja. Az ember nem szeret az ellenfeleinek segíteni, az ellenségeinek meg pláne nem, tehát nem fogom megmondani, hogy rossz úton járnak! Ezért tévedés a »maffiaállam« kifejezés is. Mi jut az ember eszébe a maffiáról? Az ellenfelek fizikai megsemmisítése. Kit öltek itt meg, szeretném megkérdezni! Annyira túlméretezik a gyűlöletből fakadó helyzetmegítélést, hogy ez legfeljebb egy viccpártnak lehetne az intellektuális háttere, csak ők a végén el is röhögik magukat.”

Hiába vitatod, mert amikor elkezdte a tevékenységét az iskolában 14 éves volt, majd amikor a svéd média és egyes svéd szervezetek előretolták pajzsként mér 15 évében járt. Most pedig a nemzetközi szervezetek használják fel aljas módon egy rendellenességgel küzdő gyermeket. Ennek a kislánynak orvosi kezelésre lenne szüksége, mert amit vele végeznek az nem használ, hanem károsan befolyásolja a fejlődését. Több jel alapján - pl. gyakori sírás beszéd közben - is feltételezhető, hogy fejlődése rendellenes.

Te melyik majom vagy civilben?

Az okos és a buta majom banánt eszik. Az okos majom le se húzza a héját.
- Mi az, te meg se hámozod? - kérdi a buta.
- Minek? Úgyis tudom, mi van benne.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés