Ma tárgyalják a 17. Alaptörvény-módosítást, amely egyetlen mondattal leváltaná Sulyok Tamást

Ruff Bálint július 6-a délelőtt sürgősségi tárgyalást kért az Alaptörvény 17. módosítását illetően.  

„A sürgős tárgyalás a javaslat mielőbbi elfogadása miatt szükséges, ezért kezdeményezem, hogy a sürgősségi javaslatról az Országgyűlés a 2026. július 06-07-i rendkívüli ülés napirendjének elfogadását megelőzően határozzon” – áll a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatában. 

A parlament így már a július 7-i, keddi ülésnapon el is kezdheti a 17. módosítás általános vitáját, sőt, akár le is zárhatják azt. 

A mi számításaink szerint ez három héten belül meg fog történni. Tartalmi kérdésben az Alaptörvény-módosítást az Alkotmánybíróság nem tudja vizsgálni, amennyiben szabályszerűen fogadja el az Országgyűlés, akkor a köztársasági elnöknek nem nagyon van más választása, mint kihirdetni azt a jogszabályt, amivel neki másnap megszűnik a mandátuma” – tájékoztatott Melléthei-Barna Márton.

A Tisza Párt frakcióvezető-helyettese vázolta az ezután következő történéseket is; az Országgyűlésnek onnantól fogva harminc napja lesz új köztársasági elnököt jelölni. Arra a kérdésre, van-e már jelöltjük, akár a mostani házelnök személyében, a tiszás képviselő úgy válaszolt, bár Forsthoffer Ágnes nap mint nap kiválóan bizonyítja, hogy tud pártatlan lenni, de nem gondolja, hogy köztársasági elnök válna belőle – 

Magyar Péter miniszterelnök július 4-én nyújtotta be a kormány nevében az Alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatot, aminek legfőbb elemei a képviselők háromciklusos (12 éves) időkorlátjának és az Alkotmánybíróság tagjainál a maximum hetvenéves életkori határ bevezetése, Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrejötte.

Az alig ötnapos társadalmi egyeztetés után ma tárgyalandó 17. Alaptörvény-módosítás szükségességét korábban úgy indokolta az új kormány, hogy „az Alaptörvény a hatálybalépése óta eltelt több mint tizennégy év során nem tudta betölteni az alkotmányok legfontosabb rendeltetését. Az Alaptörvény a nemzeti egység szimbóluma helyett a közjogi és politikai megosztottság jelképévé vált.”

Ezért – fűzték hozzá – átfogó cél, hogy Magyarország újra alkotmányos demokrácia legyen „új, a jogállamiság értékeit híven tükröző és ténylegesen garantáló alkotmánnyal”.  Ennek érdekében egy minden magyar embert megszólító alkotmányozási folyamat megkezdését ígérték azzal a kitétellel, hogy a tizenhetedik javaslatcsomagot előbbre veszik, 

Nyitókép: Magyar Péter és Sulyok Tamás. (MTI/Koszticsák Szilárd)