A változás leginkább a 40-59 éves férfiak körében jelentős.
Számottevően csökkentek a dohányzással összefügésbe hozható daganatok hazai előfordulási és halálozási mutatói a középkorú lakosság körében 2011 és 2023 között – derült ki a HUN-CANCER EPI kutatási programból, amelyet kedden ismertettek sajtótájékoztatón Budapesten.
A szakemberek szerint a mutatók javulása a dohányzás elleni intézkedések hatására változhatott, különösen a zárt térben történő dohányzás teljes körű tiltása miatt, ami nagyban hozzájárult a passzív dohányzás okozta ártalom csökkentéséhez is.
Ezt is ajánljuk a témában
Jövő év januárjától lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás; munkahelyen, éttermekben és kocsmákban csak szabad levegőn, illetve a bejárat előtt lehet rágyújtani. Nem jelölhető ki dohányzóhely ezután a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, valamint a vonatokon sem, így megszűnnek a dohányzókocsik.
Kiss Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft. adatkutatási vezetője kiemelte: a változás leginkább a 40-59 éves férfiak körében jelentős; itt 2011 és 2023 között a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok előfordulása több mint 60 százalékkal csökkent.
Korcsoportos bontásban: a vizsgált időszakban a 40-49 éves férfiaknál a dohányzással összefüggő daganatok előfordulási rátája százezer főre vetítve 96,5-ről 39-re csökkent, az 50-59 évesek körében pedig 505,6-ről 194,3-ra esett vissza. A nőknél ugyancsak jelentős, 50-60 százalékos a visszaesés – ismertette.
A szakember megjegyezte, hogy az adatokból kitűnik: markáns eredményt hoztak az elmúlt húsz év dohányzásellenes intézkedései. Hozzátette: a dohányzással összefüggő daganatok – a tüdő-, a gége-, a szájüregi, a garat- és nyelőcsődaganatok – a teljes rákos megbetegedések mintegy 30 százalékát tették ki.
Kiss Zoltán szerint a célzott dohányzásellenes intézkedések hatása népességszinten is mérhető, és a rendelkezésre álló egészségügyi adatok megfelelő elemzésével a beavatkozási pontok is »láthatóvá válnak«.
Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy a daganatok kialakulásáért – az egyéb rizikófaktorok közül – közel 20 százalékban a dohányzás felelős.
Ezt is ajánljuk a témában
A Lázár János-féle, dohányzás hosszú távú betiltásáról szóló javaslatról kérdezte az Azonnali Orbán Viktort.
Kiemelte, a legfőbb rizikót jelentő dohányzás visszaszorítására politikai ciklusokon átívelő korlátozások és törekvések léptek életbe. Ide sorolta a nemdohányzók védelméről szóló 1999-es törvényt, a dohánytermékek reklámozásának 2003-ban életbe lépett tilalmát, a dohányzás teljes tiltását beltéren (2012-től), valamint a dohánytermékek árusítására vonatkozó 2013-as szabályozást.
Mint mondta, a tüdőrák még mindig nagy egészségterhet jelent, és továbbra is a megelőzésre és a korai diagnózisra kell helyezni a hangsúlyt.
Bogos Krisztina jelezte, szigorúbb szabályozásra lenne szükség a hevített és »alternatív« dohánytermékek esetében. A rászokást kell megelőzni – hangsúlyozta a szakember.
(MTI)
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
A kormányzat határozott szakpolitikai elköteleződést vállal a dohányzás és a nikotinos termékek használatának további visszaszorítása mellett.
„Egy nagyon korai stádiumú rosszindulatú daganatot” találtak az izraeli miniszterelnöknél.
Nagyon fontos előrelépést tettek a szegedi kutatók a rák elleni harcban: tanulmányuk átírhatja, amit hosszú ideig az immunterápiáról gondoltak.
Azt mindannyian tudjuk már, hogy a dohányzás növeli a rákos megbetegedések kockázatát, viszont hosszú távon ennél sokkal több negatív következménye is lehet.
Célkeresztben az úgymond egészségtelen élelmiszerek és egyes alkoholos italok is.
Az EKB elnöke arra is válaszolt, hogy a digitális euróra a polgárok megfigyelése miatt van-e szükség.
Donald Trump floridai otthona, a Mar-a-Lago-i rezidencia mintegy 10 kilométerre fekszik a repülőtértől.
De csak a magyar dicsekedett el vele.