Brüsszel, a magyar kormány sugar daddy-je

„Magyarország viszont úgy tagja nevezett EU-nak, hogy az elmúlt hónapokban egyre nagyobb léptekkel közeledik a putyini–erdogani államszervezési modellhez, lám, már a civilek külföldi ügynökökként való megbélyegzése is eljött közénk. »Kellően bátornak kell lenni, hogy ezt megkérdőjelezzük« – jelentette ki Kurz a török támogatásokról, és ne legyen kétségünk, eljöhet a pillanat, amikor kellően bátor lesz ahhoz is, hogy ezt így a magyar és a lengyel EU-s támogatásokról is elmondja.

Az Európai Bizottság is pontosan látja persze, merre van itt a kötelező haladási irány, meg hogyan zajlik itthon egy 42 milliárdos pénzosztás, most már csak össze kéne kötnie a kellemeset a hasznossal: 2020-tól meg kell vonnia az uniós pénzeket Orbán Viktortól. Teljesen.

Ja, hogy Európában nem ildomos összekötni az uniós támogatásokat a politikai elvárásokkal? »Az uniós költségvetést nem szabad és nem is lehet furkósbotként használni egyes renitens országokkal szemben«? Már miért ne lehetne? Ez csak politikai akarat, a már említett kellő bátorság és erő kérdése, az egyetlen nyelv, amit a NER hajlandó megérteni. Erő felmutatásával, a fejlesztési pénzek megvonásának belebegtetésével (és persze a valóban létező kettős mérce kiiktatásával) emlékeztetni kell a tisztelt klubtársakat a klub szabályainak betartására, ill. a közös étkezőből már eddig is lenyúlt ezüst eszcájg szíves visszaszolgáltatására.”