Jön a drágább piaci működés, vagy marad az állami modell?
Az elmúlt hónapokban két, egymástól jelentősen eltérő koncepció látott napvilágot az egészségüggyel kapcsolatban a Tisza Párt háza táján – emlékeztet az Ellenpont elemzése. Egyelőre csak a kérdőjeleket látni azzal kapcsolatban, hogy miként is szabná át az állami rendszert a következő kormány, és mik azok a tényleges ígéretek, amelyeket a választók majd számonkérhetnek az új kabineten.
A tavaly ősszel kiszivárgott, gazdasági konvergenciaprogramként elhíresült dokumentum – amelyet az Index tett közzé – a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer radikális átalakítását vetítette előre. Eszerint
az állami alapú modell helyét egy, kötelező magánbefizetésekre épülő rendszer venné át.
Ez azzal járhatna, hogy az egészségügyi ellátás egyre inkább piaci alapon működne, és a szolgáltatások jelentős része fizetőssé válna.
Az Ellenpont emlékeztet, hogy a dokumentum alapján
A bírálók szerint egy ilyen rendszerben az életmentő sürgősségi ellátáson túl számos szolgáltatás külön díjkötelessé válhatna, és a lakosság egy része kiegészítő biztosításokra szorulhatna.
Az elemzés arra is kitér, hogy a jelenlegi rendszer egyik alapelve a kockázatközösség:
a társadalombiztosítás nem piaci alapon, hanem a rászorultság szerint biztosít ellátást.
Ezzel szemben egy piaci logikájú modellben a díjak és a szolgáltatások szintje a kockázati tényezőkhöz igazodhat, ami különösen
helyzetét érintheti érzékenyen.
Ezt is ajánljuk a témában
A több száz oldalas „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” című tervezet szerint évente 1300 milliárd forint többletbevételt szednének be adó- és járulékemelésekkel.
A helyzetet a Tisza Párt környékér megjelent szakértői nyilatkozatok sem tisztázták. Rékassy Balázs, a párt egészségügyi tanácsadója egy megszólalásában a rendszer „modernizációját”
részben intézményi átalakításokkal, akár kórházbezárásokkal képzelte el.
Más, a párthoz köthető szereplők korábban szintén a kapacitások csökkentéséről beszéltek.
Ezzel párhuzamosan azonban a párt vezetése egy későbbi, hivatalosként bemutatott választási programjában egészen más hangsúlyokat fogalmazott meg. Magyar Péter nyilvános vállalásai szerint az állami egészségügy megerősítése állna a középpontban, ami az alábbi pilléreken nyugodna:
A két megközelítés közötti különbség tapintható: míg a kiszivárgott terv egy piaci alapú, részben fizetős rendszer irányába mutat, a későbbi program az állami egészségügy megerősítését és az ingyenes ellátás fenntartását hangsúlyozza. Magyar Péter többször is vitatta a korábbi értelmezéseket, és azt állította, hogy azok nem tükrözik a párt valós szándékait.
Az Ellenpont szerint a következő időszak egyik kulcskérdése az lehet, hogy a politikai ígéretek és a korábban megjelent tervek közül melyik válik irányadóvá.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterjelölt úgy látja, hogy a jelenlegi gyakorlat nem kellően átlátható, miközben sok esetben életmentő kezelésekről születnek döntések.
***
Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP
Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc példáját követi az új kormányfő?
Egyeztetés zajlott az Élvonal Alapítvány kuratóriumában, miután Magyar Péter miniszterelnök pénteken bejelentette: a kormány felbontja a Krausz Ferenc alapítványával kötött, 261,7 milliárd forintos szerződést.
Bódis Kriszta, a kormány és a Tisza Párt megértésében bízva előre is köszönöm!
Az uniós pénzekért pedig nagy árat fog fizetni Magyar Péter a szlovák szerző szerint.
Az új miniszterelnök szerint „kifosztotta Magyarországot” a volt kormányfő.
Egy meglehetősen „furcsa” felvételre hívta fel a figyelmet.
Magyar Péter megvon minden támogatást a Nobel-díjas Krausz Ferenc vezette kutató csoporttól és az eddigieket is visszaköveteli.
A La Croix szerint már csak néhány vezető ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását.
