Vonalban

2017. augusztus 17. 7:18

Sebes György
Népszava
A terrorizmus napjaiban mindennél nagyobb szükség lehet erre, nem is beszélve arról, hogy, Soros György ügynökei is szinte mindenütt ott vannak.

„Az ellenséges aknamunka újabb megnyilvánulása, hogy némelyek azzal vádolják pártunkat és kormányunkat: újjá akarja éleszteni a K vonalat. Vagyis azt a különleges kommunikációs hálózatot, amelynek segítségével a kiválasztottak zárt telefonrendszeren beszélgethettek egymással. Erről szó sincs. Igaz, fejleszteni akarnak egy nem nyilvános, vezetékes telefonszolgáltatást, de csak azért, hogy az állami és kormányzati szervek biztonságosan tarthassák a kapcsolatot. A terrorizmus napjaiban mindennél nagyobb szükség lehet erre, nem is beszélve arról, hogy, Soros György ügynökei is szinte mindenütt ott vannak. Csak hála és köszönet illeti Semjén Zsoltot, aki a titkos csatorna terveit jegyzi. A méltán népszerű KDNP méltán népszerű miniszterelnök-helyetteséről pedig igazán senki sem hiheti, hogy az ötvenes évek népnyúzó pártvezetője, Gerő Ernő példáját követi. Az egykori K vonal kiépítése ugyanis az ő nevéhez fűződik.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Soros György ügynökei is szinte mindenütt ott vannak. "

Már a Népszavába is befészkelték magukat.

Sebes György csúsztat. Aki pedig csúsztat, az nem mond igazat.

1998. március előtt működő K-vonla (közvetlen vonal) politikai célt szolgált.
A K-vonal jogosultságról formailag a kormány határozott, ténylegesen a párt központi szerve. A párt vezetői, a minisztertanács tagjai, megyei párttitkárok, a fontosabb lapok főszerkesztői, vállalat- és szakszervezeti vezetők részesedtek a (telefon) rendszer előnyeiből. K-vonalon – ellentétben a városi telefonokkal –gyorsan kapcsolatba lehetett kerülni a hívott féllel.
1998-ban ez ugyan megszűnt, de továbbra is működtettek közvetlen vonalat az államigazgatásban, közigazgatásban. A szolgáltatást a kereskedelmi szolgáltatók végezték, végzik ma is.
Ezt változtatná meg a mostani kormányhatározat, oly formában, hogy kibővítenék az igénybe vevők körét és egy erre a célra létrehozott állami szolgáltató végezné, biztosítva a titkosságot. Erről szól a Kormány 1511/2017. (VIII. 14.) Korm. határozat. A kormányhatározat rendelkezik az igénybe vevők köréről is. Idézet a kormányhatározatból:

A Kormány
1. a) egyetért azzal, hogy a központi államigazgatási szervek és területi szerveik, a fővárosi és megyei kormány-hivatalok, az állami fenntartásban, illetve tulajdonban álló egészségügyi intézmények, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezetek vagy személyek, valamint a rendvédelmi szervek (a továbbiakban együtt: szervek) számára – ide nem értve az általuk működtetett hálózatokhoz kapcsolódó infokommunikációs környezet vonatkozásában az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult szervezeteket – nem nyilvános, helyhez kötött telefonszolgáltatást a jövőben a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ) nyújtson;
b) az a) alponttal összhangban javasolja a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok vezetőinek, hogy e szervek részére nem nyilvános, helyhez kötött telefonszolgáltatást a NISZ nyújtson;
Forrás: Magyar közlöny 18315 oldal http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK17129.pdf

Ebbe belemagyarázni a Gerő féle elképzelést, megvalósítást igencsak fóbiás attitűdre vall.

Rettegjetek csak, nekünk nincs mitől.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés