Rendületlenül hirdette: országlakosok gyülekezetéből újra összetartó közösséggé, nemzetté kell válnunk.
Ötvenhárom évvel ezelőtt, 1972-ben édesapám munkából hazatérve egy könyvet tett az asztalra, majd sokat sejtetően azt mondta: „Ezt a kötetet mindannyiótoknak el kell olvasnia. Írója először szolgáltatott erkölcsi igazságot nekünk, talán mégsem egy fasiszta hadsereg fasiszta katonái voltunk.” Ez volt a Requiem egy hadseregért.
Nyolc évvel később a Mafilm legendás Budapest Filmstúdiójában készíthettem első mozifilmemet. Ez volt A koncert. Majd 1983-ban Nemeskürty közreműködésével az István, a királyt. A producer nemcsak a filmet rendelte meg, de a zeneművet is ő íratta meg a szerzőkkel.
Talán kitalálták már: a könyv írója, a stúdió vezetője, az István, a király producere a Tanár úr, Nemeskürty István volt. Idén májusban születésének 100. évfordulójára emlékezünk.
Kodály Zoltán után Nemeskürty István kapta meg nemzetétől a Tanár úr kitüntető címet. Hiszen történelmi tematikájú könyveivel, cikkeivel, előadásai-
val, az általa produkált közel 160 egész estés filmmel, közéleti szerepvállalásával egy életen át tanított. Rendületlenül hirdette: országlakosok gyülekezetéből újra összetartó közösséggé, nemzetté kell válnunk, csak így tudunk ellenállni a történelem viharainak.
Irodalom- és filmtörténészként, film-producerként és még számos más műfaj művelőjeként, kulturális műhelyek vezetőjeként sohasem tagadta keresztény, katolikus hitét, katonatiszti múltját. Érzékeny történelmi témaválasztásai, bátor megközelítései okán nem kerülték el az időnként szenvedélyes, sőt személyeskedő viták, de az olvasók, mozinézők tömegeinek visszaigazolása, az életében megkapott szinte összes elérhető kitüntetés sok mindenért kárpótolta.
Ő indított el a pályán, majd a korkülönbség ellenére barátivá váló kapcsolatunkból harmincéves együttműködés, az általam alapított Szabad Tér Kiadónál megjelentetett tucatnyi Nemeskürty-könyv, a tizenkét kötetes életműsorozat és két nekem írt forgatókönyvből született játékfilm, a Honfoglalás és a Sacra Corona jött létre.
Vajon van-e ma létjogosultsága a polihisztor szónak? Nemeskürty tanár úr életpéldája bizonyítja, hogy igenis van. Történelmünk, korunk sokoldalú felmutatásával, a viták felvállalásával van esély, hogy oszoljon a homály, sokasodjanak a felismerések. Kik vagyunk, honnan jöttünk, egyáltalán mi dolgunk a világon?
Az évfordulók mindig lehetőséget nyújtanak a felelős gondolkodásra. Nemeskürty István életművének bemutatása, a művekből leszűrhető tudás, tapasztalat, tanulság elemzése alkalmas erre. Éljünk vele!
Magam filmproduceri munkásságának, három évtizedes együttműködésünknek összefoglalóját A film szerelmese címmel kötetben jelentetem meg,
s a jövőben háromrészes filmsorozatban tervezem bemutatni az írót és az irodalomtudóst, a filmproducert és a közéleti embert. Szóval a polihisztort.
Beszéljünk minél többet személyéről, életművéről, mert amiről hallgatunk, az egy idő után kiesik a nemzet tudatából, idővel elpusztul, mint a rosszul szőtt vászon.
Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy nemcsak szavaira figyelő tanítványként, hanem életműve egy részének közvetítőjeként, sőt egyes esetekben alkotótársaként hosszú ideig mellette lehettem.
„Az évek könyörtelenül múlnak, suhannak. Ha évtizedek múltán valaki egyszer leveszi valamelyik könyvemet valamelyik könyvtár polcáról – ha ugyan lesznek még könyvtárak és könyvek –, beleolvas és nem teszi vissza unottan: volt értelme az életemnek” – írta az Elrepült a gyors idő című önéletrajzában.
Kedves Tanár úr, volt értelme az életének. Nagyon is volt! Én pedig mindent köszönök!
A szerző filmrendező
(Nyitókép: MTI / Soós Lajos)
2026. január 15-étől látható a hazai mozikban a Romzsa Tódor című életrajzi film, amely a XX. századi keresztényüldözés egyik legismertebb magyar mártírjának életét, vértanúságát tárja a nézők elé a címszerepben Dér Zsolttal.
Kiderült: az egyszerű német emberek szemében Magyarország másképpen néz ki, mint az akadémikusok és újságírók szemszögéből.
Már egy garantált bérminimumot kereső munkavállalónak is többet kellene adóznia Magyar Péterék tervei szerint, mint most.
A Hogyan tudnék élni nélküled? nemcsak az egymilliós nézőszámot lépte át, de példátlan módon éppen 52. hete van műsoron országszerte a mozikban. 2026-ban előbb a színpadi adaptáció érkezik az Erkelben, majd ugyanazzal a szereplőgárdával az ugyancsak Demjén Ferenc-örökzöldekre épülő mozgóképes folytatás.
Ez a szakma természete. Interjú.
Fejlődőképes íróként gondol magára.
A rendőrség veszi át azoknak a javítóintézeteknek a felügyeletét és irányítását, ahol büntetőjogi eljárásban hozott döntés értelmében vannak fiatalok. A kormány a Szőlő utcai intézet körüli botrány miatt lépett közbe.
