Ángyán József és a birkoidok
„Roppant tanulságos írás jelent meg a Magyar Hírlap oldalán Bort iszik és vizet prédikál címmel egy Vass Krisztián nevezetű közíró tollából. Az arckép nélkül publikáló író remélhetőleg nem megrendelésre bocsájtotta ki gyenge minőségű böffentését, amely egyetlen célt szolgál – Ángyán József lejáratását.
A lejáratással önmagában még nem lenne bajunk – hiszen teljesen jogos lenne, ha a jobboldali sajtó a kormány által meghirdetett program mellett „akadékoskodó” és a választásuk utáni 180 fokos változást – zselégerincű kollégáival ellentétben – elfogadni képtelen professzort korrupciós ügyei, múltbeli disznóságai miatt állítaná a szőnyeg szélére. Csakhogy ilyenek nincsenek. Ángyán Józsefen másfél éve nem talál fogást a lakájsajtó, pedig igencsak meggyűlt a baja az ország irányítóinak nagytőkéseinek ezzel az »elszabadult hajóágyúval«. Így hát nem maradt más hátra: el kell terjeszteni a hírt róla, hogy csak azért »ugat«, mert egy »sértett ember«, vagy »kilátszik a vörös alsónadrágja«. (...)
Ángyán József érthető okokból egyre könyörtelenebbül bírálja a kormányzatot: a disznóság akkor is disznóság, ha a politikai paletta jobboldaláról származik. A kormány márpedig nem arra kapott felhatalmazást, hogy elődeinek »áldásos« ténykedését folytassa, csak más színekben. Akiknek pedig erről az a véleményük, hogy a volt államtitkár a saját fészkébe piszkít, azokkal komoly erkölcsi bajok vannak. Ütemes bégetésük ugyanis a politikai hatalom számára a legitimációs erő hamis látszatát kelti – a karaván pedig csak halad, magabiztosan a szakadék felé…”
Összesen 49 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Isten segítse Ángyán Professzort, és mindazokat, akik segítik őt.
Tehát, mi a javaslatod?
A látszat szerint az írás a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht köré épül fel. Azonban itt is bebizonyosodik, hogy semmi sem csak fehér, vagy fekete. Az írás akkor felelne meg a teljességnek, ha a következőkről sem feledkezne el. A második idézetet elolvasva, az is kérdés lehetne, hogy miért van szükség 453 ha földterületre oktatás céljából.
„Az előzményekhez tartozik, hogy az akkor létrejött Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht. 1998. novemberében szerződést kötött az akkori állami vagyonkezelővel, az ÁPV Rt-vel a mintagazdaság területeire. A szerződés egyik pontja szerint a Kishantosi Kht köteles minden évben annyi külföldi támogatást hozni, amennyi bérleti díj kedvezményt kap – ez akkor évi 3,5 millió Ft-ot jelentett -, s ezt minden év augusztus 31-ig igazolni kellett, egyébként elveszítik a kedvezményeket, és a különbözetet visszamenőleg be kell fizetni. A kishantosaik többször próbálták a szerződés módosítását elérni, de nem sikerült. Az állami vagyonkezelő 2001. augusztus 29-én azonnali hatállyal, rendkívüli szerződéssel felmondta a szerződést – arra való hivatkozással, hogy nem fizették ki az általuk kifogásolt összeget. Mivel ezt a kht nem fogadta el, az ÁPV 2002-ben perre vitte a dolgot.
A közel 10 éves perben a kishantosaiak először nyertek, de végül veszítettek. A 2001-es 9 milliós számla összegére 10 évig ketyegett a jegybanki alapkamat kétszerese - így lett a végső összeg közel 27 millió – ismeri el a Ácsné is.
2010 szeptember elsejétől az NFA, mint újonnan alapított tulajdonosi joggyakorló, úgy döntött, tekintettel a területen folyó ökológiai gazdálkodásra, közismert kifejezéssel biogazdálkodásra, és az eredetileg 2013. október 31-ig szóló haszonbérleti szerződésre, megszünteti a követelés behajtását. Az NFA meg akarta óvni a kft-t a felszámolástól és a felhalmozott tartozás részletekben történő megfizetését írta elő számára – hangsúlyozta ugyanakkor a NFA közlemény.”
Forrás: http://feol.hu/hirek/kishantos..
Sebestyén Róbert szerint az új haszonbérlők a korábbi támogatás fejében folytatják majd az ökogazdálkodást a területen.
Az elnök a távirati irodának elmondta: az NFA a Vidékfejlesztési Minisztériumnak azt javasolta, hogy ezt a biogazdálkodási tevékenységet teljes egészében a közjó javára, oktatási intézmény keretében, állami felügyelet mellett és költségvetési támogatással folytassák.
http://feol.hu/hirek/kishantos..
Mindez nem zárja ki, hogy Ángyán professzor úrnak több mindenben igaza van, azonban itt is felvethető, hogy az elképzelése, véleménye milyen mértékben komplex az agrárgazdaságot érintően.
Szerintem tévedésben vagy, mert Ángyán professzor úr ugyanazt mondja, mint amit korábban, vagy a gazdatüntetésekkor, a rendezett fórumokon mely utóbbin én is két alkalommal résztvettem. Ebből az időszakból egy-két idézet:
"– Az eddigi nagybirtokcentrikus agrár- és vidékfejlesztési politika megváltoztatása nélkül az EU-források hosszú távon elérhetetlenné válnak a kormányzat számára, így a gazdák számára is, és a növekvő tömegtermelés további válságokat generál – figyelmeztet Ángyán József, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, egyetemi tanár, a gödöllői Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének igazgatója. Mint lapunknak elmondta, az unió 2005 szeptemberében rendeletet hozott (1698/2005/ek.) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapból nyújtható támogatásokról. Ez meghatározza a 2007–2013 közötti időszak lehetőségeit: az unió kiemelten támogatja a kis- és középgazdaságokat az összefogásban, az úgynevezett termelői csoportok létrehozásában, hogy helyt tudjanak állni a piacon."
A beszélgetések során többször felmerült a szövetkezés, a feldolgozó ipar, amely közvetlen kapcsolatban áll az agrárgazdasággal.
"A mostani hanyatlás nagyrészt azzal magyarázható, hogy a kormányok – volt, amelyik tudatosan, volt, amelyik tudatlanságból vagy kényszerből – gyakorlatilag semmit sem tettek a gazdatársadalom felvilágosításáért, az előítéletek eloszlatásáért, a vidék számára kiutat jelentő, a globalizáció okozta hátrányok leküzdésére alkalmas önvédelmi rendszer, a fejlett nyugat-európai országokban évszázada jól működő szövetkezeti mozgalom kiépítéséért, megerősítéséért. A mai válsághelyzet kialakulásában nagy szerepe volt az élelmiszeripar, a kereskedelem felelőtlen privatizációjának és az elhibázott kárpótlásnak."
"...a szövetkezeti rendszer lehetőséget ad arra, hogy a termelők – legyenek kicsik vagy nagyok – véget vessenek a jelenlegi totális kiszolgáltatottságnak, és sikerrel vegyék fel a versenyt a felvásárló, kereskedő és feldolgozó multinacionális monopóliumokkal."
Forrás: http://mno.hu/migr_1834/hangya..
Szerintem ebben az időben Ángyán professzor úr komplexemben látta, kezelte az agrárgazdasággal kapcsolatos kérdéseket. Most pedig olyan érzésem van - főleg azután, hogy távozott az államtitkári posztról - hogy most egyes esetekben hagyja magát megvezetni, s elfeledkezik a korábbi komplex szemléletről.
A bírósági jogerős ítéletet nem lehet megmásítani, s annak tartalma tény, az összes többi pedig feltételezés. Hol az állításokat igazoló bírósági jogerős döntés, amely igazolná, hogy bűncselekmény történt? Ennek hiányban pedig, amiket idézel csak mellébeszélés, figyelem elterelés.
Már sokszor leírtam mi a véleményem, amely azóta sem változott. Azt is ismerem, amit te és mások ismételten bemásolgatnak. Aki ismeri a rendszerváltozás utáni - sőt előtti - privatizáció gyakorlatát, annak semmi újat nem tudsz mondani. Az új az lehetne, amit nekem címeztél, ha mellé tennéd a bírósági jogerős ítéletet. Ilyen nincs, legfeljebb elutasító döntés. Ebben a témában is, mint ahogy több hasonló témában, a kereksasztal tárgyalásokhoz és az Antall kormány ígéretéhez, gyakorlatához, a kárpótláshoz kellene visszatérni. Ez azonban nem lehetséges. A történtek ismételt felhozatala nem változtatja meg a történteket, ezért nincs értelme ismételgetni. Úgy gondolom, Ángyán professzor úrral általam írtak bizonyítják, hogy mi a véleményem, valamint mindaz, amiről már több esetben cseréltünk véleményt.
Ami pedig a Kishantosi témát illeti az idézetben benne van, hogy miből ered a tartozás. Talán ki kellett volna fizetni és akkor nem szaporodik fel. Ezután lehetett volna peres úton vitatni. A tartozás pedig fennállt, csak részletfizetést engedélyeztek. Amire te hivatkozott írás viszont nem azt cáfolja, amit idéztem. Máskülönben a bérlet ez év októberében lejár. Annak pedig nincs akadálya, hogy az oktatást folytassák.
Ettől függetlenül azzal értenék egyet, ha elsődlegesen az induló fiatal gazdákat és a családi gazdálkodókat részesítenék előnybe, ezen belül prioritást adva azoknak, akik vegyes gazdálkodást folytatnak, vagy közös gazdasági szervezeteket hoznak létre.
Ángyán József érthetetlen okokból egyre könyörtelenebbül bírálja a kormányzatot.
Ugyanis a Fidesz-KDNP hátán felkapaszkodva jutott államtitkári pozícióba, de ő semmivel sem törődve „saját fészkébe piszkít”.
A propagandisták szerint nem Ángyán József megy szembe a Fidesz politikájával, hanem a Fidesz megy szembe a saját politikájával.
Ezt mondhatja az a részeg autós is, aki menetiránnyal szemben hajt fel az autó pályára:
"Ez a sok hülye, miért megy velem szembe?"
A szenvedélyes Ángyán a magyar mezőgazdaság kilábalásának szerinte egyedül üdvözítő útját, a törpe- és kisbirtokok, az öko-mezőgazdaság támogatásában látja.
Ángyán József 59 éves, agrármérnök, mezőgazdasági kutató-szakmérnök, egyetemi tanár, intézetigazgató, az MTA doktora, országgyűlési képviselő, 2010 és 2012 között a második Orbán-kormányban a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára. Mondhatjuk, hogy Ángyán József szakember.
Ez még nem garancia arra, hogy ő nem tévedhet nagyot.
Mao-Ce-Tung elvtárs még nála is nagyobb ember volt a Népi Kínában, mégis tudott nagyot tévedni.
Mao-Ce-Tung elvtársnak is voltak régebben hasonló ötletei a népi kohókkal kapcsolatban.
Ezzel remélte rövid idő alatt utolérni az USA hatalmas acéltermelését.
A használhatatlan acélt termelő, rettentően rossz hatásfokkal működő, primitív népi kohók gazdasági katasztrófába vezették akkoriban a hatalmas Kínai Népköztársaságot.
Kérdi a farkasok lelkipásztora:
"Hány trafik jár ennyi okosságért?"
Egy sem!
Nem tartom valószínűnek hogy létezne trafikmaffia.
Viszont létező valóság Ron Werber magyarországi tanítványainak megvadult propagandája, akik képesek a bolhából is elefántot csinálni és vihart kavarni egy teáscsészében is!
A farkasok lelkipásztora is Ron Werbertől tanulhatott.
Szerintem téves úton jársz, mert olyant hasonlítasz össze, ami nem hasonlítható össze. Nincsenek olyan meghatározó pontok, amelyek azonosak. Ezen túl a hsz.-od azt a látszatot mutatja, hogy nem ismered az agrárgazdaságot, nem ismered az 1990 utáni változásokat, így a következtetésed csak hibás lehet.
Egy hozzászólásban nem lehet a teljességre törekedni, ezért csak vázlatosan fogok a témával foglalkozni. Elnézést, de így is hosszú lesz.
Kezdeném azzal, hogy a termőföld kárpótlás gyakorlati végrehajtása hibás szemléleten és gyakorlaton alapult. A kárpótlás során tömegével kis területek jöttek létre – nadrágszíj parcellák, osztatlan közös területek – amelyek egészségtelen birtokrendszerhez vezettek. Ugyanakkor olyanok jutottak termőföldhöz, akik nem akartak gazdálkodni. A bérleti rendszer pedig az amúgy tőkehiányos agrárgazdaságtól további fejlesztésre fordítható pénzeszközt vont el. A szövetkezetek felbomlásával, a létrejött egyéni gazdálkodók nem tudták önmagukat finanszírozni, terményeiket közvetlenül nem tudták értékesíteni. Ugyanakkor – a korábbi szövetkezeti forma miatt, ettől való idegenkedés miatt – a szövetkezést mellőzték. Erre a kormányok sem fektettek megfelelő hangsúlyt. Így jöttek létre a termeltető csoportok – ezek többsége ugyancsak gazdálkodott – akik megelőlegezték a vetőmagot, műtrágyát növényvédő szert és a termékeket felvásárolva a betakarítás után számoltak el. Ezek a termeltetők rendelkeztek szárítói, terménytisztítói és raktározási kapacitással. Ennek következtében a hasznot lefölözték. Talán emlékszel rá, hogy egy időszakban a felvásárolt és a termeltetők által értékesítés között az árrés megközelítette a 100 %-ot.
A kedvezményes, támogatott hitelekhez a kereskedelmi bankokon keresztül a termeltetők jobban hozzájutottak. Ezt a hitelt ugyan továbbadták árukapcsolással.
Amennyiben mindez a termelők, gazdaságok szövetkezésében létrehozott non profit szervezeteknél csapódott volna le és visszaosztásra kerül a termelők, akkor az agrárgazdaság sokkal kedvezőbb helyzetben lenne.
Szerintem Ángyán professzor úr nem a nagybirtok ellen van, hanem – figyelembe véve a földrajzi viszonyokat – a megfelelő arányok létrehozása mellett, a vidék munkalehetőségének és megtartása érdekében szól. A 27 uniós ország között egyetlen olyan országot sem találunk, amelyikben döntően a nagybirtokrendszer alakult ki. Ugyanakkor több olyan ország van, melyben a kis, törpe és közepes birtokrendszer dominál. Lásd Ausztriát, Dániát, Hollandiát. Ezekben az országokban azonban létrejöttek azok a szövetkezések, melyek Magyarországon hiányoznak. Sőt nagyon sok országban a termeléshez feldolgozó ipar, kereskedelem, vendéglátás is tartozik. Így kevesebb a közbülső csatorna, amely a hasznot lefölözné. Ez hatást gyakorol a jövedelemre és az értékesítési árakra is.
Végezetül még egy fontos tényező. Magyarország agrárstruktúrája nem felel meg a földtani, éghajlati viszonyoknak, mert sokkal több van benne, mint ami hasznosításra kerül. Gondolok itt a kertészeti tevékenységre, gyümölcstermesztésre.
Az állattartásnál is hasonló problémákat lehet észlelni, kiegészítve azzal, hogy a takarmányozás döntő részét a gazdálkodók úgy vásárolják meg.
Összegezve; Mind a nagybirtokrendszernek, mind a kisbirtok rendszernek az agrárgazdaságban megvannak az előnyei, csak megfelelő környezetre van szükség. Ma már a technológia, technika sem akadálya. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy a termeltetői csoportok helyett a gazdálkodók önszerveződésére lenne szükség, mind a termelés, feldolgozás és értékestés tekintetében. Amennyiben ez megtörtént volna, az árak versenyképesek lennének, ugyanakkor a termelők jövedelme is nagyobb mértékben nőne. Továbbra is az a véleményem, hogy a z fiatal induló gazdálkodók, a családi vállalkozások, ezen belül a vegyes gazdaságok és a szövetkezések kapjanak prioritás mind a támogatások, mind az állami földek bérleti jogviszonyának keretében.
Bejelentkezés