A baloldali közvélemény-kutatók manipulációs kerekasztalt alapítottak – Magyar Péter lett a kiválasztott

Főszerepben a Medián, a 21 Kutatóközpont, a Publicus, a Republikon Intézet, a Závecz Research és az Idea Intézet.

Ugyanúgy kampányolnak Magyar Péternek, ahogy azt Márki-Zay Péter esetében tették.
A 2026-os országgyűlési választási kampány eddigi szakaszában is aktív szereplőkké váltak a baloldali közvélemény-kutatók és a liberális sajtó, ahogyan az 2022-ben is történt. A Márki-Zay Pétert támogató kampánykommunikációs minta most Magyar Péter esetében ismétlődik meg – némileg módosított formában – írja a Tényellenőr.
Ezt is ajánljuk a témában
Főszerepben a Medián, a 21 Kutatóközpont, a Publicus, a Republikon Intézet, a Závecz Research és az Idea Intézet.
A portál kifejti, hogy a 2022-es választási ciklusban a baloldali kutatóintézetek és médiumok Márki-Zay Pétert személyes népszerűségére építve igyekeztek ellenzéki fölényt sugallni, figyelmen kívül hagyva a mérési torzításokat.
A választások eredménye azonban jelentősen eltért a kampányidőszakban kommunikált képtől – a kormánypártok 20 százalékpontos győzelmet arattak.
Márki-Zay népszerűségének mértéke utólag inkább kampányeszköznek, semmint valósághű mérésnek bizonyult.
A jelenlegi kampányban Magyar Péter és a Tisza Párt körül kezd kibontakozni egy hasonló narratíva. Ezúttal azonban a fókusz nem a pártvezér népszerűsége – ami a közvélemény-kutatások szerint jelentősen elmarad Márki-Zay egykori értékeitől –, hanem a párt támogatottsága. A baloldali intézetek (IDEA, Medián, Publicus) rendre a Tisza Párt előnyét kommunikálják, gyakran meglepő különbségeket jelezve a kormánypártokkal szemben.
Ezt is ajánljuk a témában
Jó, ha közelebbről nézünk a számokra, akkor már adódik néhány lábjegyzet. Francesca Rivafinoli írása.
„Nem véletlenül, hiszen Magyar Péter a 21 Kutatóközpont mérése szerint októberben mind a miniszterelnöknél, mind más baloldali politikusoknál népszerűtlenebb volt, és 2025. áprilisi méréseik szerint is jóval kevésbé népszerű, mint Márki-Zay Péter volt az ellenzéki mérések szerint (a teljes mintában: 2021 november, MZP 55% – 2025 április, MP 39%)” – fogalmaz ennek kapcsán a portál.
A jobboldali kutatóintézetek (Századvég, Nézőpont) mérései ezzel szemben következetesen stabil kormánypárti előnyt mutatnak, és figyelmeztetnek a 2022-es kampánykommunikáció tanulságaira:
a baloldal által közölt közvélemény-kutatások gyakran nem a választói valóságot tükrözik, hanem politikai kommunikációs eszközként funkcionálnak
– magyarázza a Tényellenőr.
A portál szerint az egyik legszembetűnőbb különbség az, hogy míg 2022-ben a hangsúly a személyes vezetői népszerűségen volt, addig 2026-ban inkább a párt potenciális támogatottságának erősítése került előtérbe. Ez azonban továbbra is egyfajta politikai illúziógyártásként értelmezhető – az adatok torzítása vagy szelektív értelmezése révén.
A választási kampány tehát – úgy tűnik – ismét egy előre megírt forgatókönyv szerint zajlik: eltúlzott számok, eltérő valóságértelmezés és stratégiai kommunikációs keretezés dominálják a közéletet,
miközben a választók számára egyre nehezebb különbséget tenni a hiteles mérés és a politikai kampányanyag között.
Nyitókép: képernyőfotó / Magyar Nemzet