Miért van szükség az aranytartalékra?

2016. március 17. 9:23

Szabó Gergely
Mandiner
Magyarország jelenleg 3 tonna aranytartalékkal rendelkezik, ez egy mintegy fél méter élű kockányi aranynak felel meg. Ez a mennyiség régiós összehasonlításban is igen alacsonynak mondható.

aranytartalek.jpg

Vendégszerzőnk, Szabó Gergely (Pénzriport) írása

 

A minap arról írtam, miként teremtettek pénzt Kossuth Lajosék a szabadságharcos kormány számára 1848-49 során. A történet ma is tanulságos, hiszen az ország pénzügyi tartalékai feletti ellenőrzés a mai korban is stratégiai jelentőséggel bír.

Magyarország jelenleg közel 10 ezer milliárd forint, 1 millió forint/fő devizatartalékkal rendelkezik. Ez a devizatartalék szinte teljes mértékben az eurózóna országainak államkötvényeiben van. Ezek az államkötvények euróra vonatkozó követelések a kibocsátó állammal szemben. Ezeket az államkötvényeket nyugati jegybankok, elszámolóházak, bankok őrzik a magyar jegybank számára.

A nemzetközi pénzügyi helyzet változatlanul rendkívül bizonytalan. Az eurózónás államadósságok jelentős része jó eséllyel vagy nem lesz kifizetve, vagy csak elinflált értéken lesz kifizetve. Tovább bonyolítja a helyzetet: nem egyértelmű, hogy az eurózóna szétesése esetén milyen pénznemben kerülnek kifizetésre az egyes adósságok.

Az viszont szinte biztosra vehető, hogy egy nagy tabula rasa, egy esetleges újrakezdés esetén a fejlett országok olyan megoldást fognak alkalmazni, amellyel a veszteséget inkább más országokra terhelik. Akárcsak háborús konfliktus esetén, pénzügyi vita kiéleződése esetén is kiszolgáltatott helyzetben van az az ország, amelynek nincs ellenőrzése pénzügyi tartalékai felett.

*

Hogyan lehet csökkenteni az ingatag nemzetközi pénzügyi rendszer iránti kitettséget? A jelenlegi pénzügyi rendszerben minden pénzügyi eszköz, valamilyen más szereplővel szembeni követelés. Így minden pénzügyi eszköz értéke az adós fél teljesítésétől függ. Ezzel szemben a nemesfémek szépsége többek között abban rejlik, hogy ezek nem valaki mással szembeni követelések, hanem önmagukban képviselnek értéket.

Magyarország jelenleg az összes devizatartalékának mindössze 0,3%-át tartja nemesfémben. Az ország 3 tonna aranytartalékkal rendelkezik, ez egy mintegy fél méter élű kockányi aranynak felel meg.

Ez a mennyiség régiós összehasonlításban is igen alacsonynak mondható: Ausztria 280, Románia 104, Lengyelország 103, Bulgária 40, Szlovákia 32, Csehország 13 tonna aranytartalékkal rendelkezik.

A 2008-as pénzügyi válság, illetve az arra adott válaszok – laza jegybanki politika, köztük megugró jegybanki pénzteremtés – újra előtérbe hozta az aranytartalékok jelentőségét. A tartalékok mennyiségén túl, azok fizikai hollétére is egyre nagyobb figyelem irányul.

A lakosság számára meglepetés volt az a felismerés, hogy a legtöbb ország aranytartaléka nem országon belül van, hanem elsősorban New Yorkban, a New York FED-nél, valamint Londonban, a Bank of Englandnál. További újdonság volt az a hír, hogy több ország az aranytartalékát „kikölcsönözte”.

*

1971 előtt az arany a nemzetközi pénzügyi elszámolások eszköze volt. Az elszámolások egyszerű kivitelezése érdekében jó választásnak tűnt az aranykészleteket a legfőbb pénzügyi központokban tartani. A pénzügyi rendszerben betöltött központi szerepen túl New York és London biztonságos tárolási helyszínnek tűntek.

Amennyiben az ország az aranytartalékát csak őrizteti, úgy ez folyamatos költséggel jár. Ennek kiküszöbölésére jöhetett az az ötlet, hogy az arany ne heverjen parlagon, hanem az ország kölcsönözze ki azt. A legtöbb ország belement abba, hogy az aranytartalékát kölcsönadja, a fizikai arany tulajdonától megváljon és helyette jövőbeni aranykövetelésre tegyen szert.

A kölcsönügylet szépséghibája, hogy ezzel az ország kockázatot vállal: amennyiben az aranyat kölcsönbe vevő bank csődbe megy, úgy az ország bottal ütheti tartalékai nyomát. Így járt Portugália, amikor a Drexel Burnham Lambert bankház 1990-ben bekövetkezett csődjekor 17 tonna aranyat veszített el.

A kockázatok felismerésével, valamint a közvélemény fokozódó nyomása miatt Németország, Ausztria, Hollandia és Belgium is az elmúlt években úgy döntött, hogy hazaszállíttatja aranytartalékának egy részét. Az aranykészletek biztonságával kapcsolatos aggodalmakat fokozta, hogy a tartalékok kikérése nem bizonyult zökkenőmentesnek.

Németország megdöbbenve tapasztalta, hogy a New York FED – biztonsági okokra hivatkozva – nem engedélyezte tartalékainak részletes leltározását. Amikor pedig Németország az aranytartalékai egy részének hazaszállítása mellett döntött, akkor a FED a szállítást csak hét év alatt vállalta. A FED tovább borzolta a kedélyeket azzal, hogy 2013-ban, az első évi szállításkor Németország nem a saját sorszámozott aranytömbjeit kapta vissza, hanem újraöntött tömböket.

*

A történelmi és jelenkori tapasztalatok alapján biztonságosabbnak tűnik, ha az ország a tartalékait legalább részben nem más országgal, intézménnyel szembeni követelésekben tárolja más országban, hanem kézzel fogható formában, otthon.

A biztonságot tovább fokozhatja, ha az ország nem csak központilag, hanem szétszórva is tartalékol: az állam támogathatja, hogy a lakosság széles körben jelentősebb mennyiségű nemesfémre tegyen szert.

Az állam eltörölheti a nemesfémek felértékelésére vonatkozó árfolyam-nyereségadót, valamint az ezüstre vonatkozó ÁFA-t, és akár lehetővé teheti, hogy a nemesfémek a pénzforgalom részét alkossák. A szétszórt nemesfém-tartalékolás hozzájárulhat a felhalmozott értékek biztosabb védelméhez.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 105 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Meg ráadásul Fekete, Surányi, az utóbbi az Év Bankárja, örök megmondóemberek. A fordítottja jobb lenne.Többre mennénk 62 tonna arannyal, Surányi és tsai nélkül.

"Ezzel szemben a nemesfémek szépsége többek között abban rejlik, hogy ezek nem valaki mással szembeni követelések, hanem önmagukban képviselnek értéket."

Aztán mi a szartól volna az aranynak "önmagában" értéke? Az elmúlt 10 évben volt 600 USD és 1800 USD is uncia ára, ezzel szemben ma 1200-at ér. Ennyit még az euró árfolyama sem ingadozott, tehát ha a jegybank nem aranyban, hanem USD-ben tartaná a tartalékot, az sem lenne ekkora kockázat.

Nincs kőbe vésve, hogy egy kiló aranyért hány kiló kenyeret lehet kapni. Innentől kezdve nem értelmesebb aranyban tartani a pénzünket, mint bármi másban. Fizikailag létező vagyon egy zsák sóder is (nem romlik az állapota idővel és nagyobb szükség lesz rá holnap, mint aranyra), vagy a platina, gyémánt, antianyag és a dúsított urán is. Az értéke annyi, amennyit neki tulajdonítunk, nem Isten, Jahve vagy Mohamed véste kőbe (aranytömbbe), hogy az aranynak örökké értékkel kellene bírnia.

Leszarom, mit csinál a FED. Nekünk valódi pénzre van szükségünk, nem fémkupacokra.

Válaszok:
Csomorkany | 2016. március 17. 11:46
Burmann | 2016. március 17. 15:53

Ej, de sokan szeretnének olyan gyarmatok lenni! Mondjuk fél Szíria és Afganisztán.

A pénz értékét az a várakozás adja, hogy önmagában értékkel bíró cuccokat fogunk érte kapni. Ez az aranyra is áll. Abban igazad van, hogy ez az "önmagában értékkel bíró dolog" így duma. Viszont: az arannyal kapcsolatos várakozás sokkal kevésbé függ rajtunk kívülálló és esetleg bajba kerülő emberek olyan döntéseitől, hogy "mától több színes papírdarabra van szükségünk, mint eddig". Aranyból nincs több. Persze több van: az aranypénzrendszer bukása óta valójában sokkal több aranyat bányásztak ki, mint az elmúlt századokban valaha, de az emberiség meg még gyorsabban nőtt.

Válaszok:
tommybravo | 2016. március 17. 11:56

Az arany értékét az a hit adja, hogy a jövőben is lesz valaki, akinek el tudom adni valamilyen termékért. Az a bajom, hogy én nem hiszek abban, hogy a világ egy hatalmas kataklizma keretében összeomlik és csak az arany lesz, amit az emberek hajlandóak lesznek cserélgetni egymással. Sokkal inkább hiszek abban, hogy pl. az USD itt volt, van és lesz is a jövőben. Amíg a pesszimisták által jósolt globális összeomlás be nem következik, addig viszont a jegybanknak valódi pénzre van szüksége, hogy például be tudjon avatkozni a forint védelmében, nem pedig aranyra, ami semennyire sem likvid.

Bár nem az alaptémához tartozik, de te magad írod le, miért nem működött a kötött (1:1 arányú) aranypénzrendszer: az emberiség növekedése jócskán meghaladta az aranytömeg növekedését, így egy idő után nem lett volna már arra sem pénz, hogy minden ember megvegye a tál rizsét. Ezért szakították el a pénzt az aranymennyiségtől, így lehetett növelni a pénz mennyiségét az aranyfedezet alacsonyabb növekedése mellett is.

Az arannyal kapcsolatos várakozásokról sokat elmond, hogy hogyan változik az árfolyama: az elmúlt 10 évben először a 3-szorosára nőtt, majd a csúcshoz képest most a kétharmadán tart. A reálinfláció nem változott így, azaz az arany árfolyamát nem az határozta meg, hogy mennyi "önmagában értékkel bíró" dolgot tudsz megvenni. 10 éve egy zsák aranyból vehettél egy Suzukit, 2 éve egy Mercit, ma meg egy Fordot.

Válaszok:
Csomorkany | 2016. március 17. 12:09

Az aranytartalék igazából a pénzügyi apokalipszisről szól. Ha tényleg összeomlik a világgazdaság, egy húszgrammos aranylapkáért még mindig több árut fogsz kapni, mint akármennyi olyan fecniért, amire az van írva, hogy "Euro" vagy "Dollár", a "Forint"-ról meg szó se essék.

Viszont az ettől függetlenül kérdés, hogy országos szinten egy posztapokalipszisben ezt az értéket hogyan tudja realizálni egy állam. A szerzőnek az a fölvetése viszont értelmes, hogy a lakosság aranyvásárlásait értelmes dolog megkönnyíteni.

"A FED tovább borzolta a kedélyeket azzal, hogy 2013-ban, az első évi szállításkor Németország nem a saját sorszámozott aranytömbjeit kapta vissza, hanem újraöntött tömböket."

Ezek az újraöntött aranytömbök a Surányi-féle üzletből származhattak, nyilván ezért kellett újraönteni azokat.
Hogy a németeket a FED meg ne sértse holmi "magyar" arannyal.
De a FED-nél nem tudhatják, hogy Surányi viszont az elnyomott, sajtószabadság nélküli magyar média sztárja lett az utóbbi időben, az elnyomott tévé- és rádiócsatornákon.
Megmondja ő, hogyan is kell nemzeti bankot szakszerűen vezetni.
És az Orbán-elnyomottak magyar sajtó nyomatja Surányi szavait reggel, délben, éjjel...

Egyszerű a képlet: egy összeomlás, pénzelértéktelenedés esetén, az aranymonopóliumot birtokló hatalom átszámítja az adósságokat arany/érték/arányosan. Majd az új pénzhez visszaosztja az újítottan realizált adósságot.
Nem bonyolult.
Azaz: az fogja megmondani a tutit, aki az aranyat birtokolja.
Ő irányít, Surányik népe pedig szopik.
De: ezért tarják a Surányikat. Többek között!

Arra hivatkozott, hogy akkor éppen magas az arany ára. Függetlenül ettől, egy jegybank ne spekuláljon. Az arany tartalék azért 'arany' tartalék, mert minden másnál biztonságosabb, és az ország szempontjából az a lényeg. Az MNB aranykészlete átvészelte a világháborút, visszakaptuk az amcsiktól, az oroszok sem tették rá a kezüket, csak Surányi adott túl rajta.

Így igaz, valóban: a magyarok, nem Surányi népe.

Ennek a fickónak ez más a sokadik dilettáns, pénzügypolitikával foglalkozó cikke. A többi dilettáns, youtube-on jegybankárrá változott hozzászóló szereti az írásait.

A szovjet pénz át lett váltva rubelre, kár ezen pörögnöd. Az amerikai dollár 200 éve megvan, minden alkalommal törlesztették az adósságaikat, és rajtad kívül a világ hisz is benne, hogy képesek lesznek a jövőben is. Hidd el, hogy ha akkora gáz lesz, hogy az USA bedől, akkor hamarabb fogsz éhen pusztulni, minthogy felszeleteld a jeggyűrűdet.

1935-ben az átlagos bér 1600 USD volt egy évben (45 uncia arany).

2015-ben az átlagos bér havonta kb 2313 USD, éves szinten 27756 USD, ami kb. 23 uncia arany.

Tehát az arany értéke most az akkorihoz képest közel a kétszerese. De 10 évvel ezelőtt nem 1100 USD, hanem 600 volt az arany unciánként. Tehát akkor az elmúlt 10 évet nem véve kb. a fizetésekhez igazodott, nem? Egy igen hosszútávú értékállóságot akarsz bizonyítani eggy igen rövidtávú kilengéssel.

Források: http://www.thepeoplehistory.co..
http://www.worldsalaries.org/u..

Orvos látott, köszönöm, kicsattanok az egészségtől veled szemben.

Az elmúlt 10 évben az arany ára volt 600 USD, 1800 USD és 1200 USD is. Az általa megszerezhető dolgok értéke (tudod, az áruk, amiket megvennél az aranyből, ha lenne neked) viszont nem ingadozott ennyire (kenyér, tej, parízer). Szóval vagy mindenki hülye és az arany tartja az értékét, és semmi más a világon nem, vagy az arany ára ugrándozik és minden másé sokkal kiszámíthatóbb.

Viszont azt a szép színes papírt fel tudod használni ma és holnap is, az aranynál sokkal jobban, kiszámíthatóbban őrzi az értékét. Elfogadja az állam adófizetésre, tudsz vele fizetni a boltban. Persze, ha jön a világvége, akkor majd söprik az utcán, de akkor az aranytömböket sem tudod megenni.

A dolgok (arany, pénz, akármi) értékét az adja, hogy az emberek később számukra használható, elfogyasztható dolgokra tudják elkölteni. Ha az emberek hisznek benne, hogy a dollárjuk, forintjuk holnap is értékkel fog bírni, akkor alkalmas a feladata betöltésére. Ha az emberek azt gondolják, hogy az aranyrúdért holnap is hozzájuthatnak valamennyi értékhez, akkor annak is van értéke. De értéke csak azért van, mert olyan dolgokra tudod beváltani, amik szükségleteket elégítenek ki. Amíg a dollár/eur/forint alkalmasabb erre az aranynál, addig ez csak apokalipszisvárás.

1 kiló arany 1 kiló aranyat ér. De hány kiló kenyeret? 10 éve fele annyit mint ma, 5 éve másfélszer annyit mint most.

Tévedsz, az aranyat senki nem tartja cserealapnak. Próbálj meg vele fizetni a CBA-ban. Vagy mutass egyetlen országot, ahol tudsz arannyal fizetni. Az arany egy áru, aminek vannak egyedi tulajdonságai (ahogy egy csomó más anyagnak is, mint a gyémánt, a platina, ezüst), de összességében csak egy érc.

Válaszok:
Csomorkany | 2016. március 17. 20:20

Az aranyat devizának tartja mindenki. Pl. a magyar törvények is: ha veszel, nem kell rá ÁFÁ-t fizetned.

Egy biztos, a 62 tonna aranytól megszabadítani Magyarországot jóvátehetetlenül ROSSZ döntés volt.

Siralom, h, a térségben CSAK Magyarországon volt erre lehetősége az akkori magyar pénzügyi "elitnek", természetesen számukra következmények nélkül.

Okoskodhat itt aki akar, de csak jobb, ha az embernek, országnak háza, földje, aranya és így tovább, sajnos, a végtelenségig, VAN, mintha NINCS.

Ez ilyen egyszerű.

A 4 évenkénti választás NEM vicc, a média később még 3 ízben hozta vissza a nép nyakára ezeket a kutyaütőket. Nem mintha nem készülődne a következő remek alakalom az ország még maradék tulajdonának eljátszására.

Aha, De mennyire véges? :)
Mert itt az a kérdés!

Természetesen fel lehet tenni ilyen kérdést, de ennek megválaszolásának gykorlati haszna nincs. Mindenesetre annyira véges, hogy még évezredekik megtarthatja értékét.

"Akkor saját magának mondott ellen. Ha a 80-as évekbeli 800 dolláros arany árat összehasonlítjuk a mostani 1200 dollárral, akkor vajon mai áron számítva melyik a magasabb?"

Nem mond ellent. A jelenlegi ár, holott piaci árrol van szo (a kereslet-kínálat szerint) nem igazán tukrozi a valosagot.

Ez az arány a tozsdei aranyuzletek adás/vétel eredménye, mely elektronikus, vagy papír formában zajlik, és a vevok csak nagy ritkán kérik az aranynak a fizikai leszállítását is, igy akár egygyetlen egy napon is elofordulhat, hogy ugyanaz a tonna arany akár tobbszor is gazdát cserél. Ez a forma jobban kielégéti a spekulánsok generálta keresletet, ezáltal lefelé szorítja az árat.

De amennyiben világmeretu pénzugyi válság, vagy igazi háborús veszely fenyegetné a világot, és a tozsdéken vásárolt aranyat az új tulajdonosaik nagyobb mennyiségben fizikailag is lekérnék és leszállíttatnák, abban a pillanatban az arany ára felszokne.

Azok az aranyak, mellyel a tozsdéken uzletelnek, és eladásra kínálnak valahol megvannak. De általában ott is maradnak megorzesre, akárhányszor cserélnek gazdát a tozsden. Ezek általában bizonyos bankok páncéltermeiben vannak. A sok ilyen bank kozul egy nagyobb van Bécsben is (van Svájcban is, Párizsban, Londonban, stb).

Apokalipszis és apokalipszis között nyilván vannak különbségek. Ha ledobják az atombombát, oszt kakukk, akkor persze nincs miről beszélni, ja és nincs kinek.

Viszont realtívabb apokalipszisek esetén meg jönnek a kérdések, hogy ez már elég nagy apokalipszis-e ahhoz, hogy eladjuk az aranyunkat. A rendszerváltást pl. Surányiék kellően posztapokaliptikus helyzetnek értelmezték, mi meg itt szidjuk őket.

Én mégiscsak arra jutok, hogy magyar állami szinten nincs sok értelme az aranytartaléknak, mert Csáky szalmája. Szükségképpen olyan döntéshozókra van bízva, akiknek a saját hiedelmeitől függ, hogy mikor értékesítik, és ráadásul ezeket a saját hiedelmeket kellően befolyásolják a külső nagyhatalmak üzenetei, és akár direkt korrupciós ajánlatai. Szóval magas aranytartalékhoz vagy fegyver kell, tehát nagyhatalmi státusz, vagy olyasfajta spirituális érinthetetlenség, amije a pápának van. Azért aki a pápa széfjeit kilapátolná, az a saját országában is akadna némi ellenzékre...

Viszont ahhoz is visszatérnék, hogy a lakosság között szétszórva egy olyan aranytartalék, amelyben a megtakarításnak olyan 10-20%-a fizikailag is hallgat, nagyon is értelmes dolog volna ebben a huzatos Kárpát-medencében.

Az arany történetesen elég jól szeletelhető. Az meg, hogy ne kopjon el utána, csak védőtok-kérdés. Egy műanyag védőtokba tett aranylapka nem lenne nagyobb, mint egy bankkártya.

Igazából akarat kérdése, hogy akarunk-e ilyen fizetőeszközt.

"Arannyal már nagyon rég óta nem fizetnek. Még bankok sem egymás között.!

Ez igaz, viszont azok a bankok, melyek rendelkeznek némi aranytartalékkal, sokkal konnyebben jutnak forrásokhoz a bankkozi piacon. Mert nem mindegy, hogy szukség estén milyen garanciákat tud nyújtani.

Németország tobbek kozott pld. azért tudja szinte a nullához kozeli kamattal eladni államkotvényit, mert tobb mint háromezer tonna aranytartalékkal rendelkezik. Sot, mikor az Euro válság csúcsosodot, és veszélyben forgot maga az Euro, Németországnak úgy adtak hiteleket, hogy minuszos volt a kamat. Mert a hitelezok tudták, hogyha az Euro tonkremegy, Németország az aranytartalékának koszonhetoen akkor is fizetokepes marad. Nemetország az USA után a világ második legnagyobb aranytartalékávál rendelkezik.

Mert nem kamatozik.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés