Az Ukrajnának tett irreális ígéret mindenesetre teljesen lekerült a napirendről.
Nem lesz valóág abból a hiszterizáló retorikából, miszerint az USA ki fog vonulni a NATO-ból – jelentette ki az InfoRádióban Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézete Stratégiai Jövők Programjának vezetője utalva arra, hogy a hágai csúcstalálkozón megerősítették a washingtoni szerződés kollektív védelemről szóló ötödik cikkelyét.
A szakértő felidézte, a NATO-tagországok megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat, valamint megerősítették a kollektív védelem iránti szilárd elkötelezettségüket.
A 2035-ös céldátum valamivel hosszabb időtartamot jelent, mint azt az Egyesült Államok szerette volna; Washington szándéka szerint a védelmi kiadások növelése egy hétéves periódusban valósult volna meg, 2032-ig – mondta Demkó. Végül azonban tíz évről született kompromisszum, amelyen belül meghatározzák, hogy az egyes országoknak mit kell elérniük a NATO védelmi tervezési folyamatán belül, és annak megfelelően kell majd előrelépniük.
Ezt is ajánljuk a témában
A NATO-csúcson Ukrajna háttérbe szorult, Zelenszkij helyett Orbánon volt a reflektorfény. Az ukrán külügy gyűlöletkeltéssel vádolja a magyarokat, már a lengyelek sem támogatják az ukrán csatlakozást.
A feladatok, miként a világ is, folyamatosan változnak, és most valószínűleg bővülni is fognak – tette hozzá az NKE John Lukacs Intézete Stratégiai Jövők Programjának vezetője.
Ha egy ország renitensnek bizonyulna, akkor – Donald Trump tervei szerint – majd más téren próbálják ezt „megfizettetni” vele,
bár ennek sikerességével kapcsolatban Demkó Attilának vannak kételyei, hiszen a NATO-n belül a „szavakon és neheztelésen túl” nincs büntetés, így nem lehet rákényszeríteni senkit semmire, amit nem akar. Emlékeztetett, hogy Spanyolország eddig a kétszázalékos vállalását sem teljesítette, miközben vannak olyan NATO-tagállamok, melyek már az amerikai elnök által kívánt 3,5 százalékot is elérték.
Az öt százalék úgy áll majd össze, hogy 3,5 százalékot költenének kifejezetten védelmi célokra, 1,5 százalékot pedig a védelmi képességekhez kötődő kiadásokra. Természetesen minden tagállam szuverén döntése, hogy milyen eszközzel éri el azt a képességcélt, amit számára a NATO megjelölt.
Magyarán, ha kell egy harckocsi- vagy nehézdandár, az észak-atlanti szövetség abba nem szól bele, hogy adott ország amerikai Abramseket vagy német Leopardokat vásároljon – a lényeg az, hogy NATO-kompatibilis legyen. Demkó szerint teljesen érthető okokból Donald Trump nyilván azt szeretné, ha mindenki amerikai fegyvereket vásárolna, de még az egyik legközelebbi szövetségese, Lengyelország is Dél-Koreából fegyverkezik.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar kormányfő szerint Donald Trump a józan ész embere.
A szakértő szerint fontos és jogos kérdés, lesz-e elég fegyvergyártó kapacitás ahhoz, hogy a megemelkedett védelmi forrásokat el lehessen költeni. Mint elmondta, sok minden gyárt Európa, de sok mindent nem, amit így az Egyesült Államokból kell beszerezni. Viszont az amerikai hadiipar nem csak Európát, hanem a Távol- és a Közel-Keletet is ellátja, szerinte lehet, előbb fog Izraelnek légvédelmi rakétákat adni, mint egy európai NATO-szövetségesnek.
Demkó Attila megjegyezte azt is, az Egyesült Államok elsősorban a saját érdekei alapján jár el, de ez nem azt jelenti, hogy ignorálja a NATO-t, sőt, a most csúcson is kiállt a szövetség mellett. Az USA nem vonul ki a NATO-ból, legfeljebb csapakivonásokra fog sor kerülni az európai térségben – mondta a szakértő.
Arra a kérdésre, honnan lehet azt tudni, ha egy NATO-tagállamot támadás ér, mondjuk a balti végeken, akkor mindenki el fog indulni a támogatására, a programvezető azt válaszolta:
tudni nem lehet semmit, de azért sejteni lehet, és az oroszok helyében nem próbálnám ki egy balti államon egy konvencionális támadással, hogy a NATO reagál-e, különösen a hágai csúcs után.
Arra nincs szabály a NATO-ban, hogy milyen arányossággal kell reagálni egy támadásra, az kizárólag politikai döntés eredménye: összeül az Észak-Atlanti Tanács és megvitatja, hogy mi történjen. „Ha mondjuk orosz csapatok átlépik az észt határt, azon túl sokat nem lehet vitatkozni, de ha mondjuk a Balti-tengeren történik valami légi vagy tengeri összeütközés a két ország határa közelében, az már más helyzet. Az agresszió természetétől függ a reakció” – mondta a szakértő.
A kétnapos NATO-csúcs kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy az Ukrajnának korábban tett „irreális ígéret”, miszerint visszafordíthatatlan útja van a NATO-ba, teljesen lekerült a napirendről, de az Egyesült Államok tett egy engedményt az európai országoknak: az Ukrajnának adott támogatások elszámolhatók lesznek védelmi kiadásként a költségvetésben.
Fotó AFP/Vjacseszlav Prokofjev
Az eddig izolacionista és békepárti amerikai elnök a neokonokat megszégyenítő eltökéltséggel adott ki parancsot az amerikai bombázóknak Irán nyílt, közvetlen megtámadására. Rajcsányi Gellért írása.
A diplomáciai háttéregyeztetések folytatására utalnak a jelek.
Ursula von der Leyen az európai és az ázsiai vámközösségek közötti szövetséget javasolja.
Az Európai Bizottság elnöke az EU-csúcson azt mondta, továbbra is kísérnie kell Ukrajnát az uniós csatlakozás útján.
„Nem igaz, hogy Ukrajna valaha is igyekezett korlátozni a magyar kisebbség jogait” – áll a friss, Ukrajnából érkezett levélben.
Feltehetően a Karácsony Gergely által szombatra szervezett Pride volt látogatásának apropója.
„A következő szezon egyik legnagyobb sztárja lehet.”
A saját nemzetük véleményét ki nem kérő politikusok ne merjék sértegetni a magyar embereket – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
