Május 12-ig megalakulhat az új Országgyűlés – ez a választások utáni menetrend

A választások után legkésőbb május 12-ig összeül az új Országgyűlés, amely az alakuló ülésen megkezdi munkáját, megválasztja tisztségviselőit, és dönt az új miniszterelnök személyéről, miközben a korábbi kabinet az új kormány megalakulásáig ügyvezetőként látja el feladatait – írta meg az Index.

A választásokat követően a köztársasági elnök legkésőbb május 12-ig hívja össze az új parlament alakuló ülését. Ezen a napon a képviselők leteszik az esküt, megválasztják a törvényhozás tisztségviselőit, és az államfő javaslatot tesz a miniszterelnök személyére is. A kormányfő megválasztásához a képviselők több mint felének támogatása szükséges.

A törvényi szabályozás értelmében a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazást követő 19. napon állapítja meg a választás országos listás eredményét, amely a mandátumkiosztás alapjául szolgál. Az igazságügyi miniszter rendelete szerint ez a határnap május 4-e.

Az Alaptörvény kimondja, hogy az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök a választást követő harminc napon belüli időpontra hívja össze. Ez azt jelenti, hogy az új összetételű parlamentnek legkésőbb május 12-ig meg kell alakulnia. Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülés napján kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart.

Az új parlament első ülésén a Nemzeti Választási Iroda elnöke ismerteti a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezését és lebonyolítását, ezt követően pedig a Nemzeti Választási Bizottság elnöke számol be a testület választási tevékenységéről. A mandátumvizsgáló bizottság javaslata alapján a képviselők igazolják megbízatásukat, majd esküt tesznek, amellyel hivatalosan is megkezdik munkájukat.

Ezt követően az Országgyűlés megválasztja elnökét, alelnökeit és jegyzőit. Elvileg már az alakuló ülésen létrejöhetnek az állandó bizottságok is, de erre későbbi ülésen is sor kerülhet, ahogyan az korábban 1998-ban, 2006-ban és 2018-ban is történt. Az alakuló ülésen meghozott személyi és szervezeti döntéseket, vagyis a tisztségviselők és a bizottsági rendszer kialakítását, a frakciók politikai megállapodása alapozza meg.

Az Alaptörvény rendelkezése szerint az előző kormány megbízatása az új Országgyűlés megalakulásával megszűnik. Ettől kezdve az új kabinet megalakulásáig, vagyis a miniszterek kinevezéséig, ügyvezető kormányként működik tovább. A korábbi kabinet tehát az újonnan felálló kormány hivatalba lépéséig ügyvezetőként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet pedig csak törvényi felhatalmazás alapján és halaszthatatlan esetben alkothat.

Hasonló szabályok vonatkoznak a korábbi miniszterelnökre is, aki az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként látja el feladatait. Ebben az időszakban már nem tehet javaslatot miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére, és rendeletet is csak törvényi felhatalmazás alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

Az alakuló ülés egyik legfontosabb napirendi pontja az új miniszterelnök megválasztása. A kormányfő személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot, az államfő indítványáról pedig nyílt szavazással döntenek a képviselők. A megválasztáshoz a képviselők több mint felének támogatása szükséges. A miniszterelnök megválasztásával hivatalba is lép.

Nyitókép: Pixabay

***