Hulladékprobléma kicsomagolva: mi történik a hazai szemétfeldolgozásban?

2019. november 21.

Joó István
Sok a megoldatlan feladat a hazai hulladékgazdálkodásban a szelektív gyűjtéstől az egyszer használatos műanyagok kiváltásán át a lakossági zöldhulladék komposztálásáig. Holott a klímavédelem népszerű igénye mellett több új európai uniós irányelv is a megoldásokat sürgeti.

„Költői” vagy „pokoli” a rákospalotai erőmű belsejének látványa? Mindkettő. Pilinszky valahol azt írja, „a pokol térélmény”, egy alagsori szobához hasonlítja, amelybe fentről, a lépcsőház tetejéről kukucskálhatunk be, közben meglátjuk, hogy a mélységben „kibontanak egy rongyosládát”. Ez jut eszembe a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű emeleteit járva. Miután az egyik kazán kis ablakán át lobogó tűzbe látok, a legfelső emeleten egy üvegfalon keresztül megpillantom lábam alatt azt a roppant térséget, amelybe tizenegy kapun át ömlik a kukásautók terhe.

Tízezer köbméteres beöntőtérbe tódul Budapest lakosságának válogatatlan szemete. A felhalmozható  6000 tonna két napon át gyűjtött hulladéknak felel meg. A hol itt, hol ott feltűnő polipkaros markolók híddarukról csüngnek alá, mohón belevájva a szeméthegybe, hogy a kazán garatjaihoz deponálják az égetnivalót. Az anyag – például a csomagoló – az ember szeszélyét szolgálta áldozatosan, de a túlcsomagolásban kedvét lelő fogyasztó később már nem akar tudni róla.  A bomlás átszivárgó bűzéből ítélve a konyhai hulladékról sem akar tudni, pedig abból kitűnő komposzt lehetne, táplálékul az egyre kizsigereltebb termőföldnek.

Az FKF Zrt. 700 ezer tonna hulladékot gyűjt össze évente a lakosság háztartásaiból.  Ennek az összmennyiségnek a 90 százalékát vegyesen, azaz válogatatlanul szedi össze.  A maradék 10 százalék válogatottan – szelektíven – folyik be. Csak az utóbbi hulladékok, például arra alkalmas műanyagok, fémek „dicsőülhetnek meg” az újrahasznosításban. A már említett, 630 ezer tonna válogatatlan szemétnek a 60 százalékát égetik el itt, Rákospalota határában. Ami már nem fér ide – tehát a maradék 40 százalék –,  az a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központban, azaz hulladéklerakóban végzi. Kedvetlenül hallom: az ezredfordulós nyitás óta máris több millió tonna hulladékot sikerült a faluszéli, 55 hektár alapterületű mesterséges katlanban egymásra tetézni.

Ugyan egyre több a szelektíven gyűjtött szemét, ezzel egy időben a keletkezett hulladék-összmennyiség is növekszik.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés