Iránytűnek szánt lapot alapítanak Orbánék

A Magyar Krónika havi tízezer példányának egy részét, felét vagy a háromnegyedét ingyen osztják szét állami vezetők, közkönyvtárak, középiskolai könyvtárak, középiskolák igazgatói, határon túli magyar iskolák és magyar intézmények, valamint hazai polgármesterek között.

A lap főszerkesztője a Magyar Demokrata lapigazgatója, a Demokrata főszerkesztőjének, Bencsik Andrásnak a testvére lesz. A szerkesztőbizottság tagjai Balogh Zoltán, Kerényi Imre és Vizi E. Szilveszter. A szerkesztő a volt Magyar Nemzetes Csontos János, aki 2009-ben már alapított egy jobboldali hetilapot, a Nagyítást, amely azonban kevesebb, mint egy év és negyven szám után anyagi nehézségek miatt megszűnt.

Szerzőnek olyan személyiségeket kértek fel, mint Bayer Zsolt, Csontos János, Kondor Katalin, Kristóf Attila, Kudlik Júlia, Szentmihályi Szabó Péter vagy Torkos Matild. De kormánytagok is felbukkannak majd a szerzők közt, így Balogh Zoltán, Boros Péter, Deutsch Tamás, Fónagy János, Kövér László, Martonyi János, Matolcsy György, Navracsics Tibor, Orbán Viktor és Prőhle Gergely.

A lap szeretne bemutatni majd olyan sikeres embereket is, mint a Cserpes tejivót felfuttató Cserpes István, a CBA-tulajdonos Lázár testvérek, Ákos vagy Nemeskürty István.

„Tudatom, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Magyar Krónika címmel új havi folyóirat indítását szorgalmazza, melynek megalkotásában – mint szerző – személyesen maga is közreműködne. Miniszterelnök úrral egyeztetve tisztelettel felkérem, hogy e szellemi vállalkozásban – mint szerző – írásaival Ön is vegyen részt” - írja a száz embernek megküldött felkérő levelében Kerényi Imre.

A kormánybiztos úgy fogalmaz: „A Magyar Krónika célja a legjobb szerzők megnyerése, kik számlaképesek, s hajlandóak hónapról hónapra megnyilvánulni e folyóirat hasábjain. A Magyar Krónika nem harcol, hanem örömet mond. A Magyar Krónika jelszava: keresd a jót.”

„A tárgy nívós és sikeres folyóirat alapítása, mely eszméinket hirdeti. (…) Legyen e lap az állam által támogatott kulturális innováció egyik eleme. (...) A Magyar Krónika reprezentatív és gyűjtendő havi kiadvány. Kordokumentum. (…) A Magyar Krónika a centrális politikai erőtér építő embereiről szól. Fizikai és szellemi értelemben. Hőseit e folyóirat tisztelettel és szeretettel mutatja be. A Várkertbazár felújítását vezénylő néhai Zumbok úr, a Kossuth teret megálmodó Wachsler úr, a nagyberuházásokat bonyolító Fürjes úr, (…), a tejcsináló Cserpes úr, dalcsináló Ákos úr, a kiállításokat varázsló Baán úr, a színházcsináló és öt gyermeket nevelő Vidnyánszky úr, a borkészítő Bock úr, a lótenyésztő Lázár testvérek meg a többi eredményes ember mesélje el e folyóiratban gyermekkorát is, képzését is és a nagymama krémesét is.”

S hogy miről lehet írni majd a lapba? Kerényi szerint „Jó volt a színdarab. Megírom. Lebilincselt a koncert. Megírom. Kinyílott a pitypang. Megírom. A kormánybiztos a televízióban elkápráztatta a kérdezőbiztost, idős művészünk csinált egy szép filmet, a biopiacon sárga volt a pecsenyekacsa, megírom. Csökkent a rezsim. Megírom. Ellenfelem jól szólalt meg. Megírom és megdicsérem.”

A 444 szerint Magyar Krónika néven egyébként 2000 óta már létezik újság, Montreálban készül és a kanadai magyaroknak szól.

Tisza István, akinek a Kossuth téren állítanak majd szobrot, és 1903-1905, valamint 1913-1917 között volt magyar miniszterelnök, az általa alapított Nemzeti Munkapárt pedig 1910-ben győzött a választásokon, 1911-ben alapította meg Magyar Figyelő című, kétheti politikai-kultúrális folyóiratot, amelynek Herczeg Ferenc író volt a főszerkesztője. Tisza a lapba Rusticus álnéven írt. A Magyar Figyelő 1918-ban szűnt meg. A lap szándéka szerint a politikai radikalizmussal, a kozmopolizmussal, az irodalmi és művészeti dekadenciával szemben a nemzeti hagyományokat, a történeti műveltséget és a  konzervativizmust képviselte.

Frissítés: Vizi E. Szilveszter, aki Kerényiék levele szerint a Magyar Krónika szerkesztő bizottságának tagja lett volna, a Cinknek azt mondta: nem vállalt ilyen megbízást.