Behódolás, iszlám, kereszténység, liberalizmus – miért is hanyatlik Európa?

2015. május 15. 8:51

Bakó Bea
Mandiner
Houellebecq nem csak a találóan a „haladáspártiság döglődő múmiáinak” nevezett hatvannyolcasokat gúnyolja ki; de azokat is, akik mániákusan mantrázzák, hogy a kiüresedett, individualista, túlzottan toleráns liberalizmus taszítja hanyatlásba Európát.

Nem vagyok sem a kortárs francia irodalom, sem Michel Houellebecq munkásságának szakértője, ezért eleinte nem is akartam írni a szerző legújabb, nagy port kavart regényéről, aBehódolásról. A 2022-ben játszódó keserű utópiában – amely épp a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni dzsihadista merénylet napján jelent meg – egy muszlim politikust választanak elnökké a franciák. Az új elnök szépen fokozatosan felszámolja a szekularizációt, bevezeti a muszlim oktatást, a többnejűséget, és azon dolgozik, hogy az észak-afrikai és közel-keleti muszlim országokat bevegye az Európai Unióba, egyfajta „modern Római Birodalmat” alakítva ki. Amikor azonban megláttam Szőnyi Szilárd cikkét a Heti Válaszban, amely szerint a könyv egy „vádirat a liberális Európa ellen”, úgy éreztem, nem hagyhatom szó nélkül az önkritika teljes hiányát, ami a cikkből árad – ami a mindkét oldali értelmiségre egyébként sajnos nagyon jellemző.

Merthogy Szőnyi szerint a képlet ilyen egyszerű: azért tudják a könyv víziója szerint meghódítani a muszlimok az egykor keresztény Európát, mert a gaz liberálisok teljesen kiüresítették azt a nihilista individualizmusukkal. Tehát a Behódolás egy vádirat a liberális Európa ellen, így Szőnyi meg is ragadja az alkalmat, hogy a cikkben a „vádlottak padjára ültessen” néhány liberálist, pár bekezdésben megadva nekik a védekezési lehetőséget.

Véletlenül sem akarnám elmagyarázni Szőnyinek vagy bárkinek, hogy „mire gondolt a költő” – jelen esetben az író – már csak azért sem, mert nem vagyok gondolatolvasó. Viszont nekem ennél jóval összetettebb dolgot mondott a Behódolás: a könyv ugyanis szerintem a liberálisok mellett legalább annyira kritikus a „liberális Európa hanyatlásáról” – a Charlie Hebdo-merénylet óta mind hangosabban – huhogó tradicionális konzervatívokkal, és a megújulásra képtelen katolikus egyházzal is, amely a regényben tétlenül nézi, hogy az Istent kereső, valójában nem is igazi ateistákat hogyan szólítja meg a kereszténység helyett az iszlám. Nem is beszélve a szélsőjobboldali identitáriusokról, akik jelenleg olyan troll-akciókról ismertek, mint például sertéshúsos-boros ételosztás a muszlim negyedekben. A könyv sztorija szerint viszont sok képviselőjük utóbb átáll a muszlim oldalra, a patriarchális szent cél érdekében, miszerint a nőnek a konyhában a helye – sőt a muszlim verzióban mindjárt háromnak.

Ahogy a Szőnyi által „megvádolt” Nyáry Krisztián frappánsan összefoglalja „védekezésében”: a könyv „az európai értelmiség legnagyobb politikai, szociális és kulturális krízisét vetíti elénk brutálisan: azt, hogy megadással nézzük, amint a két, felvilágosodás ellenében létrejött szélsőség, a radikális szélsőjobb és a radikális iszlám felrúgja a játékszabályokat, mi pedig eközben egymást vádoljuk, hogy ki mit rontott el előbb”.

A jobboldalon sokaknak szitokszó lett a liberalizmus, pedig az egyéni szabadságot a középpontba állító klasszikus liberalizmus nélkül megnézném, hol tartanánk ma. Persze ezen ideológiának a posztmodern korban megjelent elkorcsosult túlzásait lehet és kell is kritizálni, de azért durva torzítás egyedül a liberalizmusra fogni az iszlám térhódítását és „Európa hanyatlását”. Az önkritika teljes hiányáról tesz tanúságot, ha valaki nem veszi észre Houellebecq könyvében az iróniát, például akkor, amikor az egyik iszlám hitre áttért korábbi identitárius szereplő egy patinás kávéház bezárásából egyenesen következtet arra, hogy Európa már „véget vetett a saját életének”.

Houellebecq ugyanis nem csak a találóan a „haladáspártiság döglődő múmiáinak” nevezett hatvannyolcasokat gúnyolja ki; de azokat is, akik mániákusan mantrázzák, hogy a kiüresedett, individualista, túlzottan toleráns liberalizmus taszítja hanyatlásba Európát – ami egyfajta önbeteljesítő jóslatként jelenik meg a könyvben.

A regény hátborzongatóan írja le, hogy hogyan hat a Muzulmán Testvériség a jobboldali szavazók érzelmeire a hagyományos értékek, a család respektjének helyreállításával. Hogy mindennek a respektjét egyáltalán helyre kell állítani, az valóban jelentős részben a liberalizmus elfajzott irányzatainak köszönhető. De az, hogy a regényben ezt a ló másik oldalára átesve, egy muszlim pártnak sikerül megvalósítania a keresztény egyházak, a jobbközép pártok és a konzervatív értelmiség helyett, az bizony legalább annyira súlyos vád az európai mérsékelt jobboldal felé is, amely a szélsőjobbal való „vállalhatatlan” lepaktálás helyett inkább „behódol” a „demokratikus ajrópéer” szoci-muszlim koalíciónak.

A regényben az a megdöbbentő, ahogy ez a fogalmi ellentmondásokkal terhelt forgatókönyv fokozatosan hihetővé és racionálissá válik. Szőnyi cikkében pedig az, ahogy egy fiktív utópia kapcsán is képes tovább építeni az önkritika nélküli egymásra mutogatás áldatlan kultúráját.

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 73 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Európa keresztény értékeire,gyökereire nem az iszlám a legveszedelmesebb,hanem azok az politikai ideológiák,amelyek vagy az internacionalista vagy a nacionalista kollektivizmusok etatista nihiljét tolják a joguralom helyére,mint államszervező erőt.

Az iszlám politikai radikalizmus világos képlet,lehet vele mit kezdeni (elő kell venni a fegyvereket,nem is vitás),azzal nehéz mit kezdeni,amikor egész közösségek kezdenek berendezkedni olyan politikákra,hinni olyan politikákban,amelyek félelmetes közösségi marhaságokon nyugodnak,mint például,hogy a liberális demokrácia az,amikor liberális pártok vannak hatalmon...

" Persze ezen ideológiának a posztmodern korban megjelent elkorcsosult túlzásait lehet és kell is kritizálni, de azért durva torzítás egyedül a liberalizmusra fogni az iszlám térhódítását és „Európa hanyatlását”.

Svédország 15 év múlva remek példája lesz arra, hogy mire képes a liberális demokrácia egy szélsőséges formája. Ott azért remélem Bea sem fogja szétkenni a felelősséget.

Amúgy a demokrácia csúcsának tartott nyugati társadalmak életképtelenségét jelzi, hogy az azt megalkotó és működtetni tudó őslakosok exponenciális csökkenését sem tudják meggátolni. Ehhez ugyanis generációkon átívelő stratégiák kellenének, ami egy erős nemzeti érdekek mentén működő állam nélkül elképzelhetetlen (lásd Kína-mielőtt jön valaki, hogy a reprodukciós rátába nem lehet beavatkozni). Az erős nemzetállam viszont a liberális demokráciával, a működő transznacionális kapitalizmussal, meg Gyuri bácsi multikultijával összeegyeztethetetlen. Van egy rossz hírem...

A posztban megfogalmazottak megfelelőek lennének, ha nem az általános liberalizmus fogalmát használná a szerző, ahogy a köznyelv is teszi. Nem a liberalizmus általános elutasításáról van szó, hanem a liberalizmus bizonyos ágairól. Ahogy minden eszmerendszerben, úgy a liberalizmus egyes részeinek eszmerendszerében megjelenik a szélsőség, melyet egyes írások megpróbálnak elfedni. Ehhez tartozik a liberális demokrácia felhasználása is.
„liberális Európa hanyatlásáról” lenne szó, vagy arról, hogy az a liberalizmus, amely Európát eluralta válságba került? Nem mindegy. Talán Michel Houellebecq könyvében írtak is ez utóbbihoz kapcsolódnak?

" Amit leírsz, pontosan megegyezik az Iszlám Állam politikájával: ellenségeinket fegyverrel kell kiirtani.Vagyis nem különbözöl tőlük semmiben. " --

Miért,szerinted mit kell csinálni az ellenséggel? Megsimogatni a buksiját,hogy de mennyire ügyesen rombolod a liberális demokráciánkat?

Európa valóban hanyatlik és a kvótarendszer is hozzájárul majd a további gyengüléshez.
Gyenge, multipárti politikusok az eu vezetői, felszámoltak egy csomó iparágat, nem tudják kezelni a válságot, a munkanélküliséget, a bevándorlást..............-mintha mindig a legrosszabb megoldást választanák.

A regényt nem olvastam, tehát arról nem tudok véleményt írni.
Az viszont, hogy hanyatlik nem kétséges. Ne a mi jelenlegi béka perspektívánkból kell nézni, hanem mondjuk a 20-25 évvel ezelötti állapotokhoz.
Hanyatlik gazdaságilag, identitását és érdekérvényesítő képességét tekintve és az emberek életminőségét tekintve is. A jövőkép pedig zavaros és gyászos.

Ebben pedig szerepe van a liberalizmusnak, amely rombolta mindezeket a területeket: apró lépésekben. Az emberek pedig mindig kompromisszumokat kötöttek, aminek következtében mindig rolottak a viszonyok .

(Hagyták a társadalmakat eltartó termelő szektorok elvándorlását. A nemzeti identitások rombolásával a közösségek meggyengültek és az ezen keresztül megvalósítható tágabb európai identitás sem tudott teret nyerni. Az életviszonyok pedig romlottak anyagilag (25 éve még az volt az alku tárgya, hogy a munkaidőt csökkenteni kellene, ma hogy egyáltalában legyen munkahely), és szellemileg mert a közösségek meggyengülésével önvédelmi képességük is lecsökkent. Ez a massza pedig így tágabb értelemben sem képes saját érdekeiért fellépni és cselekedni, csak sodródik és mások érdekei szerint történnek vele a dolgok. Számtalan jele van ennek.)

Amikor Alföldi átvette Jordán Tamástól a Nemzetit (botrány nélkül!), akkor az addig sikerrel futó, Blaskó Péter főszerepelte Lear király lekerült a műsorról, és hamarosan egy másik Lear király lépett színre: Kulka!

Az EU vezetők "csak" simán ostobák (és korruptak!?). Ennyi!

Sőt annak az emberei

Valóban?
A fidesz pártisággal nem vádolható Csáki Judit szerint sem volt jó ötlet Blaskó lecserélése.
Pláne nem volt korrekt!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés