A politika feladata megvédeni a szektort a napi politikától – a turizmus, a vendéglátás Svájc, semleges terület, vigyázni kell rá! – Zsiday Roy a Mandinernek

Megsínylette a hazai turizmus az elmúlt öt évet, volt itt világjárvány, háború, majd gazdasági és energiaválság. Kilábaltunk mostanra belőle? 

A turisztikai szektort muszáj szegmensenként vizsgálni, mert most nagyon eltérő módon viselkednek. Ha megnézzük az adatokat, akkor látni, hogy a szálláshely-szolgáltatás tényleg sikeres volt tavaly. Ott volt egy növekedés a szállodáknál és az Airbnb-knél is. Ugyanakkor a budapesti szálláshely kapacitás 60 százaléka Airbnb-s, ami példanélküli az egész nyugati világban, hogy ilyen sok magánszálláshely van a szállodákhoz képest. 

Ez nagyon leviszi a tényleges átlagos árát a kereskedelmi szállásoknak és elolcsósodnak a beutazó vendégek, ami megmutatkozik pl. a budapesti vendéglátásban, ahol tavaly nagyon komoly visszaesés volt az előző évhez képest vendégszámban. Egyáltalán nem erre találták ki az Airbnb-t, ezért is döntött úgy a kormány, hogy az egész kérdéskört újraszabályozza, így született meg a döntés, hogy addig ebben a két évben nem adható ki új engedély.  

Ez alatt az idő alatt kidolgozható egy jó megoldás. Látni Európa-szerte, hogy ez egy érzékeny kérdés, Barcelonától Velencén át minden nagyvárosban próbálják szabályozni a rövidtávú szálláshelyeket. Itt a lehetőség, megmutathatjuk, hogy tudunk mi egy nemzetközileg is előremutató szabályozást kitalálnunk ebben, ahol a turisták mellett az ingatlantulajdonosok meg a lakókörnyezet érdekeit is figyelembe vesszük és kompromisszumot kötünk. 

Segítette a hazai turizmust az Airbnb-k elterjedése? 

A piac mindig megoldja valahogy azt, amire igény van. Gyorsabban jött a kereslet, mint a megfelelő szálloda kapacitás, a szabályozás meg nem volt átgondolt, így a szálloda fejlesztésnél sokkal olcsóbb volt lakásokat átalakítani, melyek természetesen nem felelnek meg azoknak a biztonsági és egyéb követelményeknek, melyeknek a szállodák meg kell, hogy feleljenek. Így alakult ki, hogy Budapesten fajlagosan nagyon kevés a szállodánk, Prágához vagy Bécshez viszonyítva, így a fizetőképes vendég is kevesebb. A lemaradásunk leginkább a nagy konkurens cseh fővároshoz képest jelentős.  

Erről az Airbnb tehet? 

Megfelelő szabályozással, évtizedeken, kormányokon, önkormányzatokon, kerületeken átívelő, négyéves politikai játszmáktól mentes turisztikai és városfejlesztési stratégia, és ennek konzekvens megvalósítása emelte Prágát és Bécset arra a szintre ahová jutottak. Ezt nem lehet ötletszerűen, választási kampányfogásokkal, random tiltásokkal és ösztönzésekkel behozni. Itt több évtizedes piaci befektetésekre van szükség, amihez kiszámíthatóság és biztonság kell.  

Budapest nem áll rosszul, csak állhatna sokkal jobban. Ezért nem kell kapkodnunk, van a világ legjobb szakemberei segítségével kidolgozott stratégia is. 2019-ben láttuk is működni. Nix ugribugri: lehajtott fejjel, nem felnézve, profin, kitartóan kell tovább csinálni és meglesz az eredménye. 

Visszatérve a jelen helyzetre, fentiek alapján látszik a szállodaszektor alulfejlettsége az Airbnb túlterjeszkedéséhez képest, és emiatt alakulhatott ki, hogy míg a szálláshelyek tekintetében növekedést ért el a szakma, a vendéglátásban tavaly nem történt előrelépés. Sőt.  

Az éttermekre gondol? 

Egész Budapest-szerte a fine diningtól kezdve a romkocsmáig, az összes szegmensben volt csökkenés, egyedül a közértek és az önkiszolgáló, nagyon egyszerű éttermekben nem volt mélyrepülés. Egy közértet nagyon nehezen nevezhetünk azért vendéglátásnak.  

Nagyjából mekkora? 

Húsz százalékra tehető, csak az a baj, hogy ez nem a 2019-es sikerévhez képest, hanem 2023-hoz képest, ami szintén nem volt túl fényes év. Pedig gazdaságilag már jobban állunk, mint három éve a háború kirobbanásakor.  

Öt éve válságban van a szektor: jött a covid, majd amint kijöttünk volna belőle, kezdődött a háború, ami rögtön letörte a szárnyakat. Azután jött az energiaválság, nyomában a brutális infláció, de nem csak Magyarországon, hanem egész nyugati világban. 

Látszik, hogy kedvük van az embereknek utazni, hiszen a számuk nőtt, de azt látni, hogy már nem ülnek be annyian és annyit az éttermekbe. Sokkal inkább vásárolnak be a közértben és étkeznek a szálláson vagy akár az utcán a padokon. Ugyanakkor fontos, hogy bizakodóak maradjunk, vannak pozitív jelek is. 

Például? 

Bejelentettek több új repülőjáratot, azaz szélesebb spektrumból tudják az utasok közvetlen elérni hazánkat, a nagy előrelépés az lenne, ha közvetlen légi összeköttetésünk lenne az Egyesült Államokkal, hiszen az amerikaiak a legjobb vendégek, ráadásul a tengerentúlon abszolút nincs válság, csak Európában.  

Amerikában és Ázsiában rendben van a gazdaság, onnan kéne csábítani a vendégeket, mert az idei évben nem számíthatunk Európára, semmi jel nem utal arra, hogy a német gazdaság például meg akarna indulni, az osztrákok sem brillíroznak.  

Indiával lesz majd közvetlen összeköttetés, ami jó hír, mert hatalmas a piac és érdekli őket Európa, az európai gasztronómia és olyan vendégek jönnének, akik költenek is.  

Minden bajunk elmúlna, ha lenne Budapest-New York járat, mint korábban? 

Ha nem is minden, de hatalmas előrelépést jelentene. Ugyanakkor fontos lenne még, hogy ne csak a low-cost légitársaságok nyomuljanak előre, hiszen a legjobban költő utazók kevésbé preferálják ezeket, mert gyakran kedvezőtlenebb idősávokban repülnek és nem is mindig a legvonzóbb repterekről. Erősíteni kéne a hagyományos légitársaságok terén is, hogy még vonzóbbá tegyük számukra Budapestet.   

Bécsből van több direkt amerikai járat, mégis bajban vannak? 

Igen, de szeretném én az ő problémájukat vendég fronton. Az osztrák ipar van bajban, a turizmus nem remekel, de messze jobb a helyzetük, mint Budapestnek.  

A lemaradásunk másik oka a bürokrácia, ami brutálisan túlterjeszkedett nálunk. Neki kéne esni, láncfűrésszel, mint Milei vagy Musk, így legalább egyenlőbb lenne a versenyhelyzetünk versenytársainkhoz képest. 

Most olyan megoldás jött létre, amivel mindenféle étterem tud szabályosan működni, és ilyen szinten legalább versenyképes béreket tudunk adni a szektorban, de a bürokrácia ettől függetlenül még tovább burjánzik. Hozzá kell tenni, hogy a miniszterelnök, valamint a kereskedelmi és iparkamara is zászlajára tűzte a bürokráciacsökkentést. Számíthatnak ránk. 

Ebből a vásárló mit venne észre? 

Jobb lenne a szolgáltatás minősége, mert az étterem vezetésének lenne ideje a vendéggel foglalkozni, azt az időt fordíthatná a vendégre, amit most a bürokráciára fordít. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a kkv-k nagy részének nem kell például könyvelő. Olyan egyszerű szoftverekkel dolgoznak, amik kezelik a cég működését és a jelentéseket is megcsinálják az adóhivatal és más szervek felé.  

Bécsben nem kell felvenni adminisztrátort egy étteremnek, pedig aztán az osztrákok szocialisták és rendkívül bürokratikusak.  

Ma Magyarországon, ha szabályosan akarsz működni, és nem akarsz büntetést fizetni minden sarkon, akkor fel kell vegyél arra embert, aki semmi mást nem csinál, csak kiszolgálja a bürokrácia igényeit. Ez elképesztő versenyhátrány, rengeteg energiát és figyelmet elvesz, amit akár a személyzetre vagy a vendégre fordíthatnánk, hogy jobb legyen a szolgáltatás.  

A folyamat során nem kell félni a hibától, mert ha valamit elrontunk, kijavítjuk. Nézzük csak meg, mit csinál Elon Musk a rakétáinál. Mit csinál? Kivesz egy alkatrészt, és megnézi, működik-e utána is– kis túlzással. Ha nem, visszateszi, ha igen, az remek, megspórolt egy alkatrészt, amit már nem kell finomítgatni és fejleszteni a jövőben. Így kell eljárni a bürokrácia esetében is, neki kell esni, aztán ha mégsem volt jó egy lépés, majd korrigáljuk.  

Ha minden ilyen lépés megvalósul, mikortól számolhatunk javuló számokkal? 

Ezek olyan dolgok, amelyek azonnal képviseltetik hatásukat, a változás rögtön látható lesz. Jó lenne, ha a forint is erősödne, mert akkor a beszerzési költségeink is csökkennének, ezek mind olyan dolgok, amelyek rögtön javítanának az egész szektor működésén és fél évtized után végre fejlődhetnénk.