Mi lesz a Lánchíd felújításával?

2020. február 4. 13:19
1945 januárjában a visszavonuló német alakulatok a Dunába robbantották a Lánchidat (is), de 1949 végére, mindössze 20 hónap leforgása alatt a Magyar Népköztársaság szorgos munkásai újjáépítették. Efféle gyorsaságra 2020-ban biztosan nem számíthatunk, hiszen az országmarketing szempontjából is szimbolikus, reformkori építmény a kormány és a főváros ütközőzónájába került. Riportunk a felújítás ügyéről.

„A Lánchíd: a kormány 6 milliárd Ft-ot ígért Tarlósnak, tartjuk. A Városháza lépjen fel a túlárazás ellen, érjen el jobb árat a közbeszerzésen! A 6 Mrd akkor sem csökken. Árfelülvizsgálat, szigorú, transzparens licit, optimálisabb műszaki tartalom, munka. Vannak lehetőségeik, éljenek velük!” írta Fürjes Balázs Budapestért felelős államtitkár a minap a Twitteren, a budapesti vezetésnek üzenve. Hol tart most a Lánchíd-felújítás ügye? Utánakérdeztünk!

*

Kevés dolog látszik biztosnak a Lánchíd felújításával kapcsolatban, abban azonban nincs vita, hogy a kisebb-nagyobb beavatkozások ideje lezárult, s ha az alagút és a híd kettős projektjére nincs elég fedezet, akkor is neki kell állni a híd újjáépítésének, vagy – adott esetben – csak annak.

A Széchenyi lánchíd 1949-es újjáépítése óta ugyanis nem volt olyan beavatkozás, amely a megjelenését, geometriáját érintette volna. 1973-ban, a híd első nagyobb felújításakor szúrópróbaszerűen ellenőrizték a láncok repedésmentességét. Ekkor cserélték a laza, nem megfelelő szegecseket és a korrózió elleni bevonatrendszert is. Tisztításukat követően a kőfelületeket lokálisan javították, majd konzerválták. Az útpálya burkolatát szintén felújították. Az 1986–88-as rekonstrukció során részletesen megvizsgálták a híd teherbírását, és lokálisan megerősítették a pályatartó elemeket, a függesztőorsók többségét cserélték és újjáépítették a gyalogos járdákat.

Utolsó rekonstrukciója immár több mint harminc éve történt,

vagyis a közlekedési, kulturális, történeti szempontból is jelentős örökséget megtestesítő szimbolikus híd alaposan megérett a felújításra.

*

A Lánchíd első fénykorában

 

A főváros részéről a BKK lapunkkal azt közölte: a híd közúti pályája és járdalemezei, dilatációs szerkezetei és hídsarui teljes elbontást és újjáépítést igényelnek, mivel azokat már nem lehetséges felújítani. Pánikra azonban szerintük nincs ok, a Budapest Közút továbbra is naponta ellenőrzi a Széchenyi lánchíd (és a többi fővárosi dunai átkelő) állapotát., de a felújítás már nem húzható sokáig, addig pedig a további állagromlást meg kell akadályozni. 

Az önkormányzati választási kampányban visszatérő fordulatként hangzott el a jobboldal részéről, hogy azok a települések fejlődhetnek dinamikusabban, ahol a kormány és a települési önkormányzat vezetése egy irányba húz. A budapesti fordulat esetében ez az első olyan milliárdos volumenű beruházás, mely a finanszírozói egymásnak feszülés miatt késhet.

Pedig a szavak szintjén teljes a nézetazonosság.

Az államnak éppúgy fontos, mint a folyton a budapestiek adófizetői potenciáljára hivatkozó Fővárosnak. A szavakkal azonban a tettek egyelőre nem tartanak lépést.

Idén január 4-étől a BKK a lánchídi gépjármű-forgalomban 5 tonnás súlykorlátozást vezetett be. A drasztikus intézkedés elsősorban a főváros pesti és budai látványosságai között ingázó turistabuszokat érinti. A BKK szerint a legutóbbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a közösségi közlekedésben használt járművek okozta terhelésre, azok gyakoriságára a hídszerkezet megfelel, viszont minden ezen túli, a nehéz járművek okozta terhelés csökkentése a Lánchíd felelős megóvását szolgálja.

Az általunk megkérdezett közlekedési szakértő, Dorner Lajos (Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület) ugyanakkor a súlykorlátozást szemfényvesztésnek nevezve rámutatott: a híd vagy elbírja a nehéz gépjárműveket, vagy nem. A 16-os vonalon közlekedő várbuszként ismert Karsan Atak midibusznak az önsúlya is 5 tonna felett van, az alacsony padlós Modulo buszokról nem is beszélve. Úgy tudjuk, a hídmester minden 5 tonnánál nehezebb jármű kitiltását kérte, a főváros vezetése végül nem merte saját népszerűségét erodálni, ezért választott ilyen hibrid megoldást.

A döntés ugyan nem borította a BKV menetrendet,

a kormány viszont okkal értékelhette egyfajta nyomásgyakorlásnak e meghökkentő szelekciót. 

A tavaly kiírt közbeszerzés után, a szeptemberi tenderbontást követően Tarlós István főpolgármester számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a Lánchídra és a hozzá kapcsolódó pesti villamos aluljáróra, illetve a váralagút rekonstrukciójára beérkező ajánlatok egytől egyig túlárazottak, azokra az állami támogatással együtt sem elegendő az önkormányzat erre fordítható beruházási összege. Az MSZP-s Horváth Csaba kijelentette: a „Fidesz közeli vállalkozók kartellbe tömörülve” szabtak ilyen magas árat. (A nyílt közbeszerzés valójában uniós szintű, azaz külföldi cégek is tehetnek ajánlatot.) A másik gyakran ismételt szocialista érv szerint Budapest naponta 20 milliárd forint adót fizet az államkasszába; ha minden 10 forintból 1 helyben maradhatna, a főváros minden közfeladatára jutna fedezet.

A fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár viszont máshol látja a mozgásteret. Fürjes Balázs szerint a műszaki tartalom optimalizálása, sima árfelülvizsgálat és transzparens licit törheti le a túlárazást. E mellett a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) kérdésünkre megerősítette, hogy a megígért támogatás biztosított a központi költségvetésben a Miniszterelnökség fejezetén belül.

A híd jövőbeni kialakítását firtató kérdésünkre a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület részéről Dorner Lajos azt válaszolta, hogy a gépjárműforgalom korlátozásáról lehet és kell is vitatkozni, de a közösségi közlekedést mindenképpen fenn kell tartani. Ez azonban nem eredményezhet gyengébb teherbírású hidat, hiszen a tűzoltók, kommunális és takarító járművek számára is kell az átkelő. A hidat úgy kell felújítani, hogy a teherbírása a nehéz járművek számára is megfelelő legyen, az pedig egy külön várospolitikai ügy, hogy milyen forgalom legyen rajta, ezt a kettőt azonban nem szabad összemosni. A civil szervezet egy esetlegesen újragondolt tenderkiírásban sem lát semmiféle, a korábbiakhoz képest elhagyható, hídfelújítást érintő műszaki elemet.

A Főpolgármesteri Hivatal ezt lapunknak azzal egészítette ki, hogy a Váralagút mellett a villamosalagút felújítását, illetve a Clark Ádám tér és a Széchenyi tér rendezését tolnák későbbre annak érdekében, hogy a híd felújítása a lehető leggyorsabban elkezdődhessen. Azt közölték: a híd jövőbeli funkciójáról párbeszédet kezdeményeznek a budapestiekkel, de

a jelenlegi városvezetés álláspontja szerint nem lenne jó visszaengedni az eddigi forgalmat a hídra,

tehát csökkentett forgalmú híd lenne, ahol a tömegközlekedés mellett elsősorban a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedhetnének.

*

A világháború utáni újjáépítés

 

Az idő azonban sürget, lépni kell, és mintha már meg is indult volna az ötletelés a pluszforrás részenkénti összegereblyézésére. Nem akarunk erre vonatkozó tippeket adni, csupán opcionális lehetőségként osztjuk meg a Városházán terjedő információkat, melyek szerint megkurtíthatják a BKV beruházási tervét, illetve nagyobb volumenű útfelújításokat állíthatnak le vagy halaszthatnak el. Dorosz Dávid főpolgármester-helyettesnél egyébként erről jelenleg is folynak az egyeztetések a kerületek képviselőivel, és a jövő héten már pontosan lehet tudni, hogy mely utakat érinthet egy esetleges kedvezőtlen döntés.

Lapunknak név nélkül egy kerületi vezető is nyilatkozott: tőle tudjuk, hogy

a már elindult, közbeszereztetett beruházások leállítása is lehetséges,

ami egy 3,6 km-es útszakasz esetében 1,4 milliárdos megtakarítást is jelenthetne a Fővárosnak. Kevésbé tűnik politikailag kockázatosnak az Európai Beruházási Bank hitelének felhasználása, amire nyílna is lehetőség, a Főváros vezetése mégis tartózkodónak mutatkozik. Végül azt is érdemes észben tartani, hogy a Főváros 2020-ra 15 milliárd forint körüli iparűzési adó bevétel többlettel számolhat. A Városházán ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy a Budapesten keletkező adóbevételeknél az SZJA, az ÁFA és a jövedéki adó 100 százalékát elvonja a kormány.

A KKBK és Budapest vezetése is a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa keretei között folytatná a tárgyalásokat a kormánnyal a Széchenyi lánchíd és a kapcsolódó beruházások megvalósításának pénzügyi és műszaki feltételeiről, időbeli ütemezésekről. Az egyeztetéseken szeretnék a műtárgyak felújítási sorrendjét meghatározni. A BKK javaslata szerint a híd, az aluljáró és az alagút felújítása egy időben kellene, hogy történjen.

Amennyiben azonban pénzügyi okokból szükségessé válik a „priorizálás”, akkor elsőként a híd felújítását javasolják.

Egyre markánsabban látszik, hogy a Lánchíd és kapcsolódó részeinek felújítása mostantól új színtere lesz a legendás kormány kontra főváros ellentétnek. Bár tavaly mindenki arra számított, hogy a Széchenyi lánchíd Budapest fennállásának 150. évfordulójára visszakaphatja régi fényét, ma a budapestiek inkább egy folytatásos teleregény újabb és újabb fordulatos epizódjaira készülhetnek.

Nyitófotó: MTI

Összesen 96 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.


A Lánchídon vitázni?

Elmennek a jó...oda.

Nyugodj meg, Orbánnál mindenre jut pénz.
Majd Mészáros Lőrinccel duóban ellopják a rávalót, tudod, mint a 83 hónapja tartó reálbér-növekedést, Orbánék lopása nélkül az sem jöhetett volna létre...
...és lesz Lánchíd.

Ezt a szájnyalogató nevű férget x.eltem, javasolom nektek is.

Packó

Attól, hogy Budapesten sok cég lett bejegyezve, az értékteremtés még nem, itt folyik.

Idézet: A másik gyakran ismételt szocialista érv szerint Budapest naponta 20 milliárd forint adót fizet az államkasszába.

Ez egy nagy hazugság. Budapest egyetlen fillért sem fizet be, legfeljebb a jövedelemmel rendelkezők polgárok és a vállalkozások.

Idézet: Budapesten keletkező adóbevételeknél az SZJA, az ÁFA és a jövedéki adó 100 százalékát elvonja a kormány.

Nemcsak Budapesten, hanem az összes önkormányzatnál. Ez az összeg a állam fenntartását és működését szolgálja, melynek egy része visszaosztásra kerül az önkormányzatokra.

(Milyen pocsék ez a program! Már az idézőjeleket sem fogadja.)

MANDINER!
Töröljék ezt a szélhámost, aki rendszeresen más nick nevén regisztrál.

Itt csak te tűnsz izgatottnak és pofátlannak, aljasnak, aki visszaél más anonim nevével.

Karácsony Gergő imádkozik.
- Uram segíts! Kevés a pénz a Lánchídra.
- Tedd vissza azt az összeget, amit a sleppnek adtál, és amit még nekik szánsz odaadni. - jön a válasz.

Nem egészen így volt. Már Tarlós is azt mondta, hogy a benyújtott árajánlatok túl magasak, arra nem elég a pénz.

A Lánchíd nem a Biodom ( utóbbi hidegen hagy). Ez az ország egyik jelképe, nem hagyhatjuk lerohadni. Láttam fényképeket a szerkezetről, rengeteg rozsdás, kilyukadt lemez látható ezeken, bár a főtartók még elég épnek tűnnek. Mielőbb meg kell egyezni és nekiesni a munkának.

Természetes, hogy specialista kell. Én vegyészmérnök vagyok, aki azért valamit ért a korrózióhoz, egyébként a kilyukadt rozsdás lemezek önmagukért beszélnek.

Ez nem Karácsony ötlete, hanem már Tarlós kiirta az első tendert a híd állapota miatt. Arra a kapcsolt ( Híd és az Alagút) kiirásra futottak be a túlságosan magas ajánlatok. Ha Ő marad, akkor Ő is nyomja a felújítást. A Lánchíd "pártfüggetlen".

Azt a hat milliárdot le kell hívni és ki kell fizetni politikai szakértői véleményekre.
A hidat meg le kell zárni. Had rohadjon még vagy 15 évig üresen is.
A kormány akkor majd úgyis el fogja venni a Fővárostól és fel fogja újíttatni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés