MCC Budapest Summit: Az információk tömege nem egyenlő a tudással

Az oktatástechnológia lehetőségeiről és veszélyeiről beszélgettek a nemzetközi konferencia résztvevői.

A digitális eszközök nem pótolhatják a személyes figyelmet és a közös időt.
„A digitális világ rohamos terjedése új lehetőségeket és kihívásokat hoz a családok életébe” – hangzott el az MCC Budapest Summit panelbeszélgetésein, ahol hazai és nemzetközi szakértők elemezték a technológia és a mesterséges intelligencia (MI) családokra, gyermekekre és társadalmi kapcsolatokra gyakorolt hatásait.
A beszélgetések fókuszában a digitális eszközök által kínált előnyök és kockázatok, valamint a szülők, a technológiai cégek és a társadalom felelőssége állt.
Jared Hayden, az IFS Family First Tech Initiative elemzője szerint a technológiai vállalatok gyakran nem támogatják, hanem akadályozzák a szülők nevelési erőfeszítéseit. Például azzal, hogy nem fejlesztenek megfelelő szülői felügyeleti rendszereket, így a gyermekek könnyen ki vannak téve online zaklatásnak vagy elszigetelődésnek – hívta fel a figyelmet.
A szakértő szerint a cégeknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk a gyermekbarát digitális környezet megteremtéséért.
Ellie Lee, a University of Kent professzora a kontroll és a szabadság egyensúlyának fontosságát hangsúlyozta. szabályozás épp a gyermekek szabad társas érését akadályozhatja.
A szülőknek nagyobb bizalommal kell lenniük a gyermekeik iránt, és teret kell engedniük a szabad játék és kapcsolatteremtés lehetőségének. A technológia lehet támogató, de válhat ellenőrzés eszközévé is”
– mondta. Lee szerint a technológia támogathatja a nevelést, de vállhat ellenőrzés eszközévé is.
Pöltl Ákos, az MCC Ifjúságkutató Intézetének családvédelmi szakértője arra figyelmeztetett, hogy a túlzott képernyőhasználat – különösen kisgyermekkorban – negatívan befolyásolhatja a szülő-gyermek kapcsolatot.
„A digitális eszközök nem pótolhatják a személyes figyelmet és a közös időt” – hívta fel a figyelmet.
Ezek elengedhetetlenek az oxitocin termelődéséhez és az egészséges kötődés kialakulásához – emelte ki.
A mesterséges intelligencia társadalmi hatásai szintén kiemelt témák voltak a konferencián. Misa Djurković kutató a politikai manipuláció és megfigyelés veszélyeire hívta fel a figyelmet, példaként említve a romániai választásokon alkalmazott deepfake technológiákat. választások során alkalmazott deepfake technológiák is bizonyítanak.
A technológiai cégek egyre nagyobb hatalommal bírnak – gyakran nagyobbal, mint egyes államok –, miközben felelősségvállalásuk minimális”
– mondta.
Sam Kahn geopolitikai elemző szerint az MI nemcsak a hadviselést és a munkaerőpiacot alakítja át, hanem az emberi kapcsolatok alapjait is fenyegeti.
„Az érzelmi intelligencia, a spiritualitás és az emberi méltóság nem helyettesíthető algoritmusokkal” – hangsúlyozta.
Fishel Szlajen rabbi pozitív példaként említette az MI járványkezelésben való alkalmazását, ugyanakkor figyelmeztetett a cenzúra veszélyeire, különösen a konzervatív nézetek elnyomása kapcsán.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a technológiai fejlesztések felelős szabályozására és a gyermekvédelemre fókuszáló intézkedésekre van szükség.
A digitális korszak kihívásai nemcsak technikai, hanem kulturális és erkölcsi kérdéseket is felvetnek. A családbarát szemlélet megerősítése és az értékalapú együttműködés kulcsfontosságú a technológia és a család harmonikus együttéléséhez.
Ezt is ajánljuk a témában
Az oktatástechnológia lehetőségeiről és veszélyeiről beszélgettek a nemzetközi konferencia résztvevői.
***