Politikai és morális szempontból egyaránt „illetéktelennek” nevezte az iráni elnök az Egyesült Államok kormányának Mohamed Dzsavád Zaríf ellen elrendelt szankcióit.
„Az amerikaiak egyrészt folyamatosan tárgyalást emlegetnek, másrészt viszont szankciókat hoznak a külügyminiszterünk ellen” – áll az elnöki közleményben, amely a többi közt „gyerekesnek” nevezte a Fehér Ház döntését.
Abbász Múszavi külügyi szóvivő a Tasnim iráni félhivatalos hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, a Zaríf elleni szankciók azt bizonyítják, hogy Washingtonban nagyon félnek a külügyminiszter diplomáciai képességeitől. Dijáku Hosszeini, az iráni elnök külpolitikai tanácsadója a döntést elkeseredett lépésnek nevezte a Twitteren.
Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter szerdán jelentette be a Zaríf elleni szankciókat, amelyekkel szerinte Washington világos üzenetet küld az iráni rezsimnek arról, hogy a közelmúltbeli magatartása teljességgel elfogadhatatlan.
„Dzsavád Zaríf valósítja meg Irán legfőbb (vallási) vezetőjének vakmerő politikáját, és ő a rezsim elsődleges szóvivője világszerte” – fogalmazott Steve Mnuchin. Zaríf szerdai mikroblog-bejegyzésében reagált Mnuchin bejelentésére, leszögezve: a szankciók nem érintik sem őt, sem a családját, mert nincs vagyona és értékei Irán határain kívül.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Nem akármilyen találkozó lehet kibontakozóban.
Hosszú éjszaka után a valóság utolérte Brüsszelt, maradt a kényszermegoldás.
