„Addig innen ki nem mentek, amíg fel nem támad a papa!” – Csenyéte hosszú árnyéka

2020. január 29. 8:00
Nem Csenyéte az egyetlen eset, amikor fizikai fenyegetés mellett végezhették csak a munkájukat a mentősök. Forrásaink több fővárosi kivonulást is megemlítettek, amikor támadás érte a mentőszolgálat dolgozóit. Ám mit tehetnek vészhelyzetben azok, akiket vészhelyzethez riasztottak? 

Bár a csenyétei sajnálatos halálesetet az országos sajtó felkapta, és óriási közfelháborodás is övezte a történteket, közel sem egyedülálló mindaz, ami ott lejátszódott. Lapunknak nyilatkozott az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, Csató Gábor, aki úgy fogalmazott, hogy nem történt diszkrimináció, kollégái az előírások szerint jártak el.

Szavait a budapesti éjszakában mentősként dolgozó forrásaink is megerősítik: elmondásuk szerint számos olyan eset fordult elő az utóbbi években, amikor a helyszínre érkező mentőegység csak rendőri felügyelettel tudta ellátni munkáját. Ilyenkor általában három forgatókönyv lehetséges. Bizonyos esetekben a diszpécserszolgálat előre jelzi, hogy olyan helyszínre küldi a mentőegységet, ahol bűncselekmény történt, vagy eleve olyan helyszínről érkezett a segélyhívás, ami veszélyesnek számít a korábbi tapasztalatok alapján. Másik lehetőség, hogy a mentőegység ugyan nem kap rendőri kíséretet a kivonuláshoz, ám a helyszínre érkezve azt tapasztalják, hogy nem biztosíthatóak a biztonságos ellátási körülmények: felajzott kutyák, fegyverrel fenyegetőző csoport fogadja őket. Ilyenkor megvárják a hatóság érkezését, és ezt követően kezdenek hozzá az ellátáshoz. Harmadik lehetőség, hogy az ellátás közben éri támadás a mentősöket, ilyenkor sajnos nem tudnak segíteni a rendőrök.

Forrásaink konkrét példákkal is szolgáltak. Néhány évvel ezelőtt a Hős utcai hírhedt háztömb volt az egyik legveszélyesebb zóna, ide a rendőri erősítés megérkezése nélkül nem szálltak ki a mentőszolgálat munkatársai. Többször megesett ugyanis, hogy kirabolták a mentőautót, míg a mentők a tömbház valamelyik emeletén látták el a sérültet. Ennél is meglepőbb volt az a dél-pesti vonulás, amikor egy cigányvajdához riasztották a mentősöket. Itt forrásunk szerint késekkel felfegyverkezett férfiak sereglettek a mentősök köré, és elhangzott az a mondat is, hogy:

„Addig innen ki nem mentek, amíg fel nem támad a papa!”

A mentőszolgálat dolgozói egyébként kötelező önvédelmi oktatásban nem részesülnek, ugyanakkor azt az alapszabályt követik, hogy minden mentési folyamat alapját a biztonság jelenti: amíg nincs teljesen biztonságos környezet, addig nem lehet megkezdeni az ellátást. Vész esetén az adóvevőkészülék, az úgynevezett Tetra rádiók rendelkeznek egy vészhívógombbal, amit megnyomva azonnali, kihangosított összeköttetés jön létre a mentésirányítással; ám például a késekkel fenyegetett helyzetben ennek alkalmazása kontraproduktív lett volna forrásunk elmondása szerint.

Gyakran alkalmazott taktikája a mentősöknek az is, hogy lincshangulat esetén az életmentő beavatkozást a mentőautóban kezdik meg, még akkor is, ha egyértelműen elhunyt már a beteg. Fenyegetett helyzetben ilyenkor mégis megpróbálkoznak az újraélesztéssel, és a mentőautó biztonságában állapítják csak meg a halál beálltát.

További problematikus esetet jelent, amikor már a kórházba érkeznek az elégedetlen rokonok és ismerősök, és ott akadályozzák jelenlétükkel a biztonságos betegellátást. Értesültünk olyan tatabányai kórházban lezajlott incidensről, amikor egy bedrogozott beteghez körülbelül

negyven hozzátartozó sereglett össze, akik a sürgősségi osztály megrohamozására készültek.

Őket is fokozott rendőri jelenléttel lehetett csak leszerelni.

A krízishelyzeteket átélt és munkájuk során eleve számos traumatizáló hatású eseménnyel találkozó mentősöknek 24 órás pszichológiai szolgálat rendelkezésükre, amit maguktól is bármikor igénybe vehetnek, ám olykor felettesi rendelkezés alapján is fel kell keresniük.

A fenti esetek és a mentők napi tapasztalatai alapján minden megkérdezett forrásunk úgy fogalmazott, hogy a csenyétei kollégák a szakmai protokoll és egyébként a józan ész logikája szerint jártak el. Mivel korábban több incidens is történt a településen, nem kockáztathatták meg, hogy a betegellátás biztonságának szavatolása nélkül intézkedjenek.

Összesen 177 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Valóban rasszizmus, hogy a cigánytól óvakodni kell. Mi ezzel a baj?

Válaszok:
Negue | 2020. január 29. 9:32

Ez a paláver a helyi polgármester részéről nyilván valamiféle kártérítésre ment ki, ami remek üzleti érzékre vall, különösen ha már eleve halotthoz kértek mentést.

Kell szervezni egy speciális mentőcsoportot, akiknek a tagjai cigányok.
Oldják meg a problémát ők maguk.

Úgy tudni, hogy már a mentők hívásakor is halott volt az az ember.
Lehet, hogy ezért hívták harmincszor fenyegetőzve a mentősöket.

A fejekben nem tud rendet tenni.

Ez nem igaz. Persze, ha nem itt élsz, - állítólag - akkor honnan is tudhatnád.

Az a nagy helyzet, hogy a cigány tanárok sem mennek vissza tanítani a szülőhelyükre.

A mentősök nem katonák, életveszélyben megtagadhatják a feladatuk teljesítését.

Majd valamelyik jogvédő szervezet megmondja. Persze a megoldást ők sem tudják.

Akkor a Széchenyi -díjas Rosival prof a te embered! Ő kezdett jó hat éve egy cigány orvos projektbe. Az volt a narratíva, hogy évente 10-15 cigány identitású orvost képeznek, akik majd végzés után Borsodba-Baranyába mennek gyógyítani a népüket. Évente 20 válogatott cigánygyereket gyűjtöttek az ország középiskoláiból és egy éves bentlakásos képzést csináltak nekik, hogy a SOTE-n el tudják egyáltalán kezdeni az első évet: fizika-kémia-biológia oktatás, cigány kultúra, színház, étterem- szóval egy valóságos mai Pygmalion.
Aztán 16-ban már arról volt szó, hogy évfolyamonként egy-két egészségügyi diplomás lesz az output, 2018-ra meg már be is zárt a birkaiskola-tán egyetlen orvos lesz az egész projekt végeredménye. Vajon lemegy-e Borsodba?

"Egyébként hol van ilyenkor @Groswenor2, @Keresztény családapa meg a többi nagyokos?"

Továbbképzésen :)

Nem kettő van. Többen végeznek felsőfokút.

Szóval ki ott a polgármester?
Rend helyett milyen hazugságot beszél a videójában?

Képzeld azt a kórházi termet, ahol egy cigány a beteg.

A borsodi oláh cigány zsákfalvak olyan helyek, ahol szinte mindenki rokona a másiknak- ezért itt mindenki klánrendszerre szocializálódott, ahol a "parasztok" gyűlölt idegenek, Az itt élők fele szellemi fogyatékos (70 IQ alatti). Viszont kellőképpen agresszív. Innen nézve az jön le, ha érkezik a parasztokal teli fehér verda a kék villogóval, akkor valaki meghal a faluban. Te is idegbe gyünnél...

A Dodó név már snassz?

Túlreprezentáció a szó, amit fel kellene venned a szótáradba...

Nem mindig. Valami algoritmus lehet, bizonyos szavak esetén aktiválódik a 400-as limit.

Az anális fixációd redundáns lett...

A havannai is cigány volt.
A kecskeméti is.

Ami viszont teljesen kontraproduktív kampánystratégia lenne.

Nem ismerem őket és nem tudom, hogy rokonok-e.
Te ismered őket, hogy azt állítod, hogy nem cigányok?

Janipapa : egy dolog a bevadult egyén, más dolog, amikor egy közegben vagy közösségben már vírusnak számít a mentők bántalmazása.
Minden további hárítás és terelés ócska, álszent propaganda. Annyira ócska, hogy ellentétek fordul. Vagy így akarjátok megnyerni az ápoló szektor dolgozóit?

Ja, a fekete nővér ilyenkor hol tiltakozik és védi a mundért?

vírusnak = virtusnak.
(túl okos telefon)

Cigány a polgármesterül, erre céloztam.
Uszít a magyarok ellen a nyavalyás.

Jó hogy mondod! Kint van-e még ez a tábla Ausztriában?
TÚLREPREZENTÁCIÓ:
lopás, rablás, garázdaság, nemi erőszak, futtatás, emberölés, tanár-kalauz-mentősverés stb.: olyan hatszoros a cigányok túlreprezentációja a "parasztokéhoz" képest.
Amit gyönyörűen láthatsz, ha megnézed a börtönök összetételét.

Tévedésben vagy. János állított valamit.
Én kulturáltan válaszoltam neki.
Akinek itt nagy a pofája, az te vagy.

Nem a rendszerváltás óta, a szockomban és előtte is.

Köszönöm, ez érdekes infő- nekem a gyönygösi oláh cigányokkal volt tapasztalatom, nem gondoltam, hogy Borsodban nincsenek már...
"Magukat oláhcigánynak nevező – de nyelvészeti értelemben nem egyértelműen oláhcigány nyelvváltozatokat beszélő – nagyobb közösségek (pl. cerhárok, csurárok, gurvárok) élnek továbbá szerte az Alföldön és különösen jelentős számban a két kelet-északkeleti megye – Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg – területén. (Korábban ugyanez egyébként Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéről is elmondható volt, az itteni cigány ajkú közösségek zöme azonban az utóbbi évtizedekben részben elvándorolt, részben pedig elvesztette nyelvét, és ennek okán beolvadt – illetve beolvadni látszik – a helybeli magyarcigányok tömegeibe.)"

És nem adok, ha kéregetnek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés