Döbbenetes módon szedték szét a liberálisok Orbán Viktort korszakalkotó lépései miatt

„Nem kell megijedni, hogy Magyarország még egyedül van a saját álláspontjával, mert pontosan ez volt a migrációnál is. Eltelt néhány év és mindenki azt mondja, amit mi és ez így lesz az ukrán-ügyben is” – minderről Orbán Viktor kormányfő beszélt 2025. június 27-i rádióinterjújában. 

A Mandiner most visszautazott több mint 10 évet az időben, és a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük, miket írtak és nyilatkoztak a baloldali és liberális vezetők a 2015-ös migrációs válság idején a kormányfőről, és Magyarországról. Mivel olyan mennyiségű nyilatkozat és elemzés jelent meg azokban a hónapokban, amit nem lehet egyetlen cikkbe tömöríteni, így most csak a főbb csomópontokat mutatjuk be. 

Mészárlás Párizsban

2015. január 7-én fegyveresek támadtak a francia Charlie Hebdo szatirikus magazin párizsi szerkesztőségére, a muzulmán szélsőségesek 12 emberrel végeztek. Orbán Viktor két nappal később már arról beszélt, jelen formájában rossznak tartja az európai bevándorláspolitikát, de – hangsúlyozta – „nem ízléses dolog ma az ész hangján beszélni, amikor még a lélek van megrendülve”. Január 11-én pedig többek között ezt nyilatkozta a kormányfő Párizsban: a bevándorlásról és az azzal összefüggő kulturális kérdésekről az eddigieknél sokkal nyíltabban, őszintébben, teljes egyenességgel kell beszélni. Azt is kijelentette, hogy abban reménykedik, a mostani események higgadt, nyugodt elemzése abba az irányba viszi majd el az európai vezetőket és Brüsszelt is, hogy egy szigorú, a bevándorlást korlátozni akaró politika nyerjen polgárjogot Európában.

Teljes pályás letámadás indult

A miniszterelnök ellen azonnal elindult a teljes pályás letámadás mind Magyarországon, mind nyugaton. Január 12-én a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület megalapozatlannak, felelős állami vezetőhöz méltatlannak nevezte Orbán Viktor a bevándorlókkal kapcsolatos állásfoglalását. Ugyanezen a napon az akkori amerikai ügyvivő André Goodfriend is beindult. „Ebéd közben, más dolgok mellett, Szent István azon intelmeiről beszélgettünk, amik a sokszínűség előnyeiről szólnak” – írta közösségi oldalán az Orbán-kormánnyal meglehetősen ellenséges viszonyt ápoló diplomata. 

A francia, német, és angol sajtó leginkább csak idézte a miniszterelnök szavait, esetleg néhány jelzővel tette nyilvánvalóvá kritikus hozzáállását. Az EuObserver brüsszeli kiadása az idézeteket a címmel helyezi keretbe: "Orbán démonizálja a bevándorlókat". A lap azt írja: „Orbán arra használta fel a nemzetközi szolidaritási eseményt, hogy még erősebbet üthessen a bevándorlókon.” A lap szerint a magyar miniszterelnök az afrikai, és arab bevándorlással azonosította a merényletet. „Orbán szavai abban a helyzetben hangzottak el, amikor a Charlie Hebdo-merényletek amúgy is erősítik a szélsőjobbos pártokat, és mozgalmakat” – írta a lap, megjegyezve, hogy Magyarország arról ismert, hogy Európában a negyedik legrosszabb a sajtószabadság helyzete a World Press Freedom listáján.

A német Der Tagesspiegel a kulcsmondatokhoz szintén csak annyit tesz hozzá, hogy Orbán „szidalmazza” a bevándorlókat, miközben részt vesz a szolidaritási menetben. A lap megjegyzi, hogy Magyarországra valójában nem érkezik jelentős tömegű bevándorló, ugyanakkor közismert, hogy magyarok jelentős számban vándorolnak ki más országokba dolgozni. A fenti hírt az osztrák Der Standard is hasonlóképpen közölte. A Bloomberg az idézetek után szintén azt tartja említésre érdemesnek, hogy

Olvasóit pedig „azzal helyezte képbe”, hogy emlékeztet a civil szervezetek elleni támadásokra, a sajtószabadság szűkülését detektáló felmérésekre, és a romák magyarországi kiszolgáltatottságára.

Konzultáció a bevándorlásról

A Charlie Hebdo merénylet után a migráció körüli viták némileg lecsendesedtek, de pár héten belül ismét felizzottak, mivel Magyarországra is folyamatosan érkeztek az illegális bevándorlók, miközben az unió gyakorlatilag nem tett semmit. 2015. április 24-én Orbán Viktor jóváhagyta a bevándorlókkal kapcsolatos nemzeti konzultáció kérdéseit.

Május 6-án egy külföldi szereplő a bevándorlásról szóló „nemzeti konzultáció” leállítására szólította fel a magyar kormányt az Európai Szakszervezeti Szövetség. Nyilatkozatuk szerint a kérdőív „a migráció és a terrorizmus közvetlen összekapcsolásával perverz kísérletet tesz a migránsok kriminalizálására és a populizmus szítására”, ami „ellentétes az EU alapszerződéseiben rögzített európai értékekkel”.

A bevándorlási nemzeti konzultáció 2015. májusában az Európai Parlamentben is vitatéma volt. Frans Timmermans, aki akkori alapjogi biztos volt menekültügyi konzultációról azt mondta, minden társadalmi egyeztetés hasznos, ha nem félrevezető már maga a kérdések felvetése is. Bevándorlást összemosni a terrorizmussal, úgy tüntetni fel bevándorlókat, mint akik munkahelyeket veszélyeztetnek, „rosszhiszemű és hibás”.

A vitában Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője azt mondta, hogy Orbán Viktor továbbra is provokatív kijelentéseket tesz. A belga politikus a bevándorlási kérdőívvel, illetve a halálbüntetéssel kapcsolatos témák említésén túl egyebek közt Putyin-barát külpolitikával is vádolta a magyar kormányfőt. A bevándorlást illetően emlékeztetett arra, hogy 1956-ban Nyugaton nagy szeretettel fogadták be a magyar menekülteket.

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője az EP-vitában összetépett egy papírlapot, amelyről azt mondta, hogy a bevándorlással kapcsolatos nemzeti konzultációs kérdőív. Ujhelyi úgy fogalmazott, hogy a konzultáció valójában „goebbelsi tudatmódosítás” eszköze. Jávor Benedek, a PM zöldpárti EP-képviselője arról beszélt, hogy Orbán Viktor egyre inkább hasonul a Jobbikhoz, amelynek a vitorlájából a hivatalos magyarázat szerint ki akarja fogni a szelet. (Végül a Párbeszéd fogott össze a Jobbikkal a 2019 óta megtartott magyarországi választásokon – a szerk.). 

Nekiment a baloldal a határok lezárásának

A migrációs helyzet május végétől kezdett igazán felpörögni, mivel akkor már Budapesten is egyre több helyen jelentek meg az illegális bevándorlók. Martin Schultz, az Európai Parlament szociálemokrata elnöke júniusban jelentett ki: „Akik azt mondják, hogy a migráció olyan probléma, amely megoldható a határok lezárásával, nem mondanak igazat.” 

2015 első negyedévében egyébként 185 ezer menedékkérő érkezett Európába, ami 86 százalékkal magasabb szám, mint 2014 azonos időszakában volt.  A 2015 áprilisi, több mint 800 emberéletet követelő hajókatasztrófa után az EU állam- és kormányfői összeültek, és valamennyi tagállam hangsúlyozta elkötelezettségét egy közös, szolidaritáson alapuló megoldás megtalálásában. 

A kötelező kvóta bevezetése azonban sok tagállam – így hazánk részéről is – olyan ellenállást váltott ki, hogy megvalósítása lényegében lehetetlennek tűnik. Míg egyes tagállamok azért utasítják el, mert irreálisan nagy terhet jelentene számukra, addig Olaszország, amelynek megsegítésére irányult a javaslat, a szétosztandó menekültek alacsony száma miatt volt elégedetlen. A kötelező kvótáról szóló vita egyébként napjainkig meghatározó törésvonal az Európai Unióban.  

A kormány június 17-én hozta meg azt a döntését, amelyben „elrendeli a magyar–szerb határszakaszon a zöldhatár átjárhatóságának megszüntetése érdekében körülbelül 175 km hosszúságban 4 m magasságú, határőrizeti célú ideiglenes kerítés létesítésének előkészítését.”

2015 nyarát teljes mértékben a migrációs válság határozta meg. A szinte végtelen számú cikket lehetetlen lenne idézni, ezért most csak párat mutatok be. Magyarországnak meg kell védenie a schengeni külső határt - mondta a német szövetségi belügyminiszter az ideiglenes műszaki határzárral kapcsolatban a Frankfurter Allgemeine Zeitungban július 18-án megjelent interjúban. Thomas de Maiziere a magyarországi ideiglenes műszaki határzár építésével kapcsolatban feltett kérdésre, miszerint elődként képzeli-e el Európát, azt mondta, hogy „természetesen nem", és német politikusként alapvetően erős fenntartásai vannak a kerítésekkel kapcsolatban. Magyarország azonban olyan állam, amelynek schengeni külső határa van, „és ám mi azt igényeljük, hogy az ilyen országok biztosítsák külső határukat” - mondta a német belügyminiszter. „Ezenfelül Magyarországra súlyos teher nehezedik, az utóbbi hónapokban ott tízezrével vettek fel és regisztráltak menedékkérőket" - mondta Thomas de Maiziere. 

Július 19-én szintén a Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írta, hogy az európai menekültügyi politikáról folytatott vitával ismét megjelent az a Kelet-Nyugat konfliktus, amely már az Európai Unió bővítésének folyamatát is kísérte. A Nyugat azt mondja, hogy a Kelet még nem eléggé fejlett, ezért meg kell nevelni, hogy fel tudjon kapaszkodni a multikulturális idők magaslataira. 

Arról azonban a Nyugat nem vesz tudomást, hogy olyan országokról van szó, amelyekben az idegen uralom vagy a szisztematikus oroszosítás miatt Nyugaton ismeretlen félelmek keletkeztek. A Nyugatnak nincs alapja a fennhéjázó, dölyfös viszonyulásra. 

Ez nagyon nem tetszett a főáramű sajtónak

Augusztus 4-én Ásotthalomnál elkezdték a határzáró kerítés építését, és a munka elvégzésére szánt időt a miniszterelnök utasítására négy hónapról egy hónapra rövidítették.

Augusztus 5-én a lengyel Gazeta Wyborcza azt írta, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának budapesti irodája emlékeztet arra, hogy Magyarországot is kötelezi a nemzetközi jog, az emberi jogok, így a menedékkérés jogának tiszteletben tartása. A magyar kormány azonban süket ezekre a felszólításokra, a menekülők nem kapnak segítséget, együtt érző magyarok adnak nekik támogatást, élelmet. Az olasz Il Giornale di Brescia Sandro Gozi, az olasz kormány európai uniós ügyekért felelős államtitkárát idézte: „Azt hiszem, hogy aki Budapesten kormányoz, ellentétes irányba halad az olasz kormány által vallott értékekkel. Újabb falak emelése csak megosztottabb Európához vezet, amelyben a demagógiával üzérkedők kerekednek felül. Európának arra van szüksége, hogy visszataláljon egyik alapvető értékéhez, a szolidaritáshoz.” 

Augusztus 6-án a Reuters ezt írta: Bár Magyarország a migránsok többsége számára csak tranzitország, és nem végállomás, az egyre több érkező megviseli és polarizálja a közép-európai országot, illetve táplálja a rasszizmust. Augusztus 7-én a The Wall Street Journal azt közölte, Magyarország megszigorította a menedéknyújtás szabályait, hogy megfékezze a 80 százalékban Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkező migránsok tömeges beáramlását. 

Augusztus 19-én egy érdekes kis rövidhír jelent meg a Reutersen. A macedóniai Gyevgyelijában szíriai, afgán és iraki menekültek százai zsúfolják fel magukat az állomásról induló vonatokra, amelyeken Szerbiába, majd Magyarországra juthatnak. Sokan abban bíznak, hogy ott munkára és biztonságra lelnek. Ez a hír annak fényében volt furcsa, hogy korábban Orbán Viktor bevándorlást érintő kijelentései kapcsán az volt az egyik legfőbb ellenérv, hogy nem akar egyetlen migráns sem Magyarországon maradni. A Reuters azonban pontosan ennek az ellenkezőjét állította. 

A migráció nem egy-egy EU-tagország, hanem Európa közös ügye - hangsúlyozta szintén augusztus 19-én az Európai Bizottság szóvivője, elutasítóan reagálva arra, hogy Ausztria jelezte: az Európai Bírósághoz fordul, ha az uniós hatóságok két hónapon belül nem kezdeményezik a menekültek regisztrálására vonatkozó jelenlegi szabályok módosítását. A szóvivő közölte, az Európai Bizottság jövőre!!! kívánja áttekinteni annak az úgynevezett dublini szabályozásnak a tapasztalatait, amelynek értelmében minden menedékkérő ügyét abban az uniós tagországban kell elbírálni, ahol a menekült először lépett az unió területére. 

Thomas de Maiziere német belügyminiszter augusztus 23-án a ZDF televíziónak azt mondta, „minden menedékkérőt vagy menekültet megillet a megfelelő elhelyezés és a méltányos eljárás joga, függetlenül attól, hogy később maradhatnak-e nálunk, és aki ebben akadályozza a hatóságokat, az kiírja magát a demokraták közmegegyezéséből”. 

Augusztus 24-én a Süddeutsche Zeitung azt írta,

Augusztus 26-án Joachim Gaucknémet államfő kijelentette, hogy Németország a jelenleginél sokkal nagyobb menekülthullámokkal is megküzdött már, és az újabb menekültválsággal is meg tud birkózni. 

Augusztus 27-én a The Guardian arról írt, hogy, tisztában voltak vele, hogy a kerítés könnyen Orbán Viktor újabb bukott projektjévé válhat, ezért a határ mentén szolgálatot teljesítő rendőrök arrébb zavarták az újságírókat. Ma az a dolgom, hogy maguk elmenjenek” – mondta egyikük. 

Augusztus 30-án Laurent Fabius francia külügyminiszter élesen bírálta a magyar kormány intézkedéseit a határvédelem kapcsán. Fabius - mint mondta - az európai értékekkel összeegyeztethetetlennek tartja a kerítésépítést. 

Franciaország és Németország egyetért a menekültek európai uniós befogadására szolgáló kötelező kvóták alapelvében - jelentette be Angela Merkel német kancellár, miután beszélt a francia elnökkel szeptember 3-án. „A tehermegosztás érdekében kötelező kvótákra van szükség az Európai Unión belül. Ez a szolidaritás elve” - hangsúlyozta Angela Merkel. 

Szeptember 10-én Michael Roth, Németország szociáldemokrata külügyi államminisztere a Figyelőnek adott interjújában visszautasította és cinikusnak nevezte a magyar kormány részéről Németországot érő kritikákat. Szerinte a dublini rendszer maradéktalan betartásánál fontosabbak a humanitárius szempontok, de ettől még elvárják, hogy az unió határországai regisztrálják a menekülteket.

Szeptember 12-én a szociáldemokrata Werner Faymann akkori osztrák kancellár a Spiegelnek adott interjújában lényegében a náci Németország faji politikájához hasonlította azt, ahogyan az Orbán-kormány a menekültkérdést kezelte: „Orbán felelőtlenül cselekszik, amikor mindenkit gazdasági menekültnek nyilvánít", és "tudatosan az elrettentés politikáját alkalmazza. … Menekülteket úgy vonatra tenni, hogy azt hiszik, teljesen máshova mennek, kontinensünk történelmének legsötétebb fejezeteit idézi. … Elfogadhatatlan, hogy az emberi jogok a vallás alapján oszlanak meg.”

Szeptember 17-én Zoran Milanović horvát kormányfő a röszkei összecsapások kapcsán azt nyilatkozta, hogy a budapesti kormány politikája, a kerítések építése veszélyes és kegyetlen. Matteo Renzi olasz miniszterelnök pedig kijelentette, hogy Európa a falak ledöntésére, nem pedig emelésére született.

Komoly fordulópontot hozott a szeptember 24-i uniós csúcs, ahol heves és hosszú vita után több ponton Orbán Viktor elképzelései érvényesültek. Az EU pénzügyi segítséget ad Törökországnak, Libanonnak és Jordániának, ahol több mint négy millió szíriai menekült él, valamint támogatja a nyugat-balkáni országokat a válság kezelében. Több pénzt kapnak az ENSZ segítő szervezetei, és az EU megduplázta a menekültkérdésre fordítandó saját alapját is. 

Szeptember 30-án Collen Bell, az USA akkori budapesti nagyköveteazt nyilatkozta, „megértjük, hogy Magyarországnak szuverén államként joga van megvédeni a határait. Mi azt támogatjuk, hogy az Európai Unió és benne Magyarország átfogó és egységes szemléletmódot alakítson ki erre a rendkívül nehéz helyzetre. Megértjük, hogy Magyarország nehéz helyzetben van, miközben megpróbál megfelelni az Európai Unió elvárásainak és a dublini rendelettel összhangban tevékenykedni. 

Összegzésképpen érdemes leszögezni, míg a 2015-16-os migrációs válság idején „hitvita” zajlott, mára megváltozott a politikai közbeszéd. Mostanra jutott el a helyzet arra szintre, hogy Nyugat-Európában a középosztály és a felső középosztály számára is látható, mindennapi valóság lett a tömeges bevándorlás, így már a mainstream politika is kénytelen foglalkozni a problémával. Az eltérő valóságok miatt Európa keleti és nyugati részében a migrációról szóló diskurzus természete is egészen más. Az utóbbi jól bizonyította a 2015-ben kialakult helyzet. Orbán Viktor kormányfő akkori álláspontja bár szinte egyedüli volt az EU-ban, mégis mára nagyrészt elfogadott lett. 

A 10 évvel ezelőtti migrációs válsággal a Mandiner a következő hetekben több cikkben, elemzésben is foglalkozik majd. 

Nyitókép: MTI/Mohai Balázs