A bioetika útvesztői
I. évfolyam 7. szám | Precedens
2019. október 24.
A biotechnológiában a kutatások szabályozási szempontból szinte utolérhetetlen gyorsasággal szülik eredményeiket, az ENSZ viszont eddig nem szentelt kellő figyelmet a bioetikai kérdéseknek. Mihez kezdenek a különböző kultúrák az emberi génmanipulációval?
A biotechnológia napjaink és a közeljövő egyik leggyorsabban fejlődő tudományos és üzleti szegmense, a nemzeti és a nemzetközi szabályozás egyaránt erős lemaradással követi. Az ENSZ – amely október 24-én ünnepli világnapját – már 1993-tól foglalkozik a kérdéssel, azonban a UNESCO égisze alatt működő bioetikai szakértői testület munkájáról keveset tudni. Az első olyan átfogó emberi jogi nemzetközi megállapodás, amely a technológiát lehetőségként és egyúttal veszélyként is azonosította, a fogyatékossággal élő emberek jogaira vonatkozó ENSZ-egyezmény (CRPD), melyet 2006-ban fogadtak el.
Az eddig ratifikált nemzetközi egyezmények nem definiálják az ember vagy a család mibenlétét, fogalmát
Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető.
Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!
