Orbán Viktorra szabták a szabályt: a Tisza ott folytatja, ahol a Fidesz abbahagyta

„Az Alaptörvény-módosítás nyolcéves korlátozása csak a miniszterelnöki megbízatásra vonatkozik, de azt már nem tiltja, hogy a nyolc év miniszterelnökösködés után az érintett köztársasági elnök lehessen. Magyar Péter eddig nem zárta ki, ha úgy alakulna a helyzet, akkor a miniszterelnöki székből mondjuk öt év múlva átülne a köztársasági elnöki székbe. Ebben az esetben kérdéses, hogy az ország eddigi legfontosabb vezetőjeként beérné-e egy jóval kisebb hatalommal járó államfői tisztséggel vagy pedig egy megnövelt köztársasági elnöki tisztséget szeretne magának, amihez viszont megint módosítani kellene majd az Alaptörvényt (vagy éppen az új alkotmányt, ha az alkotmányozási folyamat addigra lezajlik). De akkor úgy illene, hogy a nép válassza meg a megnövelt hatáskörű államfőt, már csak azért is, mert ebben az esetben átmegyünk egy félelnöki/elnöki rendszerbe, amelyik a közjogi rendszerünkbe számos változást generálna: számos miniszterelnöki hatáskör az államfőhöz kerülne át, ebben az esetben viszont számos jogszabályt is meg kellene változtatni.

Ha meg Orbán Viktor mégsem kíván majd lemondani a miniszterelnöki tisztség visszaszerzéséről, akkor a Fidesznek kétharmados választási győzelemre kell hajtania, hogy majd 2030-ban eltöröljék az Alaptörvény 16. módosítását és így ő újra miniszterelnök legyen.

Magyar Péter ezt persze nem hagyja.

Parlamenti beszédei részben azért ennyire karcosak és személyeskedők, hogy a Fidesz minél több szavazót veszítsen, és esélye se legyen arra, hogy ismét kétharmados, de akár egyszerű többséggel kormányra kerüljön. Lehet, hogy politikai rendszerváltás zajlik, de a viták elkeseredettségében nincs változás. Sőt: egyelőre még az előző tizenhat évnél is rettenetesebb az Országgyűlés légköre.

Tényleg ez kell? A politikus szereti a tömegek tapsát, de a hosszú távú következményeket is át kellene gondolni a közjó érdekében.”

Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP