A világ második legnagyobb gazdaságát úgy kell megváltoztatni, hogy nyitott legyen a világra, de legyen magabiztos – hangoztatta az EKB elnöke.
A gazdaság növekedését támogató és a környezet védelmét szolgáló innovációkra és befektetésekre szólította fel az európai országokat Christine Lagarde az Európai Központi Bank (EKB) új elnökeként tartott első nagy beszédében pénteken Frankfurtban egy bankároknak szervezett konferencián.
Az euróövezetnek nagyobb gazdasági növekedést kell elérnie, egyebek között úgy, hogy növeli az állami befektetéseket, ha ki akarja védeni a külvilág gyengeségét és belsőleg kiegyensúlyozottabbá akar válni – mondta Lagarde, aki a monetáris politikáról nem beszélt részletesen, csak annyit ígért, hogy a központi bank továbbra is kiveszi részét a gazdaság támogatásából.
Az Európai Központi Bank gyorsabban éri el célját, ha az euróövezeti kormányok támogatják azt fiskális politikájukkal – mondta Lagarde, emlékeztetve arra, hogy idén az euróövezet gazdasága a korábban vártnál jóval gyengébb ütemben, csak 1,1 százalékkal bővülhet a kereskedelmi feszültségek és a geopolitikai bizonytalanságok következményeként.
Európának innovációkra és befektetésekre van szüksége, hogy választ adjon ezekre a kihívásokra, és megőrizze versenyképességét hosszú távon – hangoztatta Lagarde, és arra kérte az euróövezeti kormányokat, hogy erősítsék a belső keresletet, miután a kereskedelmi háborúk miatt hirtelen véget ért a export által hajtott növekedés egy évtizede.
„A világ második legnagyobb gazdaságát úgy kell megváltoztatni, hogy nyitott legyen a világra, de legyen magabiztos, egy olyan gazdasággá kell átalakítani, amely teljes mértékben kiaknázza Európa lehetőségeit, hogy a belső kereslet és a hosszú távú növekedés erősebb ütemet érjen el” – hangoztatta.
A hagyományos bankár szerepen túllépve Christine Lagarde kiemelte az állami beruházásokat, mint az új egyensúly megteremtésének kulcsfontosságú elemét, és arra szólított fel, hogy a páneurópai alapok forrásait környezetvédelmi és digitális projektekre költsék.
„Bár a befektetések természetesen mindig országspecifikusak, itt az átfogó lehetőség beruházásra egy közös jövőbe, amely produktívabb, digitálisabb és zöldebb” – fogalmazott.
Carsten Brzeski, az ING holland bank közgazdásza a beszédet értékelve rámutatott, hogy Christine Lagarde megfelelt azoknak a várakozásoknak, miszerint „Európa vezető gazdasági és politikai hangja lesz”, és nem készül gyorsan átalakítani az Európai Központi Bankot.
Lagarde már a múlt héten igyekezett megbékíteni az elégedetlen tagokat a kormányzótanácsban, ahol inkluzívabb döntéshozatalt sürgettek. A témával kapcsolatban egyetlen megjegyzésként annyit mondott, hogy hamarosan megkezdi az EKB stratégiájának felülvizsgálatát, amely várhatóan az inflációs cél újratervezését is magában foglalja.
(MTI)
Ez egy „rasszista, kirekesztő, visszataszító” kijelentés, „több millió ember arculcsapása” – valósággal záporoznak a megsemmisítő(nek szánt) kritikák a német kancellárra. Francesca Rivafinoli írása.
Az Alternatíva Németország társelnöke budapesti előadása során kijelentette, biztos abban, hogy pártja rövidesen kormányozni fog.
Sikorskiék korábban bejelentették: nem adják ki az ukrán állampolgárt, akit az Északi Áramlat 2 gázvezeték felrobbantásával gyanúsítanak.
A megkérdezettek több mint hatvan százaléka támogatná, hogy a munkaképes ukrán férfiak térjenek vissza Ukrajnába.
A migrációs folyamatok, a Közel-Kelet konfliktusai, a vallási és kulturális identitás kérdései, valamint a digitális tér radikalizáló hatása mind hozzájárult az antiszemitizmus felerősödéséhez.
A németek a hadköteles ukrán férfiakat leginkább hazaküldenék.
A valóság ezúttal sem kegyelmezett, könyörtelenül rátörte az ajtót a Tisza-vezérre. Nem először.
Szijjártó Péter megerősítette, hogy a kormányzat célja az űrkutatásban Magyarország által megszerzett regionális vezető pozíció megtartása.
