Egy szakértő szerint nem egy rakétahajtómű, hanem egy atomreaktor robbanhatott fel augusztus elején.
Tovább folytatódik az augusztus 8-i, északnyugat-oroszországi nukleáris baleset utóélete – írja a g7.hu. Mint emlékezetes, az orosz védelmi minisztérium először letagadta, hogy bármilyen radioaktív anyag a környezetbe került volna, de később a Roszatom állami atomenergia-vállalat arról számolt be, hogy szakemberei „rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” egy tengeri platformon, amikor a robbanás bekövetkezett Arhangelszk megyében, Szeverodvinszk várostól mintegy 40 kilométerre, Nyonoksza község közelében.
A Roszatom munkatársai közül öten, a védelmi minisztérium dolgozói közül ketten vesztették életüket, hárman megsérültek. A tárca szerint egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában az izotóp energiaforrásokat ellenőrizték.
A napokban viszont az igazság újabb részletének kibontása következett, amikor az orosz hidrometeorológiai szolgálatra hivatkozva arról számolt be az Interfax hírügynökség, hogy radioaktív gázfelhő átvonulása miatt nőtt meg átmenetileg a radioaktív háttérsugárzás. A Roszgidromet szerint a gammasugárzás 4-16-szoros felerősödését okozó felhő stroncium-, bárium- és lantánizotópok bomlásának eredményeként jött létre. Hozzátették: Szeverodvinszkben a háttérsugárzás már normális és stabilizálódott.
A G7 portál megszólaltatott egy szakértőt is a témában, aki szerint viszont nem egy rakétahajtómű, hanem egy atomreaktor robbanhatott fel Arhangelszk megyében.
Nils Bohmer norvég nukleáris szakértő, az ország bezárt kutatóreaktorainak biztonságos leszerelését felügyelő ügynökség kutatás-fejlesztési vezetője szerint ugyanis az izotópok összetétele egyértelműen mutatja, hogy nem egy izotópokat tartalmazó hajtómű, hanem egy (kisméretű) atomreaktor robbant fel.
„A bárium és a stroncium jelenléte mutatja, hogy a bomlástermékek nukleáris láncreakcióból származnak. Ez bizonyíték arra, hogy egy atomreaktor robbant fel” – jelentette ki a szakember a The Barents Observer portálnak nyilatkozva.
Ez egész más, mint egy „radioaktív hasadóanyagokat használó, kisméretű energiaforrás”. Utóbbit ugyanis használják például műholdak és északi-sarki világítótornyok energiaellátásának biztosítására, és bár természetesen káros, ha a sugárzó izotópok kijutnak a környezetbe, ennek hatása korlátozott. Egy atomreaktorban viszont nukleáris láncreakció zajlik, és Csernobil és Fukusima esetében láthattuk, mi a legrosszabb kimenetel. (Persze ezek sokkal nagyobb reaktorok voltak, mint ami az orosz kísérletnél felrobbanhatott.)
A tavaly Vlagyimmir Putyin orosz elnök által bejelentett szuperfegyverek közül a Poszeidón víz alatti drónról és a Burevesztnyik interkontinentális robotrepülőgépről is úgy tudni, hogy atomreaktor hajtja meg. Könnyen elképzelhető, hogy az augusztus 8-i robbanás is a Burevesztnyik teszteléséhez kapcsolódott.
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
A berlini egyeztetéseket időhúzásnak tartják Moszkvában.
Egy ideig nem találkozhatunk vele a műsorban.
Nemcsak a Fekete-tengeren aktívok az ukránok.
A lakossági energiatároló-program keretösszege összesen százmilliárd forint.
Már három magyar származású halottja van a bondi beach-i mészárlásnak.
