Most már biztos: egész Európában nincs ellenfele Magyarországnak ezekben a kulcsfontosságú mutatókban

„Európában a magyar gáz- és áramárak messze a legkisebbek” – közölte a kormánybiztos.

Továbbra is rendkívül olcsó az áram és a gáz Magyarországon.
Márciusi adatok szerint Budapest lakossága uniós szinten is az egyik legalacsonyabb rezsit fizeti. A magyar háztartások még régiós összehasonlításban is rendkívül kedvező helyzetben vannak – írta meg a Világgazdaság.
A VaasaETT nemzetközi rezsielemző szervezet legfrissebb, 2025 márciusi adatai alapján Magyarország továbbra is az európai mezőny legalján áll a lakossági áram- és gázárakat tekintve.
A jelentés szerint Budapest lakói a legalacsonyabb tarifát fizetik az egész EU-ban, és a legtöbb környező ország fővárosát messze megelőzik az árszintek tekintetében.
A gazdasági lap kifejti, hogy az áram esetében a különbségek igen jelentősek. A bruttó végfelhasználói egységár Csehországban három és félszer, míg Lengyelországban két és félszer magasabb, mint Magyarországon. De a szlovén, osztrák vagy éppen román árak is jelentősen meghaladják a magyar szintet. Ljubljanában például a márciusi szabályozásváltozás miatt 6 százalékkal emelkedett az áram díja, miután a téli ársapka megszűnt. Ezzel szemben Bécsben 1 százalékkal csökkent a villamosenergia ára, köszönhetően az olcsóbb beszerzési áraknak és az alacsonyabb adótehernek –
de még így is kétszer annyit fizetnek az osztrák háztartások, mint a szlovének, és 3,5-ször többet, mint a budapestiek.
A Világgazdaság emlékeztet: Magyarországon a lakossági áram- és gázdíjak hosszú évek óta változatlanok. A 2014-től bevezetett rezsicsökkentések nyomán a díjakat alacsony szinten befagyasztották, és ezek az árszintek azóta is érvényben vannak. Ha változást mutatnak a nemzetközi összehasonlításokban, az leginkább más országok díjváltozásainak, illetve az euró-forint árfolyam mozgásának tudható be, mivel a VaasaETT euróban számol.
A gáz esetében is hasonló a kép. Magyarország a legalacsonyabb árakat biztosítja lakossági szinten, egyedül Ukrajna előzi meg –
ott viszont a mesterségesen alacsonyan tartott árak még a szovjet időkből erednek.
Hazánkban a piaci árak 2013-ig folyamatosan emelkedtek, akkor azonban a lakossági terhek enyhítése érdekében a kormány bevezette a rezsicsökkentést. Fenntartása azonban komoly költséget jelent az államnak, különösen a 2022-es energiaválság idején ugrottak meg drasztikusan ezek a kiadások.
Emlékezetes, hogy a költségek kordában tartása érdekében 2022 augusztusában a kormány új szabályozást vezetett be: az úgynevezett átlagfogyasztásig lehet igénybe venni a rezsicsökkentett árakat. Ezen felüli fogyasztás esetén a háztartásoknak piaci alapú – de továbbra is hatósági – árat kell fizetni. Az éves átlagfogyasztás földgáz esetében 1729 köbméter, míg villamos energiából 2523 kilowattóra.
A Világgazdaság hangsúlyozza:
az intézkedés takarékoskodásra ösztönözte a lakosságot – különösen gáz esetén, amelynél a túllépés nagyobb költségnövekedést jelent, mint az áramnál.
A régió más országaiban nem tapasztaltak jelentős mozgást a lakossági gázárak terén márciusban. Szófiában 2 százalékos, Bécsben 1 százalékos drágulást regisztráltak. Belgrádban – bár Szerbia nem EU-tag – kétszer annyiba kerül a gáz a lakosságnak, mint Budapesten. Még így is a szerb háztartások relatíve jó helyzetben vannak a régiós versenytársakhoz képest.
A Világgazdaság hozzáteszi:
nem csak az abszolút díjak számítanak, hanem az is, hogy a háztartások milyen jövedelemből fizetik ki ezeket.
Mint írják, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal minden hónapban modellezi egy kétkeresős, átlagos fogyasztású fővárosi háztartás terheit. Márciusban a következő arányok jöttek ki az áram- és gázszámlák jövedelemhez viszonyított terhéből:
Budapest: 1,8%
Bécs: 2,8%
Zágráb: 3,4%
Varsó, Pozsony, Ljubljana, Bukarest: 4,4%
Prága: 5,6%
Szófia: 6,5%
A budapesti háztartások tehát az EU-n belül is kiemelkedően kedvező helyzetben vannak – mindössze Luxemburg tudott kedvezőbb, 1,7 százalékos arányt felmutatni.
Nyitókép illusztráció. Charly TRIBALLEAU / AFP