Kiderült, mit gondoltak a magyarok Ferenc pápáról

A magyar lakosság 84 százaléka, vagyis döntő többsége pozitív emlékeket őriz a húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápáról – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Nézőpont Intézet. A közvélemény-kutatás eredményei szerint a pápa népszerűségét minden bizonnyal az is növelte, hogy határozottan kiállt a genderideológia ellen, valamint következetesen a békés megoldásokat sürgette az orosz–ukrán háborúban.

A felmérésből az is kiderült, hogy Ferenc pápát a magyar társadalom túlnyomó része szimpatikusnak tartotta. A róla kialakult kedvező képhez nagyban hozzájárulhatott közvetlen, emberséges személyisége, két magyarországi – köztük a csíksomlyói – látogatása, illetve az, hogy következetesen a béke pártján állt. A válaszadók mindössze öt százaléka nyilatkozott negatívan a néhai egyházfőről.

A pápával kapcsolatos kedvező megítélés hátterében több tényező is állhat. Egyrészt Ferenc pápa hiteles, humánus fellépése nemcsak a katolikus hívek, hanem a szélesebb közvélemény szimpátiáját is elnyerte. Másrészt azzal, hogy két alkalommal is személyesen látogatott el Magyarországra és a székelyföldi Csíksomlyóra, külön figyelmet szentelt a magyar nemzetnek. Emellett számos olyan társadalmi kérdésben foglalt állást, amelyekben a magyar lakosság jelentős része osztotta az álláspontját.

Külön kiemelhető a genderideológiával szembeni kritikája, valamint az a következetes békepárti hozzáállás, amelyet Ferenc pápa képviselt. Többször is hangsúlyozta:

Ennek jegyében pápasága idején három alkalommal is fogadta a Vatikánban Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij elnököket, jelezve ezzel a párbeszéd fontosságát. 2023-as budapesti látogatásán nyilvános beszédében azt sérelmezte, hogy a világ vezetői nem tesznek elegendő „kreatív erőfeszítést” a béke érdekében. Figyelemre méltó, hogy halála után nem sokkal Donald Trump az ukrajnai konfliktus rendezésére irányuló, eddig nem látott diplomáciai kezdeményezésekkel jelentkezett.

A felmérés részleteiről a Nézőpont Intézet elmondta: a kutatás 2025. április 22–23. között készült, telefonos megkérdezéssel, ezer fős mintán. A minta reprezentálja a 18 évesnél idősebb magyar lakosságot nem, életkor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. Az eredmények 95 százalékos megbízhatóság mellett ± 3,16 százalékos hibahatárral értelmezhetők.

Nyitókép: MTI/Purger Tamás