Mi az, hogy kiskarácsony, meg nagykarácsony? (2017)

2018. december 26. 23:43

Varga Máté
Mandiner
Mikor adunk ugyanis ajándékot? Amikor készülünk egy új időszakra – gondoljunk csak a születésnapra. Emögött az a hiedelem áll, hogy ha egy fordulóponton én ajándékot kapok, akkor egész évben bővelkedni fogok. Interjú.

„Gondolom, a karácsonyi ajándékozás sem volt szokásban.

Valóban nem, az már újkori, polgári szokás. De a napfordulónak itt is szerepe van. Mikor adunk ugyanis ajándékot? Amikor készülünk egy új időszakra – gondoljunk csak a születésnapra. Emögött az a hiedelem áll, hogy ha egy fordulóponton én ajándékot kapok, akkor egész évben bővelkedni fogok. Ez az analógiás logika. Ez már áttolódott szilveszterre persze, de karácsony is ide tartozik. A különböző tájnyelvek az előző századfordulón még kiskarácsonyról és nagykarácsonyról beszéltek: december 25-26. a nagykarácsony, szilveszter és újév pedig a kiskarácsony. Több vidéken böjtös napnak számított december 31. ugyanúgy, ahogy december24., szenteste is. (...)

Ma karácsony után sokan fogyókúrát tartanak. Régen is teleették magukat az emberek ekkor?

Szentestét hívták úgy is, hogy karácsony böjtje, illetve karácsony szombatja – karácsony ugyanis úgy ünnepnap, mint a vasárnap. Hívják karácsony szenvedejének, valahol meg bővedestének. Ez utóbbi onnan jön, hogy ha az éjféli mise után hazaérünk, akkor már neki lehet esni az ünnepi ételeknek, és végre bővelkedünk a jókban. Az ünnep egyik fő mozzanata, hogy együtt vagyunk, együtt imádkozunk, együtt eszünk. Végre lehet azt, amit addig nem, mert böjti időszak volt. A görögkatolikus vidékeken ráadásul hat hét az advent, és a koszorún is hat gyertya van. Van a két ünnep között is jeles napi szokás, leggyakrabban december 28-án, aprószentek napján jártak a legények esetleg külön a házasemberek regölni. Leginkább a Dunántúlon és Székelyföldön volt ismeretes a regölés szokása, nem pontosan volt ugyanaz a kettő, és a századfordulón kezdett el kiveszni. A regösénekeknek sokféle szövegváltozatát ismerjük, de mindegyikben benne van a »hej, regörejtem« formula. A szövegekben keverednek a kereszténység előtti, pogány elemek és a keresztények: nap, hold, csodafiú szarvas, akinek az agancsa „ezer ága boga, azon ezer misegyertya”. Ennek most van egyébként egy revivalje, egyre több néptáncos közösség eleveníti fel ezt a szép, régies szokást. A regölés vége mindig jókívánság, termékenységvarázslás, amiért tojást, pálinkát s más földi jókat kaptak a regölők. (...)

Dolgoztak a két ünnep között?

Az egész téli időszakban beszorultak az emberek a falvakba, a mezőre már nem tudtak kimenni, novemberben befejezték a mezei munkát. Az állatokat viszont meg kell etetni, akármilyen szent idő is van. A disznóvágáson kívül nagy munka nincs, viszont működnek a fonóházak, kivéve az ünnepnapokon, és összejárnak az emberek. Ha pedig egy család tudta, hogy a farsangi időszakra el kell készülnie a kelengyének, mert házasodik az eladó sorba került leány, akkor biztos, hogy égett a kezük alatt a munka, sőt áthívták kalákába a rokonokat, hogy segítsenek. 

Aztán jön újév.

Ekkor fontos a zajkeltés. Régen ostorral csattogtattak, most petárdázunk, de az eredeti oka ugyanaz: a gonosz elűzése. A zajkeltésnek mindig ez a mágikus értelme. A sokféle varázslás az újévre, szilveszter éjre is vonatkozhat. Jósoltak időjárást hagymakalendáriumból: egy hagymát félbevágtak, tizenkét részre osztották a héjait, megsózták a rétegeit, és ahol jobban  nedvedzett, az a hónap esős lesz. A lányok gombócot főznek, neveket írnak cédulákra, és beleteszik a gombócba. Hogy az első vagy az utolsó gombócban lévő név lesz a férjük, az már részletkérdés, de ez elterjedt szokás volt, az egyik legjellemzőbb szerelmi jóslás.

Buliztak szilveszterkor?

Igen, miután a 19. század végén elterjedt a bálok szervezésének szokása. Nem is a szilveszter esti, hanem az újévi bál volt inkább a jellemző, amikor rendesen zenekart fogadtak a legények. Újévkor, ahogy karácsonykor is, köszönteni jártak. Az egész nyelvterületen az hoz szerencsét, ha férfi lép először a házba idegenként, ezért lánynak, asszonynak nem is nyitottak ajtót, mert elviszi a szerencsét. A patriarchátus társadalmi keretei leképeződtek az ilyen apróságokban. Köszönteni így először fiúcska jött általában.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 11 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A szilveszteri balhé ősibb. Már az ókori Babilonban ekkor lejárt, megfáradt az idő egy ciklusa, a világ összetartó erői megrendültek, és ennek jelképe volt a társadalmi káosz.

Utána újévkor a papok elénekelték az Enuma Elist, a teremtésmítoszt, és ezzel megalapozták az idő új ciklusát. Azonban az már kicsit rosszabb, mint az előző. Elvégre ki szeret egy évvel idősebb lenni, mint tavaly?

Az idő egésze is lejáróban van.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés