Schilling Árpád is úgy érezte, meg kell szólalnia: „Bizony ki kellene állnunk Benjamin Netanyahu ellenében is”

„A féligazság meg végső soron a háborúskodás melegágya” – fogalmazott a rendező.

Az az ellenzéki alakulat, amely erőt lát a „gulyásmarcikban”, illetve integrálni próbálja őket, bukásra van ítélve.
„Rossz hírt kell közölnünk: noha Gulyás Márton mozgalmár-aktivistának volt néhány jó hete a médiában, ő és a többi emberjogi »gulyásmarci« politikai értelemben egyenértékű Gyurcsánnyal. Nem kell helyeselni a kormány menekültellenes propagandáját, ám aki a déli határzár létjogosultságát is vitatja – mint Gulyás –, az a 2014 utáni Orbán-kormány legsikerültebb művét kezdi ki. A kerítés, bármily szomorú látvány, egy valóságos problémára adott valóságos, mi több: hatékony válasz. Ha valami miatt gyűlölni lehet a modern politikát, az éppen az, hogy »valóságkezelés« helyett nem (vagy alig) létező problémákat akar teátrálisan megoldani. Többnyire a Fidesz is így működik, volna hát mit lelepleznie a »gulyásmarciknak«. Ők mégis inkább nekiesnek a kerítésnek, amely valóban szerethetetlen, de jóval több, mint egy szokványos, a pillanat uralását szolgáló politikai termék.
És mindeközben ugyanezek a mozgalmár-aktivisták festéklufikat dobálnak középületekre, majd arányos választási rendszert követelnek a kormánytól, amely – a parlamenti erőviszonyok miatt – ma éppen annyira reális, mint, hogy Gyurcsányt királlyá koronázzák a Duna jegén.
Rezümé: az az ellenzéki alakulat, amely erőt lát a »gulyásmarcikban«, illetve integrálni próbálja őket, bukásra van ítélve. És az az ellenzéki formáció, amely nem teszi nyilvánvalóvá, hogy hatalomra kerülvén meghagyja a határkerítést, szintén a vesztébe rohan.”