A Katonai Bizottság ülésein a vezérkari főnök nem képviselhet mást, csak az őt delegáló kormány álláspontját.
Ahogy korábban a Mandiner is beszámolt róla, Ruszin-Szendi Romolusznak többek között azért kellett távoznia vezérkarfőnöki posztjáról, mert a NATO vezérkari főnöki ülésein több alkalommal is a magyar kormányétól eltérő, ukránbarát álláspontot képviselt, és később a Honvédelmi Minisztérium vizsgálatából az is kiderült, hogy hamis jelentéseket készített az ott elhangzottakról, olyan elemeket is feljegyezve, amik igazából el sem hagyták a száját.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Index értesülései szerint a Honvédelmi Minisztérium átfogó vizsgálatot folytatott Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök NATO-üléseken tanúsított magatartásával kapcsolatban.
Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, korábbi védelempolitikai helyettes-államtitkár, aki Ruszin-Szendi Romulusz vezérkarfőnöksége alatt Magyarország NATO képviseletének védelmi tanácsadója volt, kérdésünkre elmondta, hogyan néz ki egy ilyen ülés a NATO-ban, és kiemelte,
a vezérkari főnök nem képviselhet mást, csak az őt delegáló kormány álláspontját.
Siklósi szerint a szóban forgó ülések feltehetően a Katonai Bizottság vezérkari főnöki szintű ülései lehettek, amelyekről előzetesen elküldik a napirendi pontokat a résztvevő országok kormányainak, amelyeknek lehetőségük van felkészülni és megfogalmazni egy saját nemzeti álláspontot. Ezt az álláspontot egy úgynevezett mandátumba rögzítik, amit a vezérkari főnök magával visz az ülésre, és az abban foglaltakat képviseli.
„Természetesen nem kell szó szerint felolvasni a mandátumot, de a felszólalás tartalma meg kell, hogy egyezzen az abban foglaltakkal”
– hangsúlyozta a szakértő.
Hozzátette, előfordulhat, hogy egy tisztviselő saját álláspontja nem egyezik meg a kormánya által képviselt állásponttal, ahogy az is, hogy a tárgyalás többi résztvevője ellenkező álláspontot képvisel, és ezért konfliktusos kiállni egy álláspont mellett, de ez nem változtat azon, hogy csak a kormány álláspontját képviselheti, így a vezérkari főnök is köteles a leírtakat képviselni, és nem bújhat ki a feladata alól.
„Ha valaki elfogadta a vezérkari főnöki pozíciót, és az azzal járó összes előnyt, a fizetéstől a hatalomig mindent, akkor el kell fogadnia az azzal járó kellemetlenebb feladatokat is”
– jegyezte meg határozottan. Hozzátette, természetesen ilyen esetben megteheti, hogy a helyettesét küldi maga helyett a tárgyalásra, de az
„nálam a gyávaság kategóriája”.
A szakértő elmondta, ha valaki mégis szeretné kifejezni egyet nem értését, azt a kormányzati álláspont előkészítése során megteheti, de az ilyen üléseken szigorúan követnie kell az előírtakat. Kérdésünkre elmondta, Ruszin-Szendi Romolusszal kapcsolatban nem tud arról, hogy jelezte volna a kormány, vagy a minisztérium felé egyet nem értését.
Siklósi Péter szerint, amennyiben valaki megszegi a feladatát, azt szankcionálni kell, ahogy valószínűleg Ruszin-Szendi esetében is ez történt, amikor leváltották.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor
A szlovák miniszterelnök azonnal visszaszólt.
Tarjányi Péter kifejtette.
A Tisza Párt szakértője még vezérkari főnökként folytatott hivatalos tárgyalásain szisztematikusan eltért a magyar kormány hivatalos, háborúellenes álláspontjától.
A NATO történetében először rendeznek éleslövészettel járó hadgyakorlatot a HIMARS és MLRS rakétarendszerekkel.
Magyarország katonai képviseletében eljárva több esetben mást mondott külföldön mint itthon.
Szürreális.
„Nem hiába szavaztatok tegnap itt az oldalamon több, mint 10 ezren Erdő Péter bíboros megválasztása ellen!” – fogalmazott a baloldali teológusnő.
