A Nemzeti Köznevelési és Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében 800 helyszínen 276 milliárd forintból történnek beruházások – jelentette ki a miniszter.
Kásler Miklós kifejtette: 158 beruházás folyamatban van, ebből 51 uszodát, 47 tornatermet, 47 pedig fejlesztett tantermet érint. Létesül 15 új iskola és egy új óvoda – ismertette, hozzátéve: 66 beruházás 66 milliárd forint értékben már befejeződött. Kásler Miklós kitért a Modern városok programra, amely 2015 és 2022 között hat városban 19 oktatási intézmény fejlesztését, bővítését, kiépítését foglalja magába 51,5 milliárd forintnyi hazai forrásból. 2019-ben három városban 26,5 milliárd forint értékben befejeződtek a fejlesztések: Debrecenben átadták az alap- és középfokú nemzetközi iskolát, Tatabányán az Árpád Gimnáziumot reálgimnáziummá alakították, Érden felújítottak négy óvodát és elhelyezték egy óvoda alapkövét.
Hozzátette: az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében 2014-2020 között nemzetközi forrásból, 126 milliárd forint értékben 615 intézményt fejlesztenek; 437 intézményben 30 milliárd forintért oktatási eszközöket szereznek be, tantermeket újítanak fel, nyílászárókat cserélnek. Eddig 399 projekt fejeződött be – közölte a miniszter. Jelezte: 60 tankerületben infrastrukturális fejlesztések történnek az esélyegyenlőség megteremtésére. Közölte: 31 milliárd forintot biztosítanak a nem állami fenntartású, főleg egyházi intézmények támogatására, és 5 milliárd áll rendelkezésre a fogyatékkal élők nevelő-oktató intézményeinek és szakszolgálatainak támogatására.
Kásler Miklós beszámolt arról is, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban 22,5 milliárdot fordítanak 74 iskola környezetbarát és energiatakarékos átalakítására. Ez magában foglal szigetelési munkákat, valamint fűtési-hűtési rendszerek és vízvezetékek korszerűsítését. Eddig négy iskolában fejeződtek be a munkálatok – mondta a miniszter, aki kitért arra is, hogy a következő tanévtől 1,2 millióan kapják ingyenesen a tankönyveket. Elmondta: elkészült az új Nemzeti alaptanterv, és gyakorlatilag kész a kerettanterv is.
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár arról beszélt, hogy nagyon heterogén volt az az intézményállomány, ami állami fenntartásba került. Voltak önkormányzatok, amelyek nagyon odafigyeltek az intézményekre, míg másoknál hiányoztak az anyagi lehetőségek, vagy más oka volt a figyelem hiányának – fogalmazott. Hangsúlyozta: a most megvalósuló beruházások nem apróbb felújítások, amelyek nyaranként megvalósulnak.
Közölte, minden olyan fejlesztést sikerült befejezni, amely a tanévkezdést érintette. A beruházások folyamatosak, a magyar állam az iskolák megújításáért dolgozik, ami nagyon fontos eleme a köznevelés megújításának – összegzett a köznevelési államtitkár.
(MTI)
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
Ha hallgatott volna, bölcs maradt volna.
A tankönyvvita valójában nem a tanszabadság megszüntetéséről, hanem az egységes tudás, az esélyegyenlőség és a tanári módszertani szabadság egyensúlyáról szól.
„Együtt még erősebb, még sikeresebb köznevelési rendszert építünk.”
A Tisza Párt oktatási kísérlete már az első mondatnál megbukott.
Jogi és pszichológiai segítséget is nyújt a világnézetük, politikai hitvallásuk miatt hátrányt szenvedett hallgatóknak a Transzparens Oktatásért Projekt – mondta el lapunknak Németh Benedek Áron, a szervezet munkatársa.
Elkeserítő a helyzet.
Serhij Dejneko esete újabb ékes példája az ukrán államigazgatás legendás „feddhetetlenségének”.
Az üzlet, az üzlet.
