Egy brüsszeli NATO-forrás szerint a mostani amerikai teszt az INF-szerződés rendelkezéseibe ütközött volna.
A kaliforniai Vandenberg légibázisról indított, szárazföldi telepítésű ballisztikus rakétával hajtott végre kísérletet az Egyesült Államok csütörtökön – közölte a Pentagon szóvivője.
„A védelmi minisztérium repülési tesztet hajtott végre egy hagyományos konfigurációjú, szárazföldi telepítésű ballisztikus rakétával csendes-óceáni idő szerint reggel 8 óra 30 perc körül” – közölte Robert Carver alezredes. „Jelenleg a teszt eredményeit értékeljük ki” – fűzte hozzá.
A rakéta, amelyet a Pentagon közleményében prototípusként jellemzett, az indítást követően több mint 500 kilométer megtéve a nyílt óceánon csapódott be. Carver szerint a védelmi tárca a kísérlet során gyűjtött adatokat új, közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták kifejlesztéséhez fogja felhasználni.
Az INF-szerződés felmondása
Az amerikai kormányzat augusztus 2-án mondta fel az 1987-ben kötött – Ronald Reagan amerikai elnök és az akkori Szovjetunió kommunista pártfőtitkára, Mihail Gorbacsov által aláírt – INF-egyezményt. A megállapodás a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. A szerződés, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését. Washington állítása szerint Oroszország a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével szegte meg a még hatályban volt szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva tagadta ezt.
A teszt korábban szerződésszegésnek számított volna
Egy brüsszeli NATO-forrás szerint a mostani amerikai teszt az INF-szerződés rendelkezéseibe ütközött volna. Az Egyesült Államok már augusztusban tesztelt egy menőverező robotrepülőgépet, ami szintén a megállapodás megsértése lett volna. Bár a ballisztikus rakétákat különböző típusú robbanófejekkel lehet felszerelni, a Pentagon állítása szerint a most tesztelt típus nem képes nukleáris töltet hordozására.
Több politikus attól tart, hogy az INF-szerződés hiányában új fegyverkezési verseny kezdődhet, ami akár amerikai közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták európai telepítéséhez is vezethet.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
Robert Palladino márciusi érkezése új fejezetet nyitott a két ország közötti együttműködések terén.
Az ukrán hírszerzés szerint a telepítés Európára nehezedő nyomást szolgálna.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A katolikus egyházfő szerint jobb lenne párbeszédet kezdeményezni, vagy gazdasági nyomást gyakorolni Venezuelára.
Egy manchesteri ügyben két férfit terrorcselekmények előkészítéséért, egy harmadikat pedig a hatóságok értesítésének elmulasztásáért mondott ki bűnösnek a bíróság.
Ritka, hogy egy romantikus vígjátéknak sikerül elkerülni a giccset, és a poénok sem arcpirítóak. Szerencsére Tiszeker Dánielnek sikerült elkészítenie a tökéletes közönségfilmet: a 2021-ben bemutatott Nagykarácsony a Netflix és a Filmio kínálatában is szerepel.
