Ezúton fejezzük ki szolidaritásunkat a Népszabadság munkatársaival. Továbbra is hiszünk a magyar sajtó Alaptörvényben rögzített szabadságában és sokszínűségében.
(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
(2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.”
Így szól Magyarország 2011-ben elfogadott Alaptörvénye. Úgy véljük, ez annak az alapnak a része, amire egy normálisan működő demokrácia építkezni tud.
A sajtó sokszínűsége mindannyiunk számára fontos: annak hiányában torzul a nyilvánosság, nem jut szóhoz a valóságban nagyon is sokszínű magyar társadalom és annak megannyi területe – a sokszínűség bármi okból történő csorbulásával a magyar demokrácia is csorbul.
Tudjuk és látjuk: a magyar médiapiac nehéz helyzetben van: a nemzetközi média-modellválságtól kezdve a rapid technológiai változásokon át a magyar gazdasági, reklámpiaci és politikai helyzetig számos tényező rontja a magyar médiumok helyzetét. Mindenki küzd a fennmaradásért és működésért.
A Népszabadság az elődlap Szabad Nép 1942 megalapításától kezdve rendkívül hosszú utat járt be, a sötét időszakoktól a kádári, állampárti évtizedeken át a rendszerváltás körüli és utáni, demokratikus baloldali-liberális nézeteket felvállaló új korszakig. Egykori olvasottsága és befolyása a múlté – ez azonban nem jelenti azt, hogy a lapban ne jelennének meg értékes, tartalmas, időtálló írások, bármi is az újság világnézete.
A Népszabadságot szerkesztő kollégák helyzete hasonló minden magyar újságíróéhoz, aki manapság ezen a pályán dolgozik. Ezúton fejezzük ki szolidaritásunkat a Népszabadság munkatársaival.
Továbbra is hiszünk a magyar sajtó Alaptörvényben rögzített szabadságában és sokszínűségében.
2016. október 8.
A Mandiner szerkesztősége
Rajcsányi Gellért
Stumpf András
Bakó Bea
Szászi Áron
Pintér Bence
Kiss Brigi
Bukovics Martin
Partos Bence
Terján Nóra
Meszleny Zita
Bödők Gergely
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
Ami a Mediaworks-harcostársakkal történik, az szégyene a közösségünknek.
A Második Reformkor (2RK) elnöke három fő kérdést fogalmazott meg a miniszterelnök felé, sőt, népszavazást is javasolt.
A déli-balatoni vonalon egy nagyméretű fa dőlt a felsővezetékre.
