Kihirdették a felsőoktatásba való bejutáshoz szükséges ponthatárokat szerda este. A Corvinus és az ELTE egyes szakjaihoz 460 pont feletti teljesítmény volt szükséges.
Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási ponthatárokat szerda este a fővárosban, ezzel eldőlt, hogy a közel 106 ezer jelentkező közül hányan kerülnek be az általános eljárásban egyetemre, főiskolára.
Az idén is több szakon kiemelten magas pontszám kellett a felvételin: a Budapesti Corvinus Egyetemen a nemzetközi tanulmányok szakon 465 pontra volt szükség, kommunikáció-médiatudomány szakon pedig 460 pontra. Jogász képzésben a Pécsi Tudományegyetemen 465 pontot határoztak meg. Az ELTE-n matematika-latintanár osztatlan szakon azonban 480 pontot kellett teljesíteni a bekerüléshez. (A maximum 500 pont volt).
Most is előzetesen meghatároztak állami ösztöndíjas minimumpontszámokat alapképzési, valamint osztatlan mesterképzési szakoknál. Ezeken a szakokon ennél alacsonyabb ponttal nem lehetett bekerülni.
A ponthatárok kivetítését Budapesten szimbolikus gombnyomással Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár és Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke indította el.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény a 2017-es felvételi eljárásban: 8776 hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben, köztük több mint 2300-an pedagógusképzésben. Az ELTE-n a legmagasabb ponthatár 480 volt, ezt matematika-latintanár szakon kellett elérni.
Az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 480 volt, ezt annak kellett elérnie, aki matematika-latintanárnak kíván tanulni. Az átlagponthatár a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon (396), az ÁJK-n (382) és a Társadalomtudományi Karon (TáTK, 377) volt a legmagasabb.
A ponthatárok kihirdetésével egyidőben megkezdődtek a szakkolégiumi felvételik, így a Mathias Corvinus Collegium (MCC) is megnyitja kapuit a leendő elsőévesek előtt. Ahogy az intézmény szerkesztőségünknek eljutatott közleményében hangsúlyozta, az MCC interdiszciplináris kollégium, több képzési területet kínál a collegistáknak, és számos felsőoktatási intézményből vár hallgatókat egyedülálló kézpéseire. Az intézmény lakhatási lehetőséget is biztosít a bekerülteknek, a felvételihez szükséges pályázati anyagot pedig augusztus 6-ig lehet benyújtani.
(MTI)
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Amikor valaki megkérdezi tőlem, hogy mit gyakorolnak és fejlesztenek a diákok az MCC programjai által, akkor elsősorban a beszélgetés művészetét említeném meg.
Mindez nem független a tömeges bevándorlástól sem, mutatjuk a részleteket!
Az unió migrációs politikáját Georg Menz-cel, az Old Dominion University professzorával és az MCC vendégkutatójával elemeztük.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb cikkei a héten.
Érdemes megismerni, mit is csinálunk: ez segíthet megítélni, hogy az elvégzett munkánk fontos és hasznos része-e a magyar szellemi életnek vagy nem.
A legkisebb, 3-6 éves korosztály van leginkább kitéve a hőség veszélyeinek.
Utódja minden bizonnyal Andy Burnham, Manchester népszerű polgármestere lesz. Rajcsányi Gellért írása.
