Egymás után lépnek vissza a törpepártok Magyar Péter javára.
Egyre több, korábban önálló politikai szereplőként alig mérhető párt lép vissza Magyar Péter javára, a Momentum és a Mindenki Magyarországa Néppárt (MMN) döntése, hogy nem indulnak önállóan a 2026-os országgyűlési választásokon, komoly politikai átrendeződést jelez – még ha a szavazatok számában ez nem is mutatkozik meg azonnal – írta cikkében a Magyar Nemzet.
Elemzők szerint például Márki-Zay Péter visszalépése inkább politikai gesztus, semmint jelentős választói erő átcsoportosítása. Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet szakértője úgy látja, az MMN eleve nem tudott gyökeret verni a politikai közéletben.
Márki-Zay 2022-es szereplése – Gyurcsány Ferenc támogatásával – teljes kudarccal zárult, így a mostani bejelentés inkább csak a végjáték lezárása.
A Momentummal kapcsolatban Erdélyi a lapnak kiemelte: a párt már megalakulása óta inkább egy „politikai ígéret”, amely azonban saját arculat és identitás nélkül maradt. A párt döntése, hogy 2026-ban nem indul, jól illeszkedik abba a folyamatba, amely során a politikai ellenzék egy része egyre inkább Magyar Péter mögé sorakozik fel.
A Tisza Párt és a Momentum között ideológiai különbségek alig vannak – mindkét formáció EU-párti, támogatja Ukrajnát, és nyitott a globalista irányokra.
A Magyar Nemzet kifejti: a visszalépések leginkább a liberális szavazók újraelosztását segíthetik elő. Erdélyi szerint ez a szavazói kör elsősorban nagyvárosi, koncentrált jelenléttel, és könnyen megszólítható a Tisza Párt által. A közös ideológiai alap – például a migráció, háború és föderalizmus kérdésében – szintén megkönnyíti az átszavazást.
Az elemző szerint nem kizárt, hogy a DK, MSZP és Párbeszéd is egy nagyobb együttműködésre készülnek. Dobrev Klára új vezetői szerepe lehetővé teheti az egyeztetéseket, különösen, ha a Tisza bizonyos körzetekben nem állít jelöltet – ezzel jelezve az együttműködés szándékát.
Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője azonban másként látja a helyzetet. Szerinte a Momentum egy még mindig létező parlamenti párt, amely a jelenlegi lépésével idő előtt adta fel a küzdelmet.
Véleménye szerint a visszalépés inkább a liberális oldal gyengeségét és meghátrálását mutatja, semmint stratégiai előrelátást.
Arra a felvetésre, hogy a DK mennyire boríthatja a kétpólusos felállást, illetve miként maradhat versenyben, a volt liberális politikus azt mondta, Dobrevéknek egy esélye van, ha egy baloldali blokkban képzelik el magukat, az MSZP, a Párbeszéd és egyéb helyi közösségek befogadásával, de erre egyelőre nem lát esélyt.
Nyitókép: Momentum Mozgalom weboldala
***
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Hódmezővásárhely polgármestere az Indexnek adott interjúban arról is beszélt, hogy semmi értelme a polgármesterek ciklusát korlátozni.
Alig néhány napon belül derült ki, hogy a kabinet kivezeti a kamatstopot, megszünteti az üzemanyagok védett árát, és átalakítja a vállalkozók fix, kedvezményes hitelét. A spórolás jegyében született döntések további intézkedéseket is elővetíthetnek a következő hónapokra.
„Nem fogadhatjuk el, hogy mostantól a Fidesz és a Mi Hazánk a Tisza egyetlen ellenzéke.”
Ukrajna, Kína és a következő hétéves költségvetés előkészítése volt az uniós csúcstalálkozó napirendjén. Első alkalommal vett részt az új magyar miniszterelnök. Kohán Mátyás írása.
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
Több településen is választásokat tartottak, hol polgármestert, hol képviselőt választottak a lakosok.
Az elmúlt hetekben Ukrajna fokozta a nyomást a Krím-félszigeten.
