Kereskedelmi dimenziók

2018. március 29. 11:31

Bogár László
Magyar Hírlap
Nem Kína követ el gazdasági agressziót Amerika ellen, hanem a Kínába települt amerikai óriáscégek.

„Figyelemre méltó elemzést tett közé két, statisztikai adatok internetes megjelenítésére szakosodott website, a Visual Capitalist és az Observatory of Economic Complexity. Az elemzés azért igazán érdekes, mert a globális kereskedelemre vonatkozó számos közkeletű vélekedésről derül ki, hogy nem feltétlenül állja meg a helyét, vagy legalábbis nem úgy érvényesül, ahogyan azt várnánk. Érdemes mindjárt az elején azt is rögzíteni, hogy a világkereskedelem növekedése az elmúlt hetven év során ugyan folyamatosan több mint kétszer olyan gyors volt, mint a gazdasági teljesítmény (GDP) bővülése, így is csupán a megtermelt javak és szolgáltatások alig egyhatoda (tizenhét százaléka) került exportra. Vagyis a világ országaiban megtermelt javak átlagosan nyolcvanhárom százalékát az adott országban használják fel.

A világ két meghatározó kereskedőnemzete esetében ez a szám még alacsonyabb. Kína mint a világ legnagyobb kereskedelmi hatalma, megtermelt javainak mindössze húsz százalékát, a második helyen álló Amerikai Egyesült Államok pedig nagyjából tíz százalékát exportálja csupán. Azt talán nem is kell külön hangsúlyozni, hogy a kettejük között zajló kétoldalú árucsere minden idők legnagyobb kétoldalú kereskedelme, de még így is a globális kereskedelemnek mindössze négy százalékát teszi ki, a világ teljes gazdasági teljesítményének pedig egy százalékát sem éri el.

Még a harmadik helyen álló Németország esetében is alig több mint harmincszázalékos a külkereskedelem részesedése a teljes gazdasági teljesítményen belül. Az első következtetésünk tehát az lehet, hogy a világkereskedelem valójában, legalábbis az itt vázolt számok alapján, korántsem játszik olyan meghatározó szerepet a világgazdaság egészében, mint a most is zajló drámai kereskedelmi háborúk fényében vélhetnénk. A globális kommunikációban talán elsősorban azért van módfelett túlreprezentált állapotban a kérdéskör, mert a globális profit újraelosztásában viszont sokkal nagyobb a külkereskedelem szerepe, mint ami a fenti számokból kiderülni látszik.

Hogy egy konkrét példát említsünk: a világgazdaság történetének nemcsak legnagyobb kétoldalú kereskedelme az, ami ma Kína és az Amerikai Egyesült Államok között zajlik, de egyúttal itt halmozódnak fel a világgazdaság eddigi történetének legnagyobb deficitjei is. Kína ugyanis minden évben legalább háromszázmilliárd dollárral többet exportál Amerikába, mint az Egyesült Államok Kínába. Ha azonban azt is megvizsgáljuk, bár ezt a számokból kicsit nehezebb közvetlenül kiolvasni (de egyáltalán nem lehetetlen), hogy a Kínában működő amerikai óriáscégek Kínából kivitt profitja mekkora, akkor azt látjuk, hogy ez az összeg minden évben nagyobb volt, mint Amerika Kínával szembeni kereskedelmi deficitje. Vagyis nem Kína követ el gazdasági agressziót Amerika ellen, hanem a Kínába települt amerikai óriáscégek. Nem Kína számolta, illetve számolja fel az amerikai munkahelyek mil­lióit, hanem a Kínába távozó amerikai multik. Az amerikai elnöknek tehát nem, vagy nem elsősorban Kínát kellene kritika tárgyává tennie, hanem ezeket a transznacionális óriásvállalatokat – amit meg is tesz.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Igaza van Bogárnak, tényleg sokkal mobilisabb a tőke, mint mondjuk 30 éve, a termelést oda viszik, ahol az a legolcsóbb, kevésbé kötődnek a cégek az országoktól, ennek egyik következménye az, hogy egyre nagyobb vagyonok halmozódnak fel a nagy cégek tulajdonosainál. (a másik pedig az, hogy mivel a tőke oda megy, ahol (többek más szempont mellett) a legolcsóbb a munkaerő, ezért csökkenti a szegénységet)

Hát igen, megoldásra kellene javaslatot tenni.
Bár igaz, néha az ember a fejét fogja, hogy mitől remélik az elosztás javítását :)

A japánokat kihagyta. Több felső középkategóriás Hi-Fi cuccom is van. elsősorban Denonok, ezekből is sok mehet az USA-ba. Mind Kínában készült, állítólag csak az igazi csúcsmodellek gyártása van még Japánban. Azt nem is mondom, hogy az IBM (USA)
( pl. Thinkpad) már évek óta eladta a számítógépgyártását Kínának ( Lenovo) etc. etc.....

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés