Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) meghosszabbította pénteken a szíriai civileket kívülről a határokon át segélyező műveletét, amely már hat éve tart, de annak érdekében, hogy Oroszország ne vétózza meg a határozatot, felére csökkentették a használható határátkelőket, és nem egy évvel, hanem csak hat hónappal hosszabbították meg a mandátumot.
Több millió szíriai civil továbbra is kap segélyt, de ezután csak a két törökországi ellátóbázisról, Irakból és Jordániából nem. A korlátozott segélyezést lehetővé tevő határozatot Oroszország már nem ellenezte, tartózkodott, de megengedőn tartózkodott Kína is, míg a korlátozások miatt felháborodó Egyesült Államok és Nagy-Britannia szintén tartózkodott. A 15 tagú BT többi tagja megszavazta a Belgium és Németország által egy alkusorozat végén kialakított határozatot, amely folytonossá teszi a pénteken éjfélkor lejárt előző műveletet.
Az ENSZ szerint az ország északnyugati részén 2,7 millió, északkeleten pedig 1,3 millió civil szorul rá a külföldről jövő rendszeres segélyre. Ezek a területek nem a szíriai kormány, hanem a lázadók ellenőrzése alatt állnak, így Damaszkusz ide nem tud segélyt szállítani. Viszont nem is egyezett bele abba a szíriai vezetés, hogy külföldről kapjanak segélyt az ott élők, ezért volt mindig szükség a BT határozatára. Az országban összesen 11 millió civil szorul rá segélyre.
Marc Pecsteen, Belgium ENSZ nagykövete felhívta a figyelmet arra, hogy eddig az iraki határátkelőn keresztül szállítottak be az országba egészségügyi felszereléseket 1,4 millió embernek, és e pillanatban nincs megoldás ennek a szállítási útvonalnak a helyettesítésére. Karen Pierce brit nagykövet pedig azzal vádolta meg a szíriai kormánnyal szövetséges Oroszországot, hogy politikai kérdést csinál a segélyezési ügyből, és ezzel veszélybe sodor 1,8 millió embert az ország északkeleti részén. Vaszilij Nebenzia orosz nagykövet visszautasította ezt, mondván, hogy a helyzet Szíriában alaposan megváltozott, amit a BT-nek követnie kell.
„Teljesen fölösleges a jajveszékelés, hogy mindjárt kitör a katasztrófa, ha bezárunk átkelőket, mert az ország északkeleti részébe Szírián belülről érkezik majd segítség, a terület nagy részét a szíriai kormány tartja az ellenőrzése alatt” – jelentette ki az orosz nagykövet.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Mit mond a nemzetközi jog egy ilyen lépésről? Valóban hadüzenetnek számítana az orosz állami vagyon elvétele és Ukrajnának adása? Erről kérdeztük ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A város utcáin eluralkodott a káosz, miután több mint 10 ezer szír tüntető vonult az utcára.
Lesz ez még több is. Az állampolgárok fizetik meg az uniós vezetők dilettantizmusának az árát.
A háborúk utáni Szíriáról Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével beszélgettünk.
„Az EU-csúcsnak vége. A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk. Nagy eredmény!” – hangsúlyozta a miniszterelnök péntek hajnalban.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
