Az orosz gáz betiltása három és félszeresésére növelné a magyar családok fűtési költségeit

Az Európai Bizottság új intézkedése az orosz energiahordozók teljes betiltását célozza 2027 végéig, ami drámai következményekkel járhat a magyar családokra és az ország gazdaságára. A Századvég elemzése szerint az intézkedés a gázárak megduplázódását és a magyar energiaszámla 1100 milliárd forintos megugrását eredményezné, miközben a rezsicsökkentési program fenntarthatatlanná válna.

Árrobbanás fenyegeti Európát

Az orosz-ukrán háború előtt az EU gázellátásának több mint 40 százaléka Oroszországból érkezett, ám 2024-re ez az arány 20 százalék alá csökkent. Ez már önmagában kétszeresére emelte a gázárakat a holland tőzsdén (TTF). A brüsszeli terv az orosz gázimport teljes leállításával újabb sokkot okozna:

A 2022-es árrobbanás példája mutatja, hogy a kínálati sokkok spekulatív folyamatokat indíthatnak el, így a drágulás akár a becsültnél is súlyosabb lehet.

A magyar családok viselnék a terheket 

Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter gázt importál Oroszországból hosszú távú szerződések alapján, ami a hazai fogyasztás több mint felét fedezi. Az orosz gáz kiesése és az árak megduplázódása 660 milliárd forintos többletköltséget jelentene, de ha a teljes, évi 7,5 milliárd köbméteres importot is figyelembe vesszük, az energiaszámla 1100 milliárd forinttal nőne.

Jelenleg a magyar családok az EU legalacsonyabb gázárait élvezik: egy átlagos háztartás évi 176 900 forintot költ fűtésre. Ha a rezsicsökkentés megszűnne, és a jelenlegi tőzsdei árak érvényesülnének, ez az összeg 355 310 for forint lenne. A brüsszeli szankciók hatására azonban a piaci árak megduplázódása miatt egy átlagos család fűtési költsége 625 ezer forintra emelkedne – ez a jelenlegi kiadások három és félszerese.

Az Európai Bizottság terve különösen aggasztó, hiszen a háború és a szankciók már eddig is hatalmas károkat okoztak. A Századvég számításai szerint 2022 óta az emelkedő energiaárak, az exportpiacok elvesztése és a drágább forrásbevonás 2,2 millió forintot vett ki egy átlagos magyar család zsebéből. Ehhez jönne Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának évi 458 ezer forintos közvetlen költsége, valamint az orosz gáz tiltásának további 448 ezer forintos terhe.

A magyar kormány eddig sikerrel védte a rezsicsökkentést és az alacsony energiaárakat, ám a brüsszeli döntéshozók újabb szankciói ezt a rendszert fenyegetik. A Századvég elemzése világosan mutatja: az orosz gáz betiltása nem csupán gazdasági, de társadalmi katasztrófát is előidézhet. A magyar családok érdeke egyértelmű: a stabil energiaellátás és a megfizethető árak megőrzése, amit csak a nemzeti szuverenitás és a józan energiapolitika biztosíthat.

Nyitókép forrása: Charly TRIBALLEAU / AFP

***