Az esztergom-budapesti érsek kiemelte, amit a gyermekekért, az utánunk jövő nemzedékért teszünk, azt nem a remélt hála, a későbbi viszontszeretet érdekében tesszük, hanem azt az ajándékot adjuk tovább, amit mi is másoktól, végső soron magától Istentől kaptunk.
Az igazságosság és az irgalom feltételezik egymást, az igazságosság irgalmasság nélkül kegyetlenség, az irgalmasság pedig igazságosság nélkül gyengeség – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek pünkösdhétfőn Esztergomban.
A bíboros az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye közösségi napján tartott szentmisén homíliájában a Hegyi beszédet magyarázva rámutatott: az igazság és az irgalmasság párt alkotnak, szinte feltételezik, kiegészítik egymást.
Kifejtette: míg a régi filozófiában az igazságosság azt jelentette, hogy mindenkinek meg kell adni azt, ami jár neki, Jézus tanításának fényében ez azt is jelenti, hogy mindenünket Istennek kell adni. Semmink nincs ugyanis, amivel ne tartoznánk Istennek, hiszen tőle kaptuk az egész életünket, minden képességünket – fogalmazott.
Rámutatott arra:
az igazságossággal elválaszthatatlan egységet alkotó irgalmasság azt jelenti, hogy adunk, jót teszünk, megbocsátunk akkor is, ha ezt valaki »nem érdemli meg«.
Az irgalom tehát néha „ajándékozó szeretet”.
Kiemelte: ilyen ajándékozó szeretet kell ahhoz is, hogy „jövőnk legyen”, hiszen amit a gyermekekért, az utánunk jövő nemzedékért teszünk, azt nem a remélt hála, a későbbi viszontszeretet érdekében tesszük, hanem azt az ajándékot adjuk tovább, amit mi is másoktól, végső soron magától Istentől kaptunk.
Erdő Péter szavai szerint az irgalmasság az is jelenti, hogy megbocsátunk akkor is, amikor nem kérnek tőlünk bocsánatot.
A szentmise után Erdő Péter az egyházmegye közösségi napján tartott beszélgetésen azt mondta:
a keresztény ember a remény embere, mert »amiben hiszünk, az a reményünk« is.
A még Ferenc pápa által megnyitott, jövő vízkeresztig tartó szentévről szólva kiemelte: a szentév mottója a „remény zarándokai”, de itt nem a hétköznapi reményről van szó, hanem a keresztény ember életének értelmet adó reményről.
A keresztény ember azért a remény embere, mert hisz az evangéliumban, az evangélium pedig az az örömhír, hogy Krisztus föltámadt, és mi is föltámadhatunk, ha Krisztushoz csatlakozunk – fogalmazott Erdő Péter, hozzátéve, hogy ez a remény sajátos keresztény életszemléletet jelent.
Ahogy Erdő Péter kifejtette: a hanyatló római kultúra idején az emberek azt mondták, holnap úgyis meghalunk, vége mindennek, ezért élvezni kell az életet. Ez az életszemlélet ma talán még jellemzőbb, sokan vallják, hogy mivel hosszú távon semminek nincs értelme, egyetlen célja van az életünknek, hogy „most jól érezzük magunkat”. A hívő ember számára azonban az örök élet hosszú távú célt és reményt ad – hangsúlyozta a bíboros.
Erdő Péter a szentév és a zarándoklatok kapcsolatáról szólva kitért arra: a keresztény ember számára a zarándoklat jó alkalom ennek a reménynek a megélésére.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A Tisza Párt elnöke kétharmados felhatalmazásról és az Alaptörvény módosításáról is beszélt hallgatósága előtt.
A Fidelitas minden jóérzésű ember nevében azt követeli, hogy Cseh lépjen vissza és távozzon a közéletből.
„Magyarország nem lesz ukrán gyarmat. Zelenszkij itt nem parancsol!” – jelentette ki a miniszterelnök.
„Most vasárnap mutassuk meg Zelenszkij elnöknek, hogy Magyarországot nem lehet zsarolni, és nem érdemes fenyegetni” – így hívott minél többeket a Békemenetre a miniszterlnök.
Recep Tayyip Erdogan török elnök azt is elárulta, mi a legfontosabb országa számára ebben a konfliktushelyzetben.
A miniszterelnök nőnapi jókívánságot osztott meg közösségi oldalán.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
