Több mint 130 ember ellen adtak ki elfogatóparancsot gülenizmus gyanújával

2019. november 19. 9:27
Törökország Gülen hálózatát terrorszervezetté nyilvánította.

Elfogatóparancsot adott ki kedden 133 ember, köztük 82 aktív szolgálatos katona ellen a nyugat-törökországi Izmir város főügyészsége azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban álltak a 2016. július 15-ei törökországi puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózattal – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A katonák a vádak szerint telefonon kommunikáltak a gülenista mozgalom azon megbízottjaival, úgynevezett „tanítómestereikkel”, akik a hadseregen belül végzett tevékenységükért feleltek. Az érintettek között van három jelenlegi ezredes, öt őrnagy, öt százados, 12 főhadnagy és 54 altiszt, valamint két korábbi ezredes, két alezredes, három százados, továbbá 14 egykori kadét is. A keddi rendőri műveletek Törökország 81 tartományából 45-re terjednek ki. A hatóságok 101 gyanúsítottat már őrizetbe vettek.

A török vezetés az 1999 óta az Egyesült Államokban élő, török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát vádolja a 2016-os hatalomátvételi kísérletért. A hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. Ankara szerint a mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba, így a hadseregbe is. Törökország Gülen hálózatát terrorszervezetté nyilvánította, így a rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak az összeesküvőket sújtják, hanem a mozgalom tagjait és Gülen támogatóit is, ami miatt számos nemzetközi bírálat érte a török vezetést.

2016. július 15. éjszakáján összeesküvők elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A puccsisták lánctalpas harci járművekkel törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Recep Tayyip Erdogan török elnök az utcára szólította a lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt. Hivatalos összesítések alapján az incidensben 251 ember halt meg, 2194 pedig megsebesült.

(MTI)

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Gülent már egy Atatürkista kormány idejében 10 évre börtönre ítélték a "modern szekuláris demokrácia" megdöntésére irányuló tevékenységéért. Gülen e miatt és nem Erdogan elől menekült az USA-ba 1998-ban. (Erdogan első kormánya 2003-ban alakult.) Tudni kell, az ellen, hogy Gülen az USA-ban letelepedési engedélyt kapjon, az FBI, valamint az USA két minisztériuma (külügy- és belbiztonsági minisztérium) tiltakozott. CIA-nyomásra mégis megkapta a zöld kártyát és az engedélyt, aminél nyomósabb bizonyíték nem is kell arra, hogy olyan figuráról van szó, akivel a CIA-nak komoly tervei vannak a jövőben. (Ne feledjük, Oszama bin Ladent is a CIA építette fel, Gülen mögött pedig már az USA-ba települése előtt olyan múlt állt, hogy őt már fel sem kellett építeni.)
Gülen mozgalma Gülen távozása után is tovább élt Törökországban és Erdogan hatalomra jutása után mind a kormányzati adminisztráció, mind az államszervezet alacsonyabb szintjei a Gülen-hálózat embereivel lettek feltöltve. Ez a mozgalom Erdogan legfőbb támasza volt a szekuláris demokrácia hagyományos őrzőjének számító hadsereg hatalmának megtörésében. Gyakorlatilag a Gülen hálózat kezébe került a török oktatás érdemi része. Törökországban 2009-es adatok szerint Gülen ezrével tartott ellenőrzése alatt középiskolákat, főiskolákat, diákkolégiumokat, magánegyetemeket (a legnagyobb az isztambuli Fatih Egyetem).
Gülennek Erdogannal való szembefordulása nem egyszerűen egy Orbán-Simicska történet, hanem ahogy Erdogan politikája távolodni kezdett az USA forgatókönyvétől, a CIA nyilván belengette Gülennek, hogy őt szeretné Erdogan helyén látni. Gülen és a CIA szoros barátságának alapja egy közös vízió: egy törökország központú iszlám kalifátus, amely magában foglalná a Szovjetunió muzulmán utódállamait, az Orosz Föderáció kakukázusi területeit, Kína türk nemzetiségű északnyugati részét. A CIA számára ebben nyilvánvalóan főleg Oroszország és Kína destabilizálása jelenti az igazi üzletet.
Gülen tulajdonképpen egy iszlamista Soros-klón. Imidzsének kialakítása George W. Bush egykori kampányfőnökének public relations szakértelmét dicséri: Gülent mint a kereszténységgel ökumenikus harmóniában élő mérsékelt iszlám hirdetőjét adja el. Gülen portréjában hemzsegnek az olyan elemek, mint a megértés, tisztelet, béke, szeretet, testvériség.
Soros és Gülen pályája között többféle értelemben is érdekes párhuzamosság vehető észre. Gülen mögött is hatalmas tőke (szerte a világban több bank) áll, és legfőbb fegyvere az "oktatási dzsihád": világszerte 2000 iskola, 7 egyetem. Az elképzelt iszlám kalifátus Törökországon kivüli területeit is (egyelőre) az oktatással kívánja meghódítani: 1990-es évek közepére több mint 75 Gülen-iskola jött létre Kazahsztánban, Azerbajdzsánban, Türkmenisztánban, Üzbegisztánban, az oroszországi Dagesztánban és Tatarsztánban. Ezek elitiskolák kiváló nyelvoktatással (az angoltanárokat a CIA biztosítja), célzottan a "legjobb" családok gyerekeinek (csak fiúknak), akikből országuk jövőbeni vezetői lehetnek. Igazi iszlamista káderkeltetők olyan pedagógiai elvekkel, mint szigorú fegyelem, teljes engedelmesség, napi öt ima, Gülen írásainak tanulmányozása.
Közvetlen forrás: Engdahl - Amerika álszent háborúi. Az eredeti forrásdokumentumok jegyzéke a hivatkozott könyvben.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés