Milyen a magyar állam? Mi a magyar karakter?

2019. december 10. 20:56
A magyarok szeretnek saját magukról, saját államukról gondolkodni, az ezeréves magyar állammal szinte egy idős az erről való filozofálgatás. A magyar történelmet ismerve kész csoda, hogy van még miről gondolkodni, hiszen a magyar állam a történelmi kataklizmákban sokszor elsüllyedhetett volna. Ennek apropóján jelent meg egy tanulmánygyűjtemény a témában, és ennek apropóján tartott a kiadó, a Mathias Corvinus Collegium egy kerekasztal-beszélgetést a Magyar Tudományos Akadémián.

Magyarország 1526 után elvesztette szuverenitását, és bár a reformkorban felvillant a szuverenitás lángja, csak az 1920-as években nyertük vissza teljes függetlenségünket, bár annak nagy ára volt – vázolta fel köszöntő beszédében Orbán Balázs, az Ezer éve Európa közepén. A magyar állam karaktere című kötet egyik szerkesztője. A parlamenti és stratégiai államtitkár szerint Trianon nagy ár volt, mert Magyarország kiszorult a Kárpát-medence egyes részeiből, jelentős területeket vesztett el. Megindult a modern, szuverén állam megteremtésének kísérlete a két világháború között, de az elbukott, majd egy rövid nyilas időszak után egy hosszú kommunista korszak következett, így a teljes szuverenitás visszatérése csak a rendszerváltással valósulhatott meg.  

„A poszt-hidegháborús időszak a liberális demokrácia korszaka, ezt a kulturális-politikai-gazdasági mintázatot mindenkinek el kellett fogadnia” – utalt a rendszerváltás utáni ideológiai konszenzusra Orbán, hozzátéve, hogy

a gazdasági, majd az azt követő migrációs válság azt mutatta meg, hogy a senkinek nincs központi receptje az állam sikerére.

Orbán Balázs a kerekasztal-beszélgetésen

Bevezető előadását az államtitkár azzal zárta, hogy felvázolta, ő mit tart tapasztalat alapon a magyar állam, illetve a magyar nemzet karakterének. Hat pontban összefoglalva: hogy végletesen és elkötelezetten szabadságszerető; hódítás nélküli vitézség jellemzi; az idegen eszmékkel szemben kritikus; egyszerre keleti és nyugati; egyszerre megosztott és egységes; a kereszténység a legfontosabb azonosulási pontja.

Orbán Balázs szerint

ezen jellemzők megértése segíthet a mai politikai események dekódolásában, megértésében.

A viták leginkább a hatáskörökről szólnak: az EU szupranacionálisabb szervezet legyen-e, vagy a tagállamok döntsenek-e több kérdésben. A magyar hagyomány azt sugallja, hogy minél több kérdésben maradjon a döntés joga a magyar állam kezében.

„Szent István nagy tette az volt, hogy államot alapított, a magyar állam pedig nem fordult a magyarok ellen, csak akkor, ha idegenné vált, például kommunistává” – magyarázta Orbán, hozzátéve, hogy a magyar emberek igénylik az erős államot, nem azért, mert a „Kádár népe”-mentalitás erős, hanem mert ez egy ezeréves hagyomány. Ezért volt sikertelen a 2002 és 2010 közötti kormányok „kis állam”-paradigmája – mondta az államtitkár. 

György László, Karácsony András, Varga Zs. András és Orbán Balázs

„A gazdaság-stratégiánkban patrióták és pragmatikusak vagyunk” – vette át a szót a gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár, aki a saját szakterületén megnyilvánuló állami magatartással szemléltette a magyar állam jellemzőit. György László felhívta a figyelmet, hogy hagyományosan

az állam van a társadalomért, és nem fordítva, az államnak van felelőssége, hogy mit tesz a társadalom érdekében.

 

György László

A jelenlegi gazdaságpolitika azért nevezhető patriótának György szerint, mert a családokat hozza helyzetbe, mert harmadával csökkentette a magyar kis- és középvállalkozások terheit, mert 2010 után minimalizálta a gazdasági sebezhetőséget, mert egyensúlyt teremtett a bankszektorban és a közmű-szektorban, mert csökkentette a külső adósságot és stabilizálta a hiányt, így Magyarország nyolc éve teljesíti a maastrichti kritériumokat.

„Emellett pragmatikusak vagyunk, mert a kritikákat beépítjük a terveinkbe; a világ változásaira reagál a gazdaságstratégia” – folytatta az államtitkár, megemlítve, hogy a kormány pragmatikus döntéseket hozott a külföldi cégek idevonzására, és ennek az eredménye az, hogy „a magyar iparon belül 70 százalék a hi-tech aránya, a technológiai fordulat a külföldi cégek jelenléte miatt történhetett meg”.

Orbán Balázs és Szalai Zoltán, a magyar államról szóló tanulmánykötet két szerkesztője

Karácsony András az MTA Kistermében zajló beszélgetésen filozófiai megközelítéssel szólt a magyar államról, kiemelve annak egy lényeges tulajdonságát: a regenerálódó képességét. „A magyar állam a történelmi nehézségek után mindig helyre tudott állni, annak ellenére, hogy szuverenitása sokszor korlátozott volt” – vélekedett a jogász-filozófus.   

Mi a fontosabb az állam természetének meghatározásakor: az azt övező kultúra vagy az általa alkotott absztrakt szabályok? – tette fel a kérdést Karácsony, majd meg is válaszolta: az attól függ, hogy milyen idejét éli egy társadalom –

ha felerősödnek a konfliktusok, akkor az intézmények önmagukban kevésnek bizonyulnak, fontossá válnak a személyek,

akik ezeket az intézményeket működtetik.

„A magyar karakter valóban leginkább a szabadsághoz kötődik, de erős még az ország gondolata és a jogokhoz való ragaszkodás” – szólt hozzá a vitához Varga Zs. András alkotmánybíró. Úgy vélte, a jogokhoz való ragaszkodás identitás-kérdés a magyarok számára – a bécsi udvar csinálhatta a dolgát, ha a magyar alkotmány szerint kormányozta Magyarországot, akkor a magyarokkal nem volt gondja, azaz ameddig a jogokhoz nem nyúlt hozzá, nem volt konfliktus.

A PPKE JÁK tanszékvezető egyetemi tanára szerint a szuverenitás kérdése igazából csak a XIX. századtól értelmezhető, „a Habsburg-kérdést én úgy látom, hogy ott egy birodalomról volt szó, így Ausztria nem sértette a magyar szuverenitást”. Varga Zs. András felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországnak történeti alkotmánya van, ehhez ragaszkodtak a magyarok, de míg elméletek, absztrakciók bőven voltak a kartális alkotmányokban, a történelemben kevesebb volt a cselekvés.

Az Ezer éve Európa közepén. A magyar állam karaktere című kötet

A beszélgetés végén a kereszténység államformáló szerepéről fejtették ki még nézeteiket a vendégek. Karácsony András nyomatékosította, hogy az állam értelmezésében a kereszténység fogalmát kulturálisan, és nem vallási értelemben használjuk. Varga Zs. András szerint a kereszténység meghatározó társadalomszervező: a törvény szerepe – az ószövetség hatásaként – meghatározó a nyugati kultúrában, a jogot mindenki elismeri maga fölött, a törvény ilyen feltétlen tekintélye a keleti társadalmakban nincs jelen. Orbán Balázs emlékeztetett, hogy a trianoni trauma után is a kereszténység volt a fő nemzetszervező erő, a modern állam létrehozásának egyik pillére volt, és

a jelenben is fontos, hogy a kereszténység, mint elv, megjelenjen az állam különböző szintjein.

Az MTA-beszélgetés apropóját az adta, hogy a Mathias Corvinus Collegium gondozásában megjelent egy neves társadalomtudósok írásait tartalmazó tanulmánygyűjtemény, az Ezer éve Európa közepén. A magyar állam karaktere című kötet. Orbán Balázs miniszterhelyettes mellett a könyv másik szerkesztője Szalai Zoltán, az MCC ügyvezető igazgatója, aki egyébként a keddi beszélgetés moderátora is volt.

Fotók: Gyurkovits Tamás, MCC

 

Összesen 63 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés