Valcer a politikai nihilbe
„Szóval a kormánynak kompromisszumot kell kötnie. Ezt a később hamisnak bizonyult feltételezést Orbán Viktor illegális bevándorlás elleni harcára alapozták. Természetesen az Orbán-kormány nem engedett ennek az eléggé meztelen zsarolásnak. Tettével a Jobbik tudott kellemetlenséget okozni az Orbán-kormánynak? Minden bizonnyal. Kellemetlenséget, amely nemcsak hogy különösebb jelentőséggel nem bír, de pár hét múlva feledésbe is merül. Csakhogy ezért a kormánynak okozott kellemetlenségért a Jobbik jóval nagyobb árat fizet, mint gondolná. A befektetés nagy, a hozam kicsi.
A Jobbik szavazótábora ugyanis minden kétséget kizáróan jóval bevándorlásellenesebb, mint akármely másik parlamenti párt támogatói. Ezek az emberek csakis árulásként élhetik meg a Jobbik rossz stratégiai döntését. Arról nem is beszélve, hogy a Jobbik pálfordulása kiváló alkalmat ad a jelenlegi kormánynak a Jobbikot szavahihetetlen, a hazával nem törődő, korrupt, erkölcstelenül politizáló amatőröknek beállítani. Nem teljesen érdemtelenül. Ha a magyar politikai pártok valamit tanulhattak az Orbán-kormány vagy Donald Trump választási sikereiből, akkor az az, hogy markáns, a választókat érdeklő hiteles téma vagy ügy nélkül nem lehet választásokat nyerni.
Úgyszintén valószínűtlen a siker, ha nincs egy központi vezető személy, aki hitelesen tudja képviselni a párt álláspontját. A választók nagy része akár Magyarországon, akár az Egyesült Államokban a szó valódi értelmében konzervatív, és mielőtt cserére szánja el magát, elgondolkozik: vajon az új párt, az új irány, az új ember jobb és hasznosabb jövőt biztosít-e számára és családja számára, mint a jelenlegi? Ha a váltást sürgető fél nem tud erre a kérdésre megfelelő választ adni, akkor a választó minden bizonnyal marad a megszokottnál, mert tart attól, hogy az új út csak a nihilbe vezet. S ez az az út, amely a legkevésbé kívánatos a választó számára.”
Összesen 21 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Azért nem árt vigyázni!
A választókat meg is kell hallgatni!
A magyar választók gyorsan reagálnak.
Hallgattam egy betelefonálós műsort.
Kisnyugdíjasok panaszkodtak a 0.9% miatt.
Ha jól belegondolok, ők sohasem tüntetnek, nem zsarolnak, mint a puklisták, ezért a kutyát nem érdekli, hogyan lehet megélni százezer alatti nyugdíjból.
Nem tartom egyenlőtlenségnek az azonos %-os emelést, de a nyugdíjak tekintetében elengedhetetlen, hogy százezer Ft legyen a minimál nyugdíj.
Én fiatal emberként éltem meg a rendszerváltást, pontosan emlékszem arra, hogy a privatizőrök és az egymást követő kormányok hogyan küldték nyugdíjba a nem kommunista embereket ideje korán. Ment a kiebrudalás a megszűnt gyárak és a közalkalmazotti szférában is.
Sok ember lett kényszervállalkozó, akik nem tudtak nagy járulékot fizetni.
Sokan idős korukra nyomorognak, miközben arról sem tehetnek, hogy a kommunisták éhbérért foglalkoztatták őket.
Közben a volt főkomcsik, munkásőrök és egyéb funkcionáriusok vígan élik a nyugdíjas életüket a több százezer FT-os nyugdíjuk biztonságában.
A nyugdíjasoknak nincs értéke manapság, mert az adóztatás és a liberális önmegvalósító program miatt semmibe veszik őket.
Érdekes módon egyetlen ellenzéki párt sem hajt erre a témára, kizárólag a hatalom megszerzése a cél.
Fidesz sem figyel oda a munkában megfáradt emberekre.
Vannak olyan vélemények is, hogy "mert én tanultam", nekem jár a nagyobb nyugdíj, mit hőbörögnek a kisnyugdíjasok? Igen ám, de annak idején kellett szövőnő és segédmunkás is, sőt szakmunkás is, kedves kormány és kedves elvtársak!
Hemingwaynak igaza van , s ezen az sem változtat , hogy tökélets kormány , párt nincsen... Mindig marad kifogásolni való is , ezért van politikai váltógazdálkodás , legalábbis ott , ahol van említésre méltó , igazi alternatívát állító ellenzék .
drkovax 2016. november 16. 13:30
"Ez megint hiszti inkább, mint megalapozott háborgás. "
Nem hinném, hogy hiszti lenne. Száz ezer Ft ma a létminimumot sem fedezi személyenként.
Csak gondolj bele: Egy hetven-nyolcvan éves embernek mennyi nyűgje lehet, és mit kezd a nyűgeivel, ha a nincs gyereke, vagy a gyerekei nem akarnak törődni vele.
inkább legyen igazad:-))
Bejelentkezés