Ötszázalékos áfa az egészséges élelmiszererekre: mikor lesz az ígéretből valóság?

A Tisza által beígért áfacsökkentés 150 milliárd forintos mínuszt jelentene a költségvetésnek.

Tovább küzd a „rasszizmus” ellen a szervezet.

Az Amnesty International szerint rasszizmus a helyi önazonosság védelme. Erről az „emberjogi civilszervezet” ír a közösségi oldalán. Szerintük a 2025-ben elfogadott, a helyi önazonosság védelméről szóló törvény és az azt alkalmazó önkormányzati rendeletek „rasszizmushoz vezetnek”, mert elsősorban a cigányokat és a szegény embereket akadályozzák meg a szabad költözésben és ingatlanvásárlásban. A szervezet szerint a Fidesz lehetővé tette az önkormányzatoknak, hogy „megfoghatatlan és önkényesen értelmezhető” helyi önazonosságra hivatkozva korlátozzák a beköltözést.
A szervezet szerint nagyjából 230 település hozott olyan szabályokat, amelyek TB-jogviszonyt, köztartozás-mentességet, a gyermek iskolába járását vagy a „közösségi együttélés szabályainak betartására való alkalmasságot” követelnek meg.
Az Amnesty szerint ezek a feltételek nyilvánvalóan a cigányok és a szegények ellen irányulnak.
A helyzetet „abszurd és kaotikus” jelzővel illetik, és azt állítják, hogy több település már visszavonta „rasszista rendeletét”, de még rengeteg diszkriminatív szabály van hatályban. Elküldték „kutatásukat” a kormánynak és a parlamentnek, javaslatokkal a változtatásra, és decemberben az Európai Bizottság figyelmét is felhívták az ügyre.
A 2025. évi XLVIII. törvény a helyi önazonosság védelméről alapjogi szintre emelte a helyi közösségek önazonossághoz való jogát. A jogszabály praktikus eszközöket ad a településeknek: a lakcímbejelentés feltételekhez kötését, betelepülési hozzájárulást vagy elővásárlási jogot, hogy megvédhessék közösségük karakterét, hagyományait és életminőségét a túlzott vagy nemkívánatos népességbővüléstől.
Sok kistelepülésen hosszú ideje valós probléma, hogy egyes térségekben ellenőrizetlen belső migráció zajlik: olyan csoportok költöznek be tömegesen, amelyek magas szociális terheket rónak a közösségre, növelik a közbiztonsági kockázatokat és megnehezítik az iskolai integrációt. A helyi lakosok – különösen a fiatal családok – gyakran kiszorulnak saját falujukból, vagy drasztikusan romló környezetben kell élniük. A törvény erre ad választ: a közösségnek joga van eldönteni, milyen feltételekkel fogad be új tagokat.
Az Amnesty által kifogásolt feltételek – aktív TB-jogviszony, köztartozás-mentesség, rendszeres iskoláztatás, közösségi együttélésre való alkalmasság – nem etnikai hovatartozásra vonatkoznak.
A jogszabály alapján aki dolgozik, fizeti a járulékait, nincs adóssága és gyermekeit rendesen iskoláztatja, annak nincs oka aggódni. Ezek a követelmények épp az integrációt és a társadalmi felelősségvállalást ösztönzik – nem a kirekesztést.
A szervezet évek óta következetesen azok ellen a magyar intézkedések ellen kampányol, amelyek a nemzeti szuverenitást vagy a közösségi kohéziót erősítik. Legyen szó a határvédelemről vagy most a falvak önvédelméről, mindig a „kirekesztés” és „diszkrimináció” vádjával állnak elő, miközben ritkán foglalkoznak azokkal a valós integrációs és közbiztonsági problémákkal, amelyek miatt a helyi közösségek védekezni kényszerülnek.
Nyitókép forrása: STEPHANE DE SAKUTIN / AFP
***