Radikális személyi autonómia: veszélyes mítosz

2017. október 27. 13:09

Philip Hawley
Public Discourse
A kultúránkat egyre jobban átható elképzelés az emberi személy radikális autonómiájáról egy metafizikai mítosz, ami veszélyes.

„Az autonómia alapelvét túl gyakran van romboló hatással racionális természetünkre. Az autonómia nevében az érzések felváltják (nem pedig kiegészítik) az értelmet. Állítólag el kellene fogadnunk olyan kijelentéseket, mint hogy »ugyan egy fiú testébe születtem, de lánynak érzem magam. Jogom van testemet hozzáigazítani érzelmeimhez.« Ez a modern orvoslás egyik legtragikusabb kudarca. Annak ellenére, hogy nincs rá semmilyen objektív bizonyíték, és annak ellenére, amit az emberi természetről szóló elképzelések kétezer éven át tanítottak, sok orvoskollégám elfogadta azt az egyre erősebb társadalmi normát, hogy a nemünkről szóló érzések jelentik a valóságot. Ez a probléma sokkal mélyebb kérdéseket vet fel, mint az autonómiáét, de az autonómia az az etikai alapelv, amire szinte mindenki hivatkozik, aki »nemváltó« műtétre vállalkozik. (…)

A kultúránkat egyre jobban átható elképzelés az emberi személy radikális autonómiájáról egy metafizikai mítosz, ami veszélyes. A valóság az, hogy függő teremtmények vagyunk, akik egy olyan kreatív misztériumnak köszönhetjük a következő szívdobbanásukat, amely felett nincs ellenőrzésünk. Akár hisz valaki Istenben, akár nem, emberi természetünk ebből a kreatív misztériumból fakad, nem pedig mi találjuk ki. Az autonómia modern elképzelése, amely az emberi akaratot hangsúlyozza az ember természet helyett, és az erkölcsi helyzetek hierarchikus rendjét teremti meg, lélegzetelállító arroganciával működik.

Ma az orvosok és páciensek egyszerre néznek szembe a kulturális cúnamival, és védelmünk érdekében a morálfilozófusok lyukad vödröt adnak a kezünkbe. Az orvosokat azzal indoktrinálták, hogy azt higgyék, nem szabad személyes ítéleteinkre hagyatkozni, amikor a pácienseket kezeljük. Attól félünk, hogy paternalistának, sovinisztának vagy még rosszabbnak titulálnak minket, ezért az autonómia tiszteletének nevében félretesszük a törvényt, ami a szívünkbe van írva.

Bioetikai alapelvként az autonómia tisztelete túl keveset követel. Minden olyan etikai elv, ami aggályoskodva elkerüli az egyetemes és megváltoztathatatlan emberi természet elvét, lényegileg csak filozófiai díszlet. Így ugyanis nem tud világos követelményeket támasztani azokkal a dolgokkal kapcsolatban, amelyeket mindig megkövetelnek tőlünk, és olyan erkölcsi relativizmusnak ad teret ami, mint látjuk, megtévesztő és kényszerítő gyakorlatokhoz vezet, amelyek aztán valóban beavatkoznak a valódi autonómiába. 

Sokkal többre vagyunk képesek – sokkal többre –, de csak ha elfogadjuk emberi természetünk azon aspektusait, amelyek ellen lázadoznánk: függőségünket, behatároltságunkat és, érdekes mód, transzcendenciánkat.”

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az egész arra a hamis feltevésre épül, hogy egy adott személy identitása a saját agyszüleménye.

Mintha az identitás annyi lenne, hogy ha én csimpánznak képzelem magam, akkor máris az vagyok, és a többieknek kötelességük majom úrnak szólítaniuk.

Persze csak addig, amíg meg nem gondolom magam, mert hétfőn még ugyan csimpánznak éreztem magam, de ma kedd van, ma lódarázs vagyok. Egyszerűen röhej ez az egész, hogy ha valaki nőnek képzeli magát, akkor ő nő és kész, ezt tudomásul kell venni, akkor is, ha farka van, és XY kromoszómája.

1.A szerző gondolatmenete világos és igaz-érthető .
2. A Szentháromság / abszolút , tehát szabad lét /, mint teremtő , tehát szabaddá tevő van , létezik , s ezért az abszolutizált emberi autonómia hazugság , mert nem eredeti .
3. Tehát az igazán szabad és autonóm ember az , aki jól értve önmagát realisztikusan ELISMERI a Szentháromság abszolút létét . Megismeritek az igazságot ,s az igazság szabaddá tesz titeket / Jn 8.32 /.
4. Sajnálom a liberalizmusban tévelygőket , mert egy fél-igazság rabjai / az ember ugyanis valóban autonóm / , s ez a legveszedelmesebb , ez ugyanis csak az igazság látszata / mert a szabadság ajándékozottságtól eltekint / !

Nem csak a biológiáról van szó. Aki anyira hülye, hogy átműteti magát, nos, az manapság már megteheti a technológiai fejlettségnek köszönhetően. Ettől függetlenül nem kényszerítheti rá a társadalmat arra, hogy ha, profánul fogalmazva, levágatja a farkát, onnantól kezdve mindenki más nőként kezelje őt.

Az Újszövetség az , hogy a Szentháromság már a vele való lét-közösségbe helyezett : a bűneink ellenére szeret . A mai liberális gondolkodás és praxis tragédiája , hogy féloldalas : az Istentől ajándékba kapott autonómiát tetszőlegességre használja , ahelyett , hogy Isten szeretetét válaszolná meg , valódi emberi-örök kibontakozásban . Nem akarják belátni-valósítani , hogy a szeretet Istenétől való függőség az igazi függetlenség . Pedig van emberi analóg tapasztalat : a minket valóban önzetlenül szerető emberektől való függés gazdagít !

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés