Az államháztartás egyenlege januárban 244,5 milliárd forint többlettel zárt.
Az államháztartás egyenlege januárban 244,5 milliárd forint többlettel zárt – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken az M1 aktuális csatornán.
Az államháztartás központi alrendszerének januári előzetes adatait kommentálva a pénzügyminiszter megállapította: „az elmúlt húsz évben azon ritka alkalmak egyikénél vagyunk, amikor januárban az előzetes kifizetések miatt nem deficit, hanem többlet van a költségvetésben".
A tavalyi év hasonló időszakához képest 200 milliárd forinttal több adó folyt be, elsősorban az áfabevétel volt jelentősen több, de a személyi jövedelemadó, a jövedéki adó bevétele is jelentősen nőtt. Megjegyezte, tavaly januárban nem érkeztek uniós bevételek, akkor több mint 320 milliárd forintot kellett meghiteleznie a magyar költségvetésnek. Az idén januárban az uniós támogatásokból több mint 200 milliárd forint érkezett be, és ebből 90 milliárdot fizettek ki programokra.
Januárban az adóbevételek jelentős növekedése, az uniós kifizetések állása miatt többlet alakult ki, az év egészére tervezett 1,8 százalékos államháztartási hiány valószínű tartható lesz és az államadósság aránya is tavalyhoz képest tovább mérséklődhet – összegezte a miniszter.
A Pénzügyminisztérium előzetes jelentése szerint januárban az államháztartás központi alrendszerének egyenlege a központi költségvetés 186,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 23 milliárd forintos, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 35 milliárd forintos többletéből tevődött össze. A Magyar Államkincstár adatai szerint tavaly januárban a központi költségvetés 258,9 milliárd forint deficittel zárt, a társadalombiztosítási alapok 49,8, az elkülönített pénzalapok 16,3 milliárd forint többletet könyveltek el, így az önkormányzatok nélkül számolt államháztartás, az úgynevezett központi alrendszer 192,7 milliárd forint hiánnyal indította a 2018-as évet.
Idén az általános forgalmi adóból 153,9 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 23,9 milliárd forinttal, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból 23,0 milliárd forinttal, míg jövedéki adóból 17,1 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába, mint az előző év első hónapjában. 222,9 milliárd forint uniós bevétel érkezett, vagyis a költségvetésnek uniós támogatások nélkül is többlete lett volna, az uniós programokra fordított kifizetések pedig 89,3 milliárd forintot tettek ki.
Varga Mihály kiemelte: a 244,5 milliárd forintos januári többlet azt mutatja, hogy a magyar gazdaság jobban teljesít, az államháztartás helyzete pedig változatlanul stabil és kiszámítható. Az idei költségvetés a biztonságos növekedésről szól, ami egyszerre szolgálja Magyarország biztonságának megőrzését, a gazdasági növekedés fenntartását, a családok további megerősítését, valamint a teljes foglalkoztatás elérését. Ennek jegyében a családok támogatására és az otthonteremtésre is minden eddiginél több forrás jut.
Varga Mihály hangsúlyozta, az elmúlt egy évben a munkahelyteremtés és adócsökkentés politikája eredményes volt. Januártól további 8-8 százalékkal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, míg a nyugdíjak idén 2,7 százalékkal, vagyis a tervezett infláció mértékével emelkedtek – emlékeztetett a pénzügyminiszter. Mivel egyre több embernek van munkája és a munkabérek folyamatosan emelkednek, évről-évre javul a családok jövedelmi helyzete, ez megmutatkozik a fogyasztás alakulásában is – hangsúlyozta Varga Mihály.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Dehogy az évek alatt kiépített kínai és amerikai kapcsolatok fordultak termőre, dehogy.
Egyenes beszéd.
A költségvetés elfogadása után a francia politika kampányüzemmódra vált, az államfő pedig már csak a külpolitikában zavarhatja a vizet.
Végre valóban egy szintre kerültünk Ausztriával.
Két nagyon fontos lépésről számolt be a miniszterelnök.
Bod Péter Ákos közgazdász az Öt új műsorában arról beszélt, hogy a forint fenntartását „túlzottan kockázatosnak és költségesnek tartja”.
Az sem lehet kérdéses többé, hogy a Tisza kormány beállna-e Ukrajna EU-csatlakozása mögé.
Hátborzongató tervvel álltak elő a füstös szobákban.
