Haderőreform

A térség legmodernebb haderejét építi Magyarország

2018. december 22. 08:35

Demkó Attila
Mandiner

Csak a Gyurcsány-kormány elképesztő rombolása óta igaz a Magyar Honvédség gyengesége. A most elindult, legmodernebb, világszínvonalú tankokra és helikopterekre épülő haderőfejlesztés viszont újra az erős hadseregek közé fogja emelni a magyart. Lássuk, mivel védjük a hazát a jövőben! Demkó Attila írása.

A Máglyatűz című geopolitikai thriller szerzőjének, a Honvédelmi Minisztérium volt védelempolitikai főosztályvezetőjének írása a Zrínyi 2026 haderő-fejlesztési programról

 

Az első és legfontosabb azt tisztázni, hogy a Zrínyi 2026 elsősorban képesség-visszaszerzés, egy adósság törlesztése, mert Magyarország páratlan módon elhanyagolta haderejét a rendszerváltás óta.

Az orosz államadósságból érkező technikán és az első Orbán-kormány alatt elindított Gripen-programon túl alig volt fejlesztés, közben viszont komoly képességek tűntek el. De ami a magyar fejekben él a Magyar Honvédségről (MH) és úgy általában Magyarország önvédelmi képességeiről,

csak a Gyurcsány-kormány elképesztő rombolása óta igaz.

Tehát azt a sztereotípiát, hogy az MH egy kicsi, gyenge, az ország védelmére alkalmatlan haderő, csak a 2004-2009 közötti, minden korábbit felülmúló leépítések tették valósággá. Ekkor a Magyar Honvédség nehéztechnikáját és gyakorlatilag teljes tüzérségét felelőtlenül eladták/elajándékozták. (Demkó Attila erről szóló írását itt olvashatják.)

Eleve egy könnyű, gyakorlatilag csak békefenntartásra képes haderőt kívántak építeni, ami óriási felelőtlenség volt, ráadásul még a néhány előremutató modernizációs elem sem valósult meg. Ilyen leépítést a térségben senki sem hajtott végre, így a 2000-ben eszközei (ha nem is létszáma) alapján a hét szomszédos haderőből ötnél erősebb Magyar Honvédség 2009-re a lista végére szorult.

*

De miért is fontos ez, ha Magyarország NATO- és EU-tagállamokkal, vagy oda tartó országokkal (Ukrajna és részben Szerbia) van körbevéve?

Azért, mert az extrémen naiv lelkeken kívül józan ésszel mindenki számára felfogható, hogy

alapvetően a szomszédos országok képessége számít, ha biztonságban akarjuk tudni magunkat,

nem pedig a szándékaik. A szándék gyorsan, hónapok, napok alatt is változhat, míg a képességek kiépítése legalább egy évtized. Van olyan szomszédunk, amely szűk harminc év alatt kétszer is szövetségesből háborús ellenség lett, és amely 1989-ben, sőt a kilencvenes évek végén is tett fenyegető katonai lépéseket. Egy másik, a volt Jugoszlávia légiereje bombázott magyar területet 1991-ben, légteret pedig több százszor sértett. Egy harmadik most is tesz, egyelőre csak retorikai szintű, de fenyegetésként is értékelhető megnyilvánulásokat.

A NATO- és az EU-tagság jó dolog, és jelen pillanatban a magyar biztonság alapja, de egy felelős politika nem indulhat ki abból, hogy ez mindig így marad, és minden forgatókönyv ellen véd. Másrészt pedig a NATO-n belül is vannak vállalásaink, amelyeket a szövetség legtöbb tagjához hasonlóan nem tartottunk be.

A magyar haderő fejlesztése tehát elsősorban önérdek, de szövetségi érdek is.

Ha maradnak a jó idők, és a NATO továbbra is a térség biztonságának alapja tud maradni, amire persze minden esély megvan, akkor csupán végrehajtjuk, amit 2014-ben megígértünk. Költünk majd GDP arányosan 2%-ot, és végre tudjuk majd azt adni, amit a NATO védelmi tervezési rendszere képességcélként kijelölt számunkra – egyébként teljesen korrekt módon. Ha pedig rossz idők jönnének, akkor – természetesen nem nagyhatalmi ellenféllel szemben –, képesek leszünk az önvédelemre.

Magyarország tehát újra szavatolni tudja majd saját biztonságát, és a jelenleginél sokkal hasznosabb szövetséges tud lenni, ami külpolitikailag kamatoztatható.

*

A Zrínyi 2026 teljes képe még nem rajzolódott ki, de

ami már látszik, az tényleg rendkívül biztató, és több ponton felülmúlja azt, amiről korábban hallani lehetett.

A megrendelt helikopterek, harckocsik és tüzérségi eszközök számszerűen is megfelelnek a haza alapvető védelmi igényeinek. De az igazi nagy hír az, hogy túlnyomó részben nem használt eszközökről van szó, hanem a legmodernebb, vadonatúj verziókról.

A H145M  és a H225M helikopterek hatalmas minőségi ugrást jelentenek a Mi-8/17 flottához képest mind fegyverzetükben, mind képességeikben, mind pedig számukban. Harminchat működő, bevethető helikoptere az MH-nak már nagyon régen nem volt. Ez a szám egyébként nagyobb, mint amiről korábban szó volt, így különösen pozitív a meglepetés. Ez egy nagyobb, modernebb, jobb túlélő képességű helikopter erő lesz, mint szinte bármi, ami a térségben van/lesz. A pilótaképzés persze kihívást jelent majd, mert a legjobb helikopter sem ér sokat nem megfelelően képzett pilóta nélkül. Egy ekkora helikopter képességhez pedig nagyon sok pilóta és nagy kiszolgáló személyzet fog kelleni.

Negyvennégy bevethető harckocsija sem volt Honvédségünknek már jó ideje. Nemsokára pedig

a világ legjobb tankja, a Leopard 2 A7+ alkotja majd

az MH szárazföldi ütőerejének gerincét. Az A7+ messze fejlettebb, mint bármi, ami Ausztria kivételével a környéken van. De nyugati szomszédunk is csak Leopard A4-essel rendelkezik, ami egy korábbi, sebezhetőbb verzió.

Sajnos már elindult itthon egy kritikahullám a Leoparddal kapcsoltban, azt állítva, hogy az Szíriában nem teljesített jól. A valóság az, hogy A4-esekkel szenvedtek veszteségeket a törökök, az A7+ pedig sokkal jobb a kilencvenes évek színvonalát jelentő A4-nél. Ráadásul sokszor olyan körülmények között vetették be a török harckocsikat, amelyekben nem kellett volna. Nincs sebezhetetlen harckocsi, számos amerikai Abrams sem úszta meg a bevetést hasonló körülmények között Irakban vagy Jemenben. A T-55-ös, T-64-es vagy T-72-es harckocsik (vagy azok a szomszédos országokban gyártott változatai) gyakorlatilag még nagyobb tömegben is esélytelenek egy jó védelmi pozícióban lévő A7-tel szemben. Ez egy kőkemény acélgerinc lesz, ráadásul korábban, még 2018 elején is szerényebb elképzelések voltak. Remek döntés.

Ami a tüzérséget illeti, a PzH 2000 kiváló választás, de a 24 darab, bár lőtávolsága és egyéb paraméterei sokkal jobbak, azért egyes tüzér kollégák szerint annyit nem fog tudni, amit a Gyurcsány kormány által elkótyavetyélt hatszor akkora darabszámú 122mm-es Gvozdika tudott. (A Gvozdikánál komolyabb képességű 18 darab 152mm-es Akaciját még 1993-ban vonták ki a szolgálatból.) De ez csak a számok miatt lehet (24 versus 144 darab), ha egyáltalán igaz. Az biztos, hogy több mint negyven kilométerre a Honvédség a FROG-7 rakéták kivonása óta nem tudott ellőni.

*

Az eddig bejelentett beszerzések persze nem jelentik azt, hogy a Zrínyi 2026 teljes lenne. Lehet, hogy jönnek még tüzérségi eszközök, ha nem is önjárók. Az viszont biztos, hogy a légvédelem is új eszközökre szorul, és a BTR-80-asok sem felelnek meg a kor követelményeinek. Itt, és még jó pár kevésbé látványos területen, számíthatunk új bejelentésekre.

Mit fog tudni ez a Magyar Honvédség regionális összehasonlításban? Arra Magyarország természetesen önmagában esélytelen, hogy egy Oroszország méretű potenciális ellenféllel szemben megvédje magát. Papíron egyébként egy Ukrajna méretű állammal szembeni önvédelem is kétséges, de ha a Zrínyi 2026 minden eddig ismert eleme megvalósul, az egyébként évről évre fejlődő ukrán haderő számára is elrettentő erőt jelentenek majd a magyar képességek. A román haderő ma sokkal erősebb, és a haderő-fejlesztési céljai is ambiciózusabbak a magyarnál, már ha az ország megingott gazdasági helyzete engedi a végrehajtásukat. Ha igen, a két ország közötti most nagyon nagy képességkülönbség megmarad. A szárazföldi erő tekintetében Magyarország kicsit felzárkózik, míg a most gyenge román légierő jelentősen erősödni fog.

Magyarország további öt szomszédja kisebb és potenciálisan gyengébb,

természetellenes állapot a mai magyar erőtlenség.

Az MH várhatóan a fejlesztési program végére elérhet vagy megelőzhet olyan ma egyértelműen erősebb haderőket, mint a szerb vagy az osztrák, bár nagyon komoly haderő-fejlesztések folynak több szomszédunknál is.

Összességében ezen bizonytalansági tényezők mellett is elmondható, hogy a 2004-2009 között gyakorlatilag lefegyverzett MH ledolgozza a jelentős részben az akkori politikai vezetés kreálta hátrányát, és közvetlen térségünkben csak két jóval komolyabb hadsereg marad: a román és az ukrán. Tehát nem a térség legerősebb, de mindenképpen a legmodernebb hadereje épül, tényleg a legújabb, és sokszor az elérhető legjobb haditechnikával. Reméljük sohasem lesz szükség arra, hogy békefenntartó műveleteken túl használjuk a beszerzett fegyvereket.

A hadsereg egy olyan biztosítás, amely minél erősebb, annál kevésbé valószínű, hogy valaha használni kelljen. Az új Magyar Honvédség, ha minden bejelentett beszerzés teljesen megvalósul, egy erős hadsereg lesz.

 

Demkó Attilának a Gyurcsány-kormány Honvédséget szétverő tevékenységéről szóló írását itt olvashatják!

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/140573

Ajánljuk még a témában