Hogyan él a magyar?

Program a rák visszaszorítására

2022-ben a magyar nők körében a daganatos megbetegedések száma 8, a férfiaknál 15 százalékkal haladta meg az uniós átlagot. Az EU-hoz hasonlóan 
a leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedések a férfiak körében a prosztatarák (21 százalék), a nőknél pedig az emlőrák (26 százalék) – a sorban mindkét nem esetében a vastagbél-, majd a tüdőrák következett. Tény viszont, hogy mind a prosztata-, mind az emlőrákos megbetegedések Magyarországon arányaikban kisebb betegségteherért felelnek, mint az EU-ban, ahol az átlag 23 százalék volt az előbbi és 30 százalék az utóbbi daganat esetében – derül ki a 2025-ös rákügyi országprofilból. Annak ellenére, hogy 2011 óta csökkent a rák miatti mortalitás, a 2021-ben százezer lakosra jutó 310 daganatos halálozással továbbra is hazánkban volt a legmagasabb ez az érték az unióban.

Az ötéves túlélési arány múlt évtizedben bekövetkezett javulása azt jelzi, hogy jobb lett a rákellátás minősége Magyarországon – állapítja meg a dokumentum. Az előző években hozott intézkedések a magas színvonalú rákkezeléshez való hozzáférés javítására összpontosítottak a diagnosztikai és kezelési berendezések megújítása és bővítése révén. A Nemzeti rák­ellenes program átfogó célja, hogy 2030-ig 10 százalékkal csökkenjen a daganatos halálozás. 

Nőtt a dohányzás, csökkent az öngyilkosság

A magyarok többet dohányoznak, és nagyobb mértékben elhízottak, mint a többi uniós polgár. Ezzel szemben a lakosság körében az uniós átlagnál kisebb mértékű a túlzott alkoholfogyasztás – állapítja meg a 2023-as egészségügyi országprofil.

A jelentés szerint a mentális egészségi problémákkal küzdő magyarok aránya hasonló az uniós átlaghoz, Magyarországon valamivel kevesebb szorongást és depressziót diagnosztizáltak. Annak ellenére, hogy 2020 óta jelentős csökkenés következett be, a százezer főre vetített öngyilkossági arány a férfiak körében hazánkban az egyik legmagasabb az EU-ban. 

Még több zöldséget és gyümölcsöt!

Az OECD Health at a Glance jelentése szerint Magyarországon a legkisebb azok aránya az EU-ban, akik napi rendszerességgel fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt. Olaszországban például a lakosság 84 százaléka eszik mindennap gyümölcsöt, Magyarországon ez az arány 41 százalék. A zöldségfogyasztás terén is van lemaradásunk: a belgák 80 százalékos arányával szemben a magyarok csupán egyharmada eszik napi szinten zöldséget.

Van azonban pozitív változás is: Magyarországon nőtt az egyik leg­nagyobb mértékben a napi gyümölcs­fogyasztás. A jelentés rámutat, hogy utóbbi Luxemburgban és Svéd­országban csökkent a leginkább 2017 és 2022 között, ezzel szemben Horvátország (13 százalék), Magyarország (12 százalék) és Hollandia (11 százalék) mutatta a legjelentősebb relatív növekedést.

***

„Nos, az elmúlt másfél évben először átvészeltem egy rosszindulatú bőrdaganatot, majd pedig súlyos­bodott az amúgy is meglévő magasvérnyomás-­betegségem” – írta minapi Facebook-bejegyzésében Balaicz Zoltán, ami szokatlan és meglepően személyes vallomás egy politikustól. Zalaegerszeg polgármestere jelezte azt is, hogy már 12 kilogrammot fogyott, szinte mindennap mozog egy órát, a táplálkozását átalakította, és mentális egészségére is kiemelten figyel. „Vannak dolgok, vannak problémák és vannak emberek, amik, illetve akik miatt nem érdemes idegeskedni… A saját mentális és fizikai egészségünk a legfontosabb!” – nyomatékosította. A városvezetőt ezek a felismerések sarkallták arra, hogy életre hívja az Egészséges Zalaegerszeg programot, amely a közösségi élet, a prevenció, a tudásmegosztás, a mozgás és a helyes táplálkozás területén kíván előrelépést elérni. 

Sok magyar ember követhetné a polgármestert, hiszen bár vannak kedvező fejlemények az egészségi állapotunkat illetően, még mindig vezetjük a statisztikákat számos halálokot tekintve, és 
az életmódunk is hagy kívánnivalót maga után. A helyzetet az egészségügyi kormányzat is felismerte, ezért megszületett a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete által elkészített átfogó stratégia.

A dokumentum kétségkívül borúlátó megállapításokat tesz, így például hogy a születéskor várható élettartam régóta kedvezőtlen képet mutat hazánkban: az Eurostat adatai szerint Magyarországon a születéskor várható élettartam 76,5 éves értéke 2019-ről 2020-ra 75,7, 2021-re 74,5 évre esett. A stratégia szerint 2019-ben a 25–64 éves korban bekövetkezett halálesetek 33,4 százalékát a férfiak esetében a daganatos betegségek, 33 százalékát pedig a keringési rendszer betegségei okozták. Nőknél a haláloki rangsor hasonló, a daganatok miatti halálozás esetükben 46,6 százalék volt. Ugyanebben az évben a 15 éves és idősebb magyar lakosság 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott volt, csaknem negyede dohányzott napi rendszerességgel, és az alkoholfogyasztást illetően a megkérdezettek mindössze 8 százalékára volt igaz, hogy a fogyasztási szokásai megfelelnek az Egészségügyi Világszervezet által az egészséges táplálkozás kapcsán meghatározott kritériumoknak. 

Nézzük, mit mutat az Európai Unió 2023-as országspecifikus egészségügyi elemzése! Eszerint a 15 éves vagy annál idősebb magyarok által évente átlagosan fogyasztott tiszta alkohol mennyisége 2021-ben 10,4 liter volt. Ez az adat 2000-hez képest csökkenést jelent, viszont 5 százalékkal meghaladja az uniós országok egy főre jutó átlagos fogyasztását. A túlzott alkoholfogyasztás azonban a jelentés szerint a felnőttek körében kevésbé elterjedt, mint az EU-ban. Bár a magyar serdülők körében 2010 óta csökken a túlzott alkoholfogyasztás aránya, továbbra is aggodalomra ad okot, hogy 2022-ben a 15 évesek 
37 százaléka számolt be arról, hogy élete során többször volt már ittas; az EU-ban ez az arány 18 százalék volt.

A dokumentum szerint a dohányzás az utóbbi két évtizedben lassabban mérséklődött Magyarországon, mint számos más uniós országban. A dohányzási arány Bulgária után Görögországban és Magyarországon volt a legmagasabb. A jelentés megállapítja: a 2010 és 2014 között bevezetett összehangolt intézkedések észrevehető csökkenést eredményeztek, ám a tendencia azóta megfordult, és a hevített dohánytermékek gyorsan teret nyertek. Magyarországon a dohányzók aránya jelentős különbségeket mutat a nemek szerint: a férfiak egyharmada számolt be arról, hogy 2019-ben naponta dohányzott, szemben a nők körülbelül egyötödével. A serdülők körében is magasak az arányok: 2022-ben a 15 évesek 29 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt hónapban dohányzott, ami meghaladja a 17 százalékos uniós átlagot.

A jelentés kitér arra is, hogy a 2019-es, önbevalláson alapuló adatok szerint a magyar lakosság több mint egyharmada túlsúlyosnak, 24 százaléka pedig elhízottnak minősült. Érdekesség, hogy ennek ellenére a testmozgás szintje mind a serdülők, mind a felnőttek esetében magasabb, mint uniós társaiké.

Készült a magyarok egészségi állapotáról kifejezetten biztató eredményeket mutató beszámoló is: egy az életminőség vizsgálatára irányuló, a Semmelweis Egyetem által végzett felmérés eredményeit az intézmény szakemberei a neves Quality of Life Research című lapban publikálták. Az összefoglaló szerint ez egy csaknem 12 ezer résztvevő megkérdezésével 2022-ben készült kutatás volt, amely úttörőnek számít, korábban hasonló életminőség­-vizsgálat ugyanis 2000-ben készült (akkor körülbelül 5500 fő részvételével zajlott a felmérés, és legutóbb új elemként a felnőttek mellett a 12 és 18 év közötti korosztályt is bevonták).

A konklúzió röviden: a képzettebbek, a gazdaságilag aktívak, illetve az egy háztartásban többen élők jobb egészséggel össze­függő életminőségre számíthatnak, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek vagy az egyedül élők. A magasabb iskolázottság összefüggésbe hozható az egészségesebb életmóddal, a prevenciós és mentálhigiénés programokban való nagyobb részvétellel és az egészség megbecsülésével. Az, hogy valaki dolgozik vagy tanul, több fizikai aktivitással és nagyobb szociális élettel járhat, a kapcsolati háló pedig erősebb lehet azokban a háztartásokban, ahol két vagy több ember él együtt, ami ugyancsak magasabb pontszámot eredményezett.

Ugyancsak pozitívum, hogy a középkorúaknál – főként a nőknél – több mint 30 százalékkal csökkentek a szorongás, lehangoltság, illetve a fájdalom, rossz közérzet dimenziókban mért mutatók. Náluk a 2000-es értékekkel összevetve az életminőség-javulás meghaladja a 10 százalékot. Egyébként a 12 és 44 év közöttiek csaknem 100 százalékosra értékelték egészséggel összefüggő életminőségüket, ezt követően a mutató tízéves korcsoportonként romlik. 

Nyitókép: Shutterstock